Tasnádi István a szerdai Olvasópróba vendége

2016 november 15. kedd, 15:10

A Selinunte Kiadó rendezvényesorozatának második részében Tasnádi István lesz a vendég az Írók Boltjában november 16-án 17 órától.

Az eseményen részt vesz Lengyel Tamás és Molnár Áron, a Memo filmváltozatának főszereplői, akik részleteket olvasnak fel a szerző drámáiból.

tasnadi-istvan

Fotó: Dusa Gábor

Tasnádi István azon kevés írók egyike, aki elsősorban színdarabokat ír. Sikerrel mutatták be művei a Katona József Színházban (Közellenség), Kapsovárott (Kokainfutár, Világjobbítók), tagja volt a Bárka drámaíró műhelyének, dolgozott a Krétakör Színházzal. Finito című darabjának 10 év alatt 11 bemutatója volt. Emellett színházi szövegkönyveket és adaptációkat is készít, ír báb- és ifjúsági darabokat is. Több sikeres forgatókönyv is fűződik a nevéhez. Társszerzőkkel készített könyvsorozata, az Időfutár kultikus könyv a kamaszok körében. Mindez szóba kerül a beszélgetésen, nemcsak az Olvasópróba két kötetében megjelent Tasnádi-darabok, a kettős:játék és a Memo. Az utóbbinak nemrég mutatták be a televíziós változatát is, amelyet maga Tasnádi István rendezett.

memo

Memo

“Színházban már többször is rendeztem, de ott is a kényszer vitt rá. Igazából nem ambicionáltam soha ezt a dolgot, mert az alapkarakteremtől elég távol áll. Nem szeretek sokat a középpontban lenni, inkább a peremről figyelem, mi megy belül. Nem szeretek embereket győzködni, az akaratomat mindenáron végig verni, márpedig a rendezés ilyesmikből is áll. De mikor hét éve először rendeztem színházban, a Fédra Fitnesst, az is hasonló eset volt, mint most a MEMO. A Krétakör mint társulat megszűnt, ott maradtak a színészek, akikkel eldöntöttük, hogy együtt maradunk, nekem pedig volt egy darabom. Elkezdtünk gondolkodni azon, hogy ki rendezze, de senki nem ért rá, akire kíváncsiak voltunk, úgyhogy bevállaltam én. Hasonló helyzet volt ez is: amikor hirtelen jött a lehetőség, akkor azok a rendezők, akikkel én előtte beszéltem és szívesen rájuk bíztam volna a történetet, épp külföldön voltak. Maradt az a lehetőség, hogy keresünk valakit, akinek átadom azokat az elképzeléseket és azt a háttértudást, amelyeket hosszú évek munkájával megszereztem. A producerek pedig azt mondták, miért nem rendezem meg én, hiszen színházban már rendeztem, és ez tulajdonképpen egy kamaradráma. Az elején húzódoztam, de aztán leültünk az operatőrrel, Csukás Sándorral, átbeszéltük a filmet snittről snittre, hogy milyen beállításokkal, plánokkal dolgoznánk és beláttam, hogy ha van egy ilyen elkötelezett, profi társam, mint Csukás, illetve jó a stáb, akkor akár össze is jöhet a dolog. És akkor belevágtam” – mesélte Tasnádi István a kultura.hu-n.

 

 
 

Kapcsolódó anyagok