“Vagányság egy fiatal rendezőtől” – Januárban újra Sirály az Átriumban!

2017 január 11. szerda, 11:19

Januárban újra látható az Átrium Film-Színházban Csehov Sirály című darabja, Oszvald Marika, Kaszás Gergő, László Zsolt, Trokán Nóra és Porogi Ádám főszereplésével.

Az Átrium ajánlója:

A 2015-ben bemutatott Sirály ebben az évadban most tér vissza a budai teátrum színpadára. Fehér Balázs Benő rendező sajátos olvasata különleges színházi élményt kínál a nézőknek: sokféle színészi attitűd ütközik a játéktérben, ami izgalmas megoldásokat kínál a szereplők és viszonyaik értelmezésében.

Fotó: Kultúrbrigád

Különleges rendezői ötlet a legendás operettszubrettet, Oszvald Marikát megtenni Arkagyinának.
Az alkotók szándéka szerint noha a színpadon megjelenő darab időtlen, az előadás kifejezetten mai nyelven szól a közönséghez, és a produkció egyszerre szórakoztató és gondolatgazdag: az előadás kísérletet tesz a mű mélységeinek felkutatására, illetve annak megmutatására is, hogy a Sirály éppen olyan aktuális darab ma, mint megszületése (1895), vagy akár első magyarországi kőszínházi bemutatója (1930) idején.

Az előadás zenéjét és sound designját Keresztes Gábor jegyzi, a produkció vizualitását Szalai Sára díszlete és Izsák Lili jelmezei mellett egy szobor és maszkok – Keresztes Zsófia munkái – is meghatározzák.

Az előadásban Trigorint Kaszás Gergő, Kosztyát Porogi Ádám, Nyinát Trokán Nóra, Szorint Gyabronka József, Dorn doktort László Zsolt alakítja. A további szerepekben Parti Nóra, Mihályfi Balázs, Orosz Ákos és Szilágyi Csenge látható. Az előadás dramaturgja Fekete Ádám.
A produkció január 13-án és 29-én este látható az Átrium Film-Színházban.

Fotó: Kultúrbrigád

Kritikus szemmel az előadásról:

“Oszvald Marika Arkagyina szerepében belibben az Átrium színpadára. A nézőtér felől érkezik hátulról, mint aki messziről jön, először a hangját halljuk. Behízelgő ez a hang, öntetszelgően édeskés, van benne valami, amin kapásból érződik, hogy hamis, és ezért rögtön nevetünk is rajta. Ez a szerep szerinti hang, nyilván azt kérte a rendező, Fehér Balázs Benő, hogy ennyire mesterkélt legyen.

De közben persze megismerjük Oszvald Marika civil hangját is, konstatáljuk, hogy íme, itt van a nagy operett szubrett, a méltán sztár, ha úgy tetszik, az este szenzációja, élete első prózai szerepében, és ráadásul kapásból egy Csehov hősnőként. Vagányság egy fiatal rendezőtől, hogy erre rádumálta. Oszvald tartott az egyetemen egy kurzust, és nyilván hatott az elementárisan vibráló személyisége, az örök nyughatatlansága, az, ahogy mer akár túl sok is lenni. És ezek a tulajdonságok sok tekintetben egyeznek Arkagyina személyiségjegyeivel is.

Persze Oszvald tud másokra figyelni, Arkagyina viszont annyira középpontba állítja magát, annyira primadonna civilben is, hogy szinte arra is képtelen, hogy másokat észrevegyen. A rendező rápakoltat néhány lapáttal Oszvald szubrettségére, használja a színésznő maximális profizmusát, roppant munkakészségét, és ebből a kezdetekben mintha Arkagyina meg Sirály pamflet kerekedne.” (Bóta Gábor: Élőhalottak kavalkádjak, nepszava.hu)

 
 

Kapcsolódó anyagok