Leonce és Léna – Rába Roland rendezi a Nézőművészeti és a Szkéné közös előadását

2017 december 08. péntek, 8:15

Georg Büchner Leonce és Léna című darabjából készít közös előadást Rába Roland rendezésében a Nézőművészeti Kft. és a Szkéné. A premiert december 9-én tartják.

„A kell egyike azon átokszavaknak, melyekkel az embert megkeresztelték.” /Georg Büchner/

„Egy mulatságos nevű, parányi ország tétlen királyfija elfut az államérdek diktálta kényszerházasság elől, hogy aztán némi bolyongás után, önszántából belefusson eredetileg kijelölt menyasszonya karjaiba. Ez a darab páratlan a komédia történetében, az üresjárat céltalan zakatolása ritkán kísér végig ilyen kitartóan vígjátéki mondatokat. A történet lényege valami iszonyú, fájdalmas, keserű diszharmónia, “melyet felismerni a legfőbb dolog, de úrrá lenni rajta képtelenség”. Ez a képtelenség voltaképpen a komédia tárgya.” /Walkó György/

Kovács Krisztián / Fotó: Mészáros Csaba

Ajánló:

A XIX. század első felében fiatalon meghalt írózseni ezzel a művével lépett be a világirodalomba. Szatírának, paródiának, vagy akár filozófiai mélységű bohózatnak is tekinthető a Leonce és Léna. A darab meseszerű, látszólag könnyed formában foglalkozik az egyéni és társadalmi létezés alapvető kérdéseivel: kik vagyunk, miért élünk és hogyan. Fel kell-e adnunk szabadságunk, hogy beilleszkedjünk a társadalomba, fel kell-e adnunk a szerelmet a családi életért, a gondolkodásunk függetlenségét azért, hogy az emberiség hasznos tagjai legyünk? A valóság és az álom, a legbensőbb énünk és a világban játszott szerepeink, sors és szabad akarat pólusai közötti erőtérben játszódik a darab.

A Nézőművészeti Kft. immár másodízben dolgozik együtt Rába Roland rendezővel. A Leonce és Lénát akár a korábbi közös munka (Don Quijote) folytatásaként is felfoghatjuk. Hasonlóan meseszerű alapszituációból bontakozik ki a lényegi cselekmény, és hasonlóan álom és valóság mezsgyéjén játszódik a történet. A fókuszban azonban itt már a fiatalabb generáció áll. A szikár hatvanas “búsképű lovag” helyett egy fiatal, ereje teljében lévő, melankóliára hajlamos hős áll.

Katona László, Simkó Katalin, Parti Nóra / Fotó: Mészáros Csaba

Az alkotók a darabról:

„Leó kívülállónak érzi magát a királyi udvarban, épp úgy, ahogyan Büchner érezte magát a 19. században. Kristálytisztán látta környezetét, önmaga és a világ viszonyát és ezt le is írta. Figurái is sokat reflektálnak önmagukra. Leó mindent nagyon jól ért, talán ettől is lehet, hogy egy kicsit cinikus. „Ahhoz, hogy egy pohár tejet megigyak, nem kell megvennem a tehenet” – mondja a házasságról. Nem akar felnőni, ki szeretne bújni a felelősség alól. Fejben lejátszik előre mindent, tudja, hogy amire eljut a házasságig, már unni fogja a kapcsolatot. Azt nem igazán tudja, mihez is kellene kezdenie az életével, de azt biztosan tudja, mit nem szeretne. Sokat beszél a semmittevésről, ami számára tüntetés. Passzív rezisztencia, nem cselekvő hatalom, sztrájk a fennálló világrend ellen.” Kovács Krisztián (Leonce), Pesti Műsor, 2017. december

Katona László

Katona László / Fotó: Mészáros Csaba

“A darab a szerelem, a párválasztás, a házasság témáján keresztül az akarattal, az ellenállással, a „kell” fogalmával foglalkozik, ami az egész életünket mozgatja. A német Georg Büchner nővére a később kibontakozó feminista mozgalom előharcosa volt. Ez azért érdekes, mert amikor először megjelenik Léna, azon morfondírozik, miként lehetséges, hogy nőként nem választhatja meg azt az embert, akihez hozzáköti az életét. Szerintem egész biztos, hogy a testvér nézetei benne vannak a lány első jelenetében. Szóval a mi értelmezésünkben Léna is lázadó. De közben holtomiglan-holtodiglan házasságot szeretne, csak nem úgy, hogy mások döntenek helyette. Egyébként hatalmas költői freskó Büchner műve, gazdagon fűszerezve korabeli filozófiai utalásokkal, de a humor sem idegen tőle, sőt!”  Simkó Katalin (Léna), art7.hu

Scherer Péter

Scherer Péter/ Fotó: Mészáros Csaba

A Szkéné Színház és a Nézőművészeti Kft. közös előadása
Georg Büchner: Leonce és Léna
– avagy a legboldogabb álom –
fordította: Thurzó Gábor és Rónay György

bemutató: 2017. december 9 – 10. 19h, Szkéné Színház
további előadások: január 6. 19h & január 26. 16h és 19h

Popo király Mucsi Zoltán
Popo Leó, a fia Kovács Krisztián
Pipi Léna, hercegnő Simkó Katalin
Tanácsadó Scherer Péter
Rosetta, Leó barátnője Parti Nóra
Valerio, Leó barátja Katona László
Marie, Léna barátnője Parti Nóra

Díszlet: Cziegler Balázs
Jelmez: Kiss Julcsi
Zene: Wagner-Puskás Péter
Asszisztens: Hodászi Ádám
Dramaturg: Gyulay Eszter
Rendező: Rába Roland

Külön köszönet Veress Annának! 16 éven felülieknek! 

 
 

Kapcsolódó anyagok