József és testvérei – Ascher Tamás és Gáspár Ildikó közös rendezése az Örkényben

2017 február 05. vasárnap, 7:53

Thomas Mann regényét Gáspár Ildikó dolgozta át színpadra, a premiert február 4-én tartották az Örkény Színházban a teljes társulat részvételével, Patkós Márton, Gálffi László és Polgár Csaba főszereplésével.

Epres Attila, Patkós Márton, Gálffi László, Polgár Csaba - Örkény Színház: József és testvérei, próba (fotó: Horváth Judit)

Epres Attila, Patkós Márton, Gálffi László, Polgár Csaba – Örkény Színház: József és testvérei, próba (fotó: Horváth Judit)

Az Örkény Színház ajánlója:

“Ádám és Éva óta, mióta egyből kettő lett, nem élhet senki anélkül, hogy ne kívánja embertársai lelkébe képzelni magát, s megismerni igazi valójukat, miközben egyúttal idegen szemmel is próbál nézni. Az együttérzés az önfenntartásnak nélkülözhetetlen eszköze.”
(Thomas Mann)

Az ifjú Józsefet, Jákob legszeretettebb fiát, testvérei egy száraz kútba vetik. Három napig időzik a mélyben, mintha meghalt volna, amikor egy öreg izmáelita megtalálja, megvásárolja, és magával viszi Egyiptomba. József szép és értelmes, kiválóságának köszönhetően hamar érvényesül az idegen országban, de egy asszony miatt másodjára is mély verembe kerül, a fáraó börtönébe – hogy immár férfivá érve szabaduljon fogságából, és beteljesítse sorsát. Thomas Mann regénye a 20. század legnagyobb szellemi vállalkozásainak egyike, az ókori kelet mítoszainak és vallásainak értelmező újramesélése. Népek és törzsek, istenek és emberek, nők és férfiak történetei fonódnak össze benne, és vezetnek vissza az emberi kultúra kialakulásának mélységes mélyen eredő gyökereiig.

Gálffi László és Patkós Márton - Örkény Színház: József és testvérei, próba (fotó: Horváth Judit)

Gálffi László és Patkós Márton – Örkény Színház: József és testvérei, próba (fotó: Horváth Judit)

Ascher Tamás rendező a darabról:

“A József és testvérei ótestamentumi alakjában is elbűvölő történet, a Thomas Mann-regény grandiózus mesefolyama bölcsességével, iróniájával vonzó alapanyag. Ugyanakkor bármennyire lenyeshető számtalan kanyargó elágazása, melléktörténeteinek sora, mégis a lehetetlennel határos egyetlen estébe szorítani. De számtalan példa van efféle különleges produkcióra: Peter Brook három estés Mahábharátája, Peter Stein 18 órás Faustja, a Katona kétszer három órás Goethe-produkciója a közelmúltban, Zsámbéki Gábor két estés IV. Henrikje a régi Nemzetiben csak a legközismertebb példák.

A József-történet minden ízében időszerű és örök egyszerre, Mann épp ezt a kétarcúságot hangsúlyozza minduntalan. A központi hős a kiválasztott, aki a többiek fölé emeli magát, elnyeri a büntetést, de megjárva a bűntudat és kétségbeesés mélyeit, megmenekül és felemelkedik. A történet az emberiség nagy mítoszainak rokona, a regény gazdag tárháza a megrendítő és groteszk elemeknek.

Előadásunkban Józsefet végig szemmel tartja és pedagógiailag kommentálja apja, Jákob fiatalkori alakja, és fiatalon meghalt anyja, akik mintha József gondolataiból szólalnának meg – miközben a még élő, idős Jákob is feltűnik néha, emlékezvén a József születését megelőző időkre. Mindez alkalmat ad a sorsok párhuzamosságairól, a családi örökség nemzedékek hosszú során végigvonuló meghatározó erejéről elmélkedni, képeket felvillantani.” (Forrás: 7óra7)

Thomas Mann: József és testvérei (Részlet az író 1942-es tanulmányából):

1923 decemberében egy ismerős müncheni festő, Hermann Ebers, előszót kér Thomas Manntól a bibliai József történetét ábrázoló metszetsorozatához. Mannt lenyűgözi az előszó kedvéért újraolvasott mitikus történet, és már ekkor elhatározza, hogy megírja. 1925-ben és 1930-ban egyiptomi és palesztinai utazások élményei is segítik szándékát. Egy pillantást vetek majd a sivatagra, a piramisokra, a szfinxekre… mert hasznos lehet bizonyos titokban táplált, noha még nagyon homályos tervek szempontjából – írja 1925 nyarán.

Egyiptomi útja után Mann mind több időt szán keleti stúdiumokra; időnként két régésszel és Horovitz rabbival konzultál. Az 1926-ban elkezdett regény első kötete (Jákob történetei) 1933-ban jelenik meg Münchenben, de szerzője ekkor már Svájcban él.

Hitler 1933. január 30-a óta birodalmi kancellár. 1933 elején Mann még nem sejti, hogy februárban induló európai előadókörútja élethosszig tartó emigrációban végződik. Wagner halálának ötvenedik évfordulója alkalmából tartott előadássorozata közben, Párizsban éri a hír, hogy a fasiszta kormányzat „szellemi hazaárulással” vádolja. Idősebbik lánya és fia visszautazik Münchenbe, hogy tájékozódjanak. Éjszaka Erika Mann szabályosan betör hatósági zár alá vett házukba, kilopja a József és testvérei kéziratát, és másnap ő is örökre elhagyja Németországot. A Mann család 1933 kora őszén Zürich mellett telepszik le.

1938 februárjában Ausztria lerohanásának hírére Mann elhatározza, hogy elvállalja a Princeton egyetem professzori állását. 1938-tól 1941-ig marad Princetonban, majd 1941-ben átköltözik Kaliforniába. Pacific Palisades 1952-ig lesz otthona. Egész német írókolónia alakul itt ki, szomszédai közé tartozik Bruno Frank, Franz Werfel, Lion Feuchtwanger és Arnold Schönberg. Pacific Palisades-ban fejezi be a regény negyedik részét, A József, a kenyéradót, tizenhat évvel azután, hogy a hetvenezer soros regény első mondatát leírta.