Egri Márta ismét Kalauz Jutka bőrébe bújik

2016 december 08. csütörtök, 13:11

Kalauz Jutka Egri Mártával a Jászai Mari Színházban és a Pesti Vigadóban – zenés „pitypalatty” az 50’ évek legnagyobb slágereivel!

Pitypalatty, pitypalatty, szól a fürj a réten; Süss fel, süss fel munka napja; Zúgnak a traktorok; Egy boldog nyár Budapesten; Gyere, ülj kedves mellém; Egy dunaparti csónakházban; Munka után, estefelé; Troli-trolibusz… Hogy mi a közös ezekben a dalokban? Mindegyik szerepel Egri Márta Kalauz Jutka című zenés „pitypalattyában”.

kalauz-jutka

A 2013-ban bemutatott est legközelebb – Böhm György rendezésében, Heilig Gáborral és zenekarával – december 9-én a Jászai Mari Színházban, december 15-én pedig a Vigadóban látható.

A produkció beharangozója szerint, Kalauz Jutka imádja a munkáját, a kartársait és az életet „Futbóliában”. Az ’50-es évek diktatúrájában egy átlagos napon hősnőnk rengeteg új dolgot tud meg a világról. Például, hogy ki rejtegetett cukrot, milyen cipőt kell hordania egy nőnek, mit hallgasson a rádióban, lehet-e mandarint termeszteni Magyarországon, miért fontosabb az „eszme”, mint a szex, hol van Tóth Anikó három galambja, és hogy miért és hová tűnik el hirtelen néhány ismerőse? Jutka nem szomorú, ő mindent megért, olyannak fogadja el az életet amilyen. Továbbra is jókedvűen énekel, már csak azért is, mert a „hurrá optimizmus” országában él és mert ez nem egy komoly színdarab, hanem egy zenés este Egri Mártával, azaz Kalauz Jutkával!

Egri Márta az előadással kapcsolatban elmondta: „Van a Kalauz Jutkának természetesen egy komoly, szimbolikus jelentése is a fekete autóval és a kitelepítéssel együtt, meg az amerikai levéllel a lágerben elégetett rokonokról. Az, hogy fel kell állni és előre kell menekülni! Nincs más választásunk! Mert az ember nem dőlhet a saját dugájába. Az előremenekülés Jutka és én közöttem fontos párhuzam.”

kalauz-jutka-2

A különleges műfaji megjelölésről a színésznő így nyilatkozott: „Hiába zenés „pitypalatty” a darab műfaja, azok nélkül a nyomasztó dolgok nélkül, amelyek mára már tényként kezelhetők, még egy olyan est sem beszélhet az 50’ évekről, amit a nézők egyébként végig nevetnek, énekelnek és tapsolnak. A közönség általában szeret szórakozni, szereti a zenét és ezeket a dalokat. Többek között ezért is választottuk a zenés „pitypalatty” műfaji megjelölést, persze idézőjelbe téve. A pitypalatty szó amellett, hogy egy dalból származik, jelent egyfajta csevegést, locsogást, fecsegést, de azért csak idézőjelben, mert miközben az 50’ évek felszínén uralkodott az a bizonyos hurrá optimizmus, eközben nagyon kemény dolgok történtek. Az előadásra elsősorban talán az én korosztályom fogékony, mert ha megnézik az estet, pontosan tudják, miről beszélek, hiszen átélték ezt az időszakot. De remélem, nem csak ők jönnek majd, hanem a gyerekeik és az unokák is. Fontosnak tartom, hogy ők is megértsék, hogyan éltünk akkor, milyen volt a gyerekkorunk. Nem mellesleg remélem, kitűnően szórakoznak majd!”

 
 

Kapcsolódó anyagok