színArany – A “balladákra és zenére hangolt” előadás a Radnóti színésznőivel

2017 október 30. hétfő, 8:20

SzínArany címmel mutat be előadást a Radnóti Színház pénteken; az Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából készített produkció a költő balladáira épül.

A “balladákra és zenére hangolt” előadást Szilágyi Bálint rendezésében, Kováts Adél, Lovas Rozi, Sodró Eliza és Józsa Bettina szereplésével láthatja a közönség. Arany János élete során közel harminc verset írt a ballada műfajában, amelyek közül tizenkettőt választottak ki erre az alkalomra.

Radnóti Színház (fotó: Dömölky Dániel)

Radnóti Színház (fotó: Dömölky Dániel)

Szilágyi Bálint szerint a balladában van valami teátrális. Mindegyik vers egy mini-színdarab, külön történettel és szereplőkkel. Elég jól játszhatóak. “Nem csupán szép szavalatok sorát akartuk létrehozni, hanem szabályos színpadi szituációkat. A női sorsokról szerettem volna beszélni. Olyan balladákat kerestem, amelyeknek fontos szereplője nő” – idézi a Radnóti Színház közleménye a rendezőt.

Fotó: Dömölky Dániel

Szilágyi Bálint elmondta, alapvetően a történelmi balladákból választott. Olyan történetekből, amelyeket a magyar történelem valamelyik korszaka, eseménye inspirált. “Ezeket a verseket kronologikus sorrendben játsszuk el, így a magyar történelemről is kapunk egy képet” – tette hozzá.

A balladák közül választottak “nagykőrösit és késeit, ismertebbeket és alig ismerteket egyaránt”. A verseket időrendben egymás mellé téve a magyar történelem keresztmetszetét kapják meg a nézők, de nem csak időben, térben is bejárhatják a történelmi Magyarországot: a versek helyszínei többek között Visegrád, Eger, Debrecen, Bécs, Galambóc vagy Drégely, hogy az előadás végén Budapestre jussanak el.

Fotó: Dömölky Dániel

Az előadás középpontjában a nők állnak. Azok a versek kerültek bele az előadásba, amelyek főszereplője nő, vagy amelyekben az éppen mellékszereplőnek tűnő nő történetét érdemes kiemelni. Az ő szempontjukból néznek rá a magyar történelem kiragadott eseményeire. Az előadás variációk sora a női sorsokra – olvasható a produkció ismertetőjében.

Fotó: Dömölky Dániel

Az előadásban elhangzó versek között van a Zách Klára, a Bor vitéz, a Tetemre hívás, a Rozgonyiné, Az egri lány, a Szondi két apródja, a Rákócziné, az Ágnes asszony, az Éjféli párbaj, A honvéd özvegye, A kép-mutogató és a Híd-avatás. Az előadást Szilágyi Bálint szerkesztette, a zene Kertész Endre, a látvány Márkus Sándor munkája.