Vaterland – Thomas Bernhard műveire épülő koreográfiát mutat be a Forte Társulat

2018 február 21. szerda, 7:00

A nagy hatású osztrák író, Thomas Bernhard Az olasz férfi című elbeszélésére és más műveire épülő új koreográfiáját mutatja be pénteken és szombaton a Forte Társulat a Trafóban.

A darabról:

A Vaterland című produkcióban Horváth Csaba koreográfus a felső-ausztriai uradalmak titkait, a vidékies, mégis gazdag birtokok hátterében megbúvó komoly vétkeket kutatja, Thomas Bernhard, az osztrák irodalom nagymesterének szövegein keresztül.

A darab nem törekszik időrendi sorrendek felállítására, vagy akár egy adott történet elmesélésére, sokkal inkább a szembenézés gesztusát választja, az állásfoglalásra késztető, fájdalmas témákat feszegető bernhardi univerzum tükrében.

Az előadás elsősorban a Bartók vonósnégyeseivel szellemi közösséget vállaló, töredékként aposztrofált Az olasz férfi című elbeszélésre épül, ugyanakkor a Kioltás és a Megzavarodás című kötetekre, valamint a múltfeldolgozás kiemelkedő drámájára, a Heldenplatz-ra is támaszkodik.

A történet szerint feszült légkör uralkodik az ódon hangulatú felső-ausztriai udvarházban. Az öngyilkos apa temetésére gyülekezők között vannak, akik az épületben túltengő gyász elől a szabadba, a friss levegőre vágynak. Az érintetlennek hitt természetben azonban, az üvegház mögötti tisztáson, jól kivehető a fűben egy világos folt.

A családtagok emlékezetéből kitörölhetetlen esemény nyomát, egy háborús tömegsírnak a körvonalait a nemrégiben bekövetkezett balszerencse és az azt követő borzalmas búcsúztatás teszi igazán láthatóvá. A ravatal előtt felsorakozó rokonok magukban beszélve ismételgetik az apáról, a szülői házról szóló “rágalmakat”. A földbe kapart áldozatok utolsó hangjainak nyomasztó emlékétől lehetetlen megszabadulni.

A Trafó hat tánc- és egy fizikai színházi előadást felvonultató, Hazai pálya elnevezésű új sorozatába illeszkedő Vaterland Rácz Attila szövegmontázsát használja fel.

Antal Csaba díszletének legmarkánsabb jellemzője az absztrakt építkezés: a színpad közepén egy manuálisan forgatható térelem uralja a teret. A tiroli vadásztáncok világát megidéző koreográfiában csontok és emlékek kerülnek felszínre.

Horváth Csaba

Horváth Csaba szavaival:

“Hogyan nézünk szembe a múltunkkal, mi az, ami megbocsátható, mi az, ami megbocsáthatatlan?
Hogyan viseli el egy generáció az elmúlt nemzedék bűneit, mit lehet megbocsátani és mit nem? Hogy szabadul meg tőle és hogyan hordja a hátán? Ilyen témájú írásokat válogattunk.. (…) Szeretem Bernhard humorát, a témáit, és az árnyaltságát. És még egy fontos dolog: olyanok a szövegei, mint a zene! Az előadás egy fontos témát jár körbe: egy fiú viszonya az apjával és az apja környezetével. Egy felső-ausztriai udvarházban játszódik, amelyik az ő öröksége, és amely rengeteg titkot és bűnt rejteget a múltból. A II. Világháború után az apja besúgókat és háborús bűnösöket bújtatott. Több könyvből szedtük össze a történetet. Fölhasználtuk a Kioltást, a Megzavarodást és Az olasz férfit. Az előadás dramaturgja Rácz Attila, ő állította össze a szövegét. Nagyon inspirál az, hogy nincs hagyományos történet. Nem egy eseménysort akarunk elmondani szépen, sorjában, hanem ennek a különös bernhardi fogalmazásmódnak, az állandó ismétléseknek akarunk színházi formát adni. A szöveg zenei funkciót is ellát.” (Forrás: Librarius)

“Minden egyes mondat mögött rejlik valamiféle titok, s tulajdonképpen az egész történet egy elhallgatott eseményről szól, témája a családi és társadalmi bűnök felszínre hozatala, illetve azok hatása a következő generációra. A történések a mi olvasatunkban általában nem a jelenben zajlanak – a jelen reflektál a múltra és a jövőre. Az olasz férfi nem színdarab vagy novella, hanem fanyar humorú filmforgatókönyv; témája a múltfeltárás, pontosabban az elhallgatott múlt kapcsán felszínre kerülő frusztrációk, melyek az előadásunkban többnyire kisebb-nagyobb monológok formájában jelennek meg.”  (Pesti Műsor)

“Az olasz férfiből indultunk ki, ami tulajdonképpen forgatókönyv. Ha jól tudom, készült is belőle film, de Bernhard függetlenítette magát tőle. Ebben a novellában a helyszín egy vidéki, tiroli táj. Itt van az a családi uradalom, ami magába rejti a benne élő család évszázados titkait, és különböző eseményeket elsősorban a II. világháborúból. A történet szerint az apa öngyilkos lesz, és kérése szerint fel van ravatalozva abban a házban, ahol a család egyébként vidám színházat szokott játszani. Az egész előadás arra épül, ahogy a fiú az apja ravatala felett áll és monologizál. A darab monológok sokasága, dialógus nincs benne – ezért is nehéz formailag. A monológokon keresztül ismerjük meg a tájat és a fiú negatív érzéseit a családja, de főleg az apja irányába. Komoly társadalomkritikát rejtenek a szövegek, de semmi tolakodó vagy agresszív gondolat nincs benne. Ez jellemző Bernhardra. Nála minden árnyalatokon keresztül értelmezhető.” (Trafó blog)

A Vaterland főpróbáján / Fotó: Dusa Gábor / Forrás: F1.hu

VATERLAND

Szereplők/With:
Andrássy Máté, Barna Lilla, Fehér László, Földeáki Nóra, Horkay Barnabás, Kádas József
Molnár G. Nóra, Nagy Norbert, Pallag Márton, Widder Kristóf

Dramaturg: Rácz Attila
Díszlettervező/Set: Antal Csaba
Jelmeztervező/Costumes: Benedek Mari
Fénytervező/Light: Payer Ferenc
Produkciós vezető/Production manager: Kudron Anna
Rendezőasszisztens/Assitant to director: Stangl Franciska

RENDEZŐ-KOREOGRÁFUS/Director-Choreographer: Horváth Csaba