Az analfabéta – Falusi Mariann monodrámája a Rózsavölgyiben

2017 március 22. szerda, 7:56

Agota Kristof 1956-ban emigrált Svájcba, új hazájában való letelepedését Az analfabéta című művében írta meg. A Rózsavölgyi Szalonban március 28-tól ősbemutatóként látható a könyv színpadi változata. 
Ajánló a darab elé:

Agota Kristof? Kristóf Ágota? Ágota? Kristóf? Hogyan történhet meg egy magyar íróval, hogy a nevét látva a magyar olvasó még a nemét illetően is bizonytalankodik? Hogyan történhet meg egy magyar íróval, hogy közé és a szövegei közé egy fordítót is be kell iktatnia a magyar olvasónak? Hát hol élünk? És mikor?

Agota Kristof

Agota Kristof

Itt élünk, ahol szoktunk, és most, meg tegnap, a 20. század második felében, amikor az apák börtönben ültek, a gyerekek internátusban éltek vagy túléltek. Amikor a forradalom után megnyílt a határ, szaladtak a boldogabb élet után. A menekülés azonban nem a letelepedéssel ér véget. Kristóf Ágota, aki négyévesen már olvasott, huszonegy évesen, Agota Kristofként megint analfabéta lett, aki nem ismer rá a francia szavakra. És ennek már soha nem lesz vége, hiába kezd el franciául írni, hiába lesz francia írónő, mindig ott a szótár az íróasztalán. Van e a szó végén? Van az o-n egy olyan kis háztető?
Ki lehet ezt bírni? Ha ír az ember, mindent ki lehet bírni. Talán ha énekel, akkor is.

A szerző 21 éves volt, amikor 1956 végén, a forradalom leverése után egy kisgyerekkel a karján az zöldhatáron keresztül elhagyta hazáját, végül Svájcban telepedett le. Második férjével és az új házasságából származó gyerekeivel már franciául beszélt. Verseit magyarul írta, de történeteit, néhány kísérlettől eltekintve, franciául.

Ahhoz, hogy francia nyelvű író lehessen, újra kellett tanulnia az olvasást, mint egy analfabétának. Szimbolikus történetek a kötet írásai: eljutunk attól a stabil értékrendtől, hogy mindenki magyarul, tehát „érthető nyelven” beszél, addig, hogy a kivándorlónak, az alkotónak új nyelvet kell elsajátítania, mint egy tudatlannak, mint egy analfabétának, ahhoz, hogy létezni tudjon a világban.

A kényszerű menekülés, az önként vállalt száműzetés krónikája. Az analfabéta jelenleg is aktuális témákat feszeget, szól asszimiláció és a gyökértelenség problémaköréről; az identitás, az országhatárok, a nyelv, és a művészet kapcsolatáról.

Falusi Mariann (fotó: Horváth Judit)

Falusi Mariann (fotó: Horváth Judit)

Falusi Mariann az előadásról:

“A Rózsavölgyi Szalonnal már hosszú ideje jó kapcsolatot ápolok, és amikor Zimányi Zsófia művészeti vezető megkeresett, hogy szeretnének egy ilyen előadást, rögtön Fáy Miklóshoz fordultam, aki hasonló ügyekben segítségemre szokott lenni. Miklós ismeri a kvalitásaimat, ő biztatott, hogy merüljek bele a könyvbe. Szeretem a kihívásokat, és ez egy komoly szövegmennyiség, de gyönyörűen költői, száraz, lényegretörő, mégis rendkívül szívbemarkoló. Ezzel dolgozni nagy művészi lehetőség. Monodrámaként tudnám meghatározni, és vannak benne zeneszámok, amelyekhez egy nagyszerű zenésztársamat, Födő Sándor Fodót hívtam el, aki több hangszeren is játszik. Nem egyszerűen kísér tehát, hanem alkotóként is kiveszi a részét, megzenésíti Agota Kristof szövegeit. Segítségemre lesz tehát a zene, de alapvetően a szöveg aktualitása, mondanivalója lényeges. Lesznek munkásdalok, cigánydalok, sokféle forrásból merítünk. Énekesnőként nagyobb kihívás dallam nélkül tanulni a szöveget, de hatalmas segítség, hogy ilyen erejű művel dolgozunk, egyelőre folyamatosan zokogok a próbákon.

Ma is zajlik egy erős elvándorlás, lehetőségek tűnnek el emberek elől, ellehetetlenülnek életek. Sokaknak választaniuk kell, hogy külföldre mennek, és máshol keresnek megélhetést. Nem jókedvükből, és nem Kánaán, ahova mennek, csak egy újrakezdési lehetőség. Egy huszonegy éves nőről van szó, aki férjével és néhány hónapos gyerekével kelt át a határon, egyik táskájában pelenka, cumisüveg, a másikban szótárak. Egy írónál ez még nehezebb kérdés, hiszen ha magyarul ír, nem olvassa senki, franciául pedig akkor még nem tudott. Azt írja egy helyen, hogy az asszimiláció olyan, mint egy sivatagon átkelni. Hiába tejjel-mézzel folyó Kánaán Svájc, nem az otthon.” (fidelio.hu)

Rózsavölgyi Szalon: Az analfabéta - olvasópróba

Rózsavölgyi Szalon: Az analfabéta – olvasópróba

Agota Kristof:
Az analfabéta
Önéletrajz dalban és mondatokban
ősbemutató

Fordította: Petőcz András

Szereplő: Falusi Mariann
Közreműködik: Födő Sándor „Fodo”

Színpadra átdolgozta: Galgóczy Judit
Díszlettervező/ jelmeztervező: Varsányi Anna
Zenei tanácsadó: Fáy Miklós
Zeneszerző: Födő Sándor „Fodo”
Rendező: Galgóczy Judit

Támogató: Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság

Bemutató: 2017. március 28. / Rózsavölgyi Szalon

Hamarosan interjút közlünk Falusi Mariannal.