“A csodát magunktól kell várni” – Rózsa Milán melegjogi aktivistát idézi a PanoDráma új előadása

2017 június 05. hétfő, 7:10

A PanoDráma legújabb darabjáról.

A mindig mosolygós melegjogi aktivista történetéből kiindulva, szó szerint felhasznált eredeti interjúkból nyerte el végleges formáját a PanoDráma legújabb darabja Pass Andrea rendezésében, mások mellett Bezerédi Zoltán és Botos Éva közreműködésével.

A PanoDráma ajánlója:

“Felhívhatjuk a figyelmet arra, hogy jogegyenlőtlenség van, arra, hogy a homofóbia még mindig létezik, hogy LMBT embereket diszkriminálnak és hogy ők nem élhetnek teljes életet: ez a felvonulásnak az igazi célja. De a csodát magunktól kell várni.” (Rózsa Milán)

Rózsa Milán (fotó: Berecz Valter)

Rózsa Milán (fotó: Berecz Valter)

A mindig mosolygós melegjogi aktivistáról, “a magyar Harvey Milkről” sok szó esett életében és halálában is. Bátorsága, derűje, őszinteség százezrek, akár milliók példaképévé tették, még legnagyobb ellenfelei is szeretettel és elismeréssel beszélnek róla. Ott volt minden barikádon, teljes mellszélességgel állt ki nem csak a melegek jogaiért itthon és külföldön. Putyin homofób törvénye és joggyakorlata ellen tiltakozva behatolt az orosz nagykövetségre, s ott kitűzte a szivárványos zászlót, Paks2 ellen protestálva kommunista lobogóval díszítette fel a Fidesz-székházat, melyet egyszer már megszállt társaival a negyedik alkotmánymódosítás ellen tüntetve, mégis a nagy netadós demonstráció végén ő csitította az erőszakosakat, mert Milán mindig a békés megoldások híve volt.

Derűjét és lendületét látszólag még az sem törte meg, mikor édesapja fia nyilvánosan vállalt másságával szembesülve öngyilkos lett. Úgy tűnt, ez a fiatalember nem ismer félelmet. Egészen addig, míg 26 évesen véget nem vetett az életének.

Rózsa Milán halálában nem játszott szerepet idegenkezűség. Mint utóbb a nyilvánosság számára is kiderült, bipoláris zavarban szenvedett évek óta. De vajon ez azt jelenti, hogy haláláért a társadalmat nem terheli felelősség? Mit jelent ma Magyarországon melegnek lenni? Mit jelent aktivistának lenni? Mit jelent szünet nélkül harcolni legalapvetőbb emberi jogainkért?

Milyen árat fizet az aktivista hősies munkájáért? Mikor elég már? Ha jogtalanul fogva tartják? Ha eltörik az ujját a névtelen kopaszok? És mit jelent, ha az aktivista az életével fizet hitéért és közös ügyeinkért folytatott harcáért? Érhet akár egyetlen életet is a társadalmi igazságosság?

A csodát magunktól kell várni című dráma Rózsa Milán történetéből kiindulva, a PanoDráma alkotócsapata által készített és szigorúan szó szerint felhasznált eredeti interjúkból nyeri el végleges formáját, akárcsak a romagyilkosságokról 2011-ben bemutatott és számos nemzetközi fesztivált megjárt Szóról szóra óta a társulat szinte valamennyi ősbemutatója a Katonában látható Pali című monodrámáig.

Újdonság, hogy az alkotócsapat vendégrendezőt kért fel a dráma színrevitelére. A csodát magunktól kell várnit a többszörös díjnyertes Pass Andrea rendezésében láthatják nézőink először a Pride Weeken, július 4-én az Átrium Filmszínházban, majd ősztől a PanoDráma bemutatójával nyit a Trafó Kortárs Művészetek Háza új évada szeptember 5-én.

PanoDráma: A csodát magunktól kell várni Rózsa Milán emlékére
szövegkönyv: Garai Judit, Hárs Anna, Merényi Anna
játsszák többek között:
Bezerédi Zoltán, Botos Éva, Ivanics Tamás, Ördög Tamás, Urbanovits Krisztina
rendező: Pass Andrea