A falu rossza és a pálinkázó Teremtő – Villáminterjú Mohácsi Jánossal

2017 június 30. péntek, 7:00

A Pécsi Országos Színházi Találkozón aratott nagy közönségsiker és két díj után Budapesten, a Városmajori Szabadtéri Színpadon is látható lesz július 1-én a Mohácsi testvérek – Tóth Ede után és helyett szabadon – alkotott zenés népszínműve a szombathelyi Weöres Sándor Színház előadásában.

Szombathelyi Weöres Sándor Színház / A falu rossza / Fotó: Mészáros Zsolt

Szombathelyi Weöres Sándor Színház / A falu rossza / Fotó: Mészáros Zsolt

– Az A falu rossza című színművet nem először rendezi meg, megtette már Kaposváron is 2010-ben. Miért vette elő újra a darabot? Elégedetlen volt talán a korábbi előadással?

– Előfordult már, hogy egy darabot azért csináltam meg újra, mert elégedetlen voltam vele, de A falu rosszával nem ez történt. Sikeres előadás volt Kaposváron, az utolsó előtti, amit ott rendeztem. A darab ezt követően nagyon hamar lekerült műsorról, úgy tizennyolc előadást ért meg. Eközben azt gondoltam, hogy ebben van még lehetőség. Ha hiúságnak tűnik is, szerintem szép történetet sikerült belőle kerekítenünk, és nem akarom veszni hagyni, azt szeretném, ha nagyon sokan látnák. Azt sem titkolom, hogy ha esetleg alkalmam nyílna a fővárosban megrendezni, akkor megint nekifognék. Nem azért, mert ez a mostani nem jól sikerült, hanem mert még mindig van mit mondanom róla. Rengeteg energiát fektettem bele, már benne van a kaposvári társulat tudása, az én akkori munkám és a mostani a nagyon jó formában lévő szombathelyi társulattal. Sokat tanultam tőlük.

Szombathelyi Weöres Sándor Színház / A falu rossza / Fotó: Mészáros Zsolt

Szombathelyi Weöres Sándor Színház / A falu rossza / Fotó: Mészáros Zsolt

– A nemrégen befejeződött Pécsi Országos Színházi Találkozóról két díjat is elhozott az előadás: a Legjobb harminc év alatti női színész Sodró Eliza lett az árva Bátki Tercsi-alakításáért, az alkotói díj pedig Szerémi Zoltáné, aki a darabban Cserebogár Jóska szőlőpásztort játssza.

– A díjakat, ahogy mondani szokás, adják, noha ezek nem mentek rossz helyre. Számomra a közönség reakciója volt nagyon szép, első perctől együtt mentek az előadással, igazi színházi estét sikerült látnom.

Szombathelyi Weöres Sándor Színház / A falu rossza / Fotó: Mészáros Zsolt

Szombathelyi Weöres Sándor Színház / A falu rossza / Fotó: Mészáros Zsolt

– Ezek szerint nem szokott el a közönség a három felvonásos előadásoktól, mint amilyen ez is?

– Szeretem figyelni, mit írtak a szerzők. Ha Miller A salemi boszorkányokat négy felvonásban írta meg, játszhatjuk az első kettőt és az utolsó kettőt egyben, de a szerkezetét nem nagyon sikerül megváltoztatni. Ahhoz nálam bátrabb ember kell. A falu rossza egyébként három felvonásban sem túlzottan hosszú, rövidítettünk is a kaposvári előadáshoz képest.

Azért nem ismerne rá a saját művére Tóth Ede, aki után (és helyett) testvérével, Mohácsi Istvánnal szabadon írták, aktualizálták, napjainkra szabták a darabot.

Szerintem nem nagyon aktualizáltuk. Ha politizálni akarok a színpadon, akkor azt megteszem nyíltan. Az Örkényben például a Köd utánam című produkcióban az volt a szándék, hogy politikai színházat csináljunk, de A falu rossza más történet. Tulajdonképpen valahogy ugyanazt feszegetjük benne, amit Madách Az ember tragédiájában, hogy mi az Úrnak meg az embernek a viszonya a Földön ebben a pillanatban. Milyen gyarlóságokkal és sandaságokkal próbáljuk átverni az urat.

Szombathelyi Weöres Sándor Színház / A falu rossza / Fotó: Mészáros Zsolt

Szombathelyi Weöres Sándor Színház / A falu rossza / Fotó: Mészáros Zsolt

Meg leitatni szegényt, ugye?

Ez benne van a pálinkafőző magyar természetében. De meg kell mondjam, hogy az Urat is könnyű táncba vinni. Nyilván jó pálinkával kínálja őt Gonosz Pista, a bakter.

Szombathelyi Weöres Sándor Színház / A falu rossza / Fotó: Mészáros Zsolt

Szombathelyi Weöres Sándor Színház / A falu rossza / Fotó: Mészáros Zsolt

Testvérével a kisujjukból rázzák ki a fergeteges poénokat és szójátékokat, vagy kínkeservesen izzadják ki őket?

Poénja válogatja. Van olyan, amit megír az öcsém, és olyan, hogy leesem a székről, amikor olvasom. Cserébe én is szoktam ajándékozni neki ilyent. Van, hogy próba közben jut eszembe valami, azt szavazásra szoktam bocsátani. Ha tetszik a társulatnak, akkor mehet. Előfordult már olyan, hogy akkor sem engedtem nekik, ha leszavaztak, de többnyire elfogadom a véleményüket, hiszem, hogy huszonöt-harminc ember bölcsessége több, mint egy elvakult rendezőé. Cserébe az ő poénjukat is meg szoktam szavaztatni, ha úgy alakul.

Szombathelyi Weöres Sándor Színház / A falu rossza / Fotó: Mészáros Zsolt

Szombathelyi Weöres Sándor Színház / A falu rossza / Fotó: Mészáros Zsolt

– Szokatlanul nagy szereplő- és közreműködő gárda hozza létre ezt az előadást. Nem nehezíti ez a Városmajorba utazást?

Nekem nem, mert én Pesten vagyok… A tréfát félretéve: a műszak korábban érkezik, tartanunk kell egy lejáró meg egy hangpróbát, mert kvázi szabadtéri színpadon fogunk játszani, ahol gyakran mikroportot használnak. De én abban nem hiszek. Csak speciális esetben, mondjuk musicalnél lehet létjogosultsága. A miénk is zenés darab, de biztos vagyok benne, hogy a kőszínházi hatáshoz jobban közelítő térmikrofonokkal is meg fogjuk tudni oldani a vendégszereplést.

Szerző: Mátraházi Zsuzsa

Bővebb információ: www.szabadter.hu