A játékos – Fehér Balázs Benő Dosztojevszkij-rendezése a Radnótiban

2017 április 21. péntek, 8:37

Május 7-én mutatja be a Radnóti Színház A játékos címmel Dosztojevszkij kisregényének feldolgozását Fehér Balázs Benő rendezésében.

„Ekkor el kellett volna mennem, de hirtelen valami különös érzés kerített hatalmába, mintha ki akartam volna hívni a sorsot, mintha fricskát akartam volna adni neki és nyelvet ölteni rá.“

Dosztojevszkij kisregénye egy fiktív német fürdővárosban, Roulettenburgban játszódik, ahol virágzik a kaszinói élet. Az idetévedő alakok felteszik akár minden vagyonukat, és abban reménykednek, hogy ha nyernek, önmagukat is megválthatják. Bizonytalan egzisztenciájú és kiszolgáltatott emberek tűnnek fel, akik egyik pillanatban még gazdagok és előkelő körökben mozognak, a másik pillanatban pedig kitessékelik őket a teremből. A történet főhőse Alekszej, a fiatal tanító, aki ambivalens szerelmi viszonyba keveredik Polinával, és hogy pénzt szerezzen a lánynak, szerencsejátékba kezd. A tanító idővel egyre gyakoribb vendége lesz a kaszinónak, ahol a vakszerencse tesztelésének a megszállottjává válik. Mindent akar és azonnal, telhetetlenül, de végül elveszti a kontrollt a játék felett.

Radnóti Színház / A játékos

Dosztojevszkij 1866-ban, a Bűn és bűnhődés megjelenése után írta A játékos című kisregényét. Akkoriban folyamatos anyagi gondokkal küzdött, állandó látogatója volt a rulettasztaloknak, és megismerte már a nyerés gyönyörét és a vesztés kínját. A játékost is elsődlegesen a pénzszerzés céljából írta: Sztellovszkij, egy uzsorás kiadó megrendelésére huszonöt nap alatt kellett papírra vetnie. Egy barátja tanácsára gépírónő segítségét kérte, akivel a munka során egymásba szerettek, és a huszonnégy évvel idősebb Dosztojevszkij megkérte a fiatal lány, Anna Grigorjevna kezét. A feleség később ügyesen egyengette az író pénzügyeit, bár évekig tartott, mire kirángatta férjét a szerencsejáték-függőségből.

A jelenkori társadalomban a függőségek és szenvedélybetegségek jelenléte az egyik legkomplexebb probléma. Tárgyuk többféle lehet, beszélhetünk szexfüggőségről, internetfüggőségről, alkohol-, drog- vagy nikotinfüggésről, evési zavarokról, túlzott munkamániáról, párkapcsolati függésről, kényszeres vásárlásról, és nem utolsósorban a játékszenvedélyről. Ezek hátterében szorongások állnak, depresszió, családi gondok, önértékelési zavarok, olyan kielégítetlen vágyak, amelyek a függőség tárgyában nyernek feloldozást. A megoldás általában a szembenézéssel és a másokkal való megosztással kezdődik.

„Drága angyalom, tegnap irtózatosan szenvedtem miattad. Mihelyt megírtam neked levelemet, a postára mentem, ahol azzal fogadtak, hogy nem érkezett tőled levél. A lábam reszketett, nem hittem a fülemnek… Attól féltem, megbetegedtél, haldokolsz! Egy teljes óráig sétáltam a parkban, alig álltam a lábamon, aztán újra a kaszinóba mentem, s mindent elvesztettem… Hazatértem a szállodába, majd elzálogosítottam az órámat… Idefigyelj, abbahagyom a játékot, s amilyen gyorsan csak tudok, visszatérek hozzád. E levél vétele után azonnal küldj nekem húsz tallért…“ (Dosztojevszkij levele feleségének, 1867)

A játékos alapján számos filmadaptáció készült, többek között Makk Károly is feldolgozta, Szergej Prokofjev pedig operát írt belőle. Magyarországon 1985-ben játszotta a budapesti Katona József Színház Forgách András átiratában. Ezt a színpadra ritkán alkalmazott regényt a Radnóti Színház számára egy fiatal alkotópáros adaptálja: Fekete Ádám írja a szövegkönyvet, az előadást pedig Fehér Balázs Benő rendezi.

„A Dosztojevszkijjel való foglalkozás különös érzékenységgel ruházza fel az embert. Ő minden szereplőjét szereti, és a maguk összetettségében és bonyolultságában ábrázolja őket, mintha arra hívná fel a figyelmet, hogy mielőtt elítélsz valakit, próbálj meg a mélyére nézni. Nincsenek gonoszok és jók. Szerelmesek vannak – emberbe, pénzbe, adrenalinba, magába a szerelembe. A játékos szereplői mindent megtesznek azért, hogy a fenti felsorolásból magukénak tudják a legtöbbet” – nyilatkozta Fehér Balázs Benő a produkció kapcsán.

Alkotók:

Alekszej  Vilmányi Benett eh.      Polina  Sodró Eliza
Tábornok   Schneider Zoltán    Antonyida Vasziljevna  Csomós Mari
Mr. Astley Rusznák András    De Grieux Molnár Áron
Mademoiselle Blanche Lovas Rozi     Blanche anyja Martin Márta

Potapics Dénes Viktor     Marfa  Józsa Bettina eh.
Orosz herceg   Konfár Erik eh.     Krupié Hajdu Tibor eh.

Dramaturg: Fekete Ádám, Kelemen Kristóf
Zeneszerző: Dargay Marcell

Díszlet- és jelmeztervező: Izsák Lili
A rendező munkatársa: Ari Zsófi
Rendező: Fehér Balázs Benő

 

 
 

Kapcsolódó anyagok