A gömbfejűek és a csúcsfejűek – Készül Zsótér Sándor új Brecht-rendezése a Nemzetiben

2018 április 16. hétfő, 7:00

Május 24-én mutatja be a Nemzeti Színház szerint A gömbfejűek és a csúcsfejűek, avagy gazdag a gazdaggal társul szívesen című Bertolt Brecht-drámát. Udvaros Dorottya először dolgozik Zsótér Sándorral, a “Nemzeti Brecht szakértőjével”, hiszen összesen tizennégy Brecht darabot rendezett, ebből a Nemzetiben hármat.

Nemzeti Színház: A gömbfejűek és a csúcsfejűek - olvasópróba / Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Nemzeti Színház: A gömbfejűek és a csúcsfejűek – olvasópróba / Fotó: Eöri Szabó Zsolt

A Nemzeti Színház ajánlója:

Brecht kevés darabjára hatottak úgy a napi politika változásai, mint A gömbfejűek és a csúcsfejűekre. A darab 1932 és 1936 közötti időszakban keletkezett, amikor Németország előre nem látható módon, és mértékben átváltozott. Brecht megbízást kapott, hogy a berlini Volksbühne számára dolgozza át Shakespeare Szeget szeggel c. darabját. Az 1932 januárjára tervezett bemutatóra nem került sor. Brecht végül az átdolgozás helyett inkább saját darabot írt, amelynek első kézirata már 1932 végén megjelent egy színházi kiadónál, és az un. 1933-as, tovább javított változat nyomdakészen várta, hogy kiadják Brecht Versuche (Kísérletek) című sorozatában, de már nem volt rá mód. A történelem utolérte a szerző felvetette problémát, és a szerzőt is. „Világgá űztek – / S volt rá jó okuk.”

Farkas Dénes / Nemzeti Színház: A gömbfejűek és a csúcsfejűek - olvasópróba / Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Farkas Dénes / Nemzeti Színház: A gömbfejűek és a csúcsfejűek – olvasópróba / Fotó: Eöri Szabó Zsolt

A Reichstag égésének másnapján, 1933. február 28-án Brecht családjával együtt elhagyta Németországot, kofferjében a Gömbfejűek kefelevonatával. A Szeget szeggel-ből megtartotta a kiindulópontot, és néhány motívumot. Shakespeare hercege gyenge uralkodó, aki nem tud úrrá lenni a birodalmában tomboló szabadosságon. Átengedi hatalmát a hite szerint talpig becsületes, aszkéta Angelónak. De Angelo nem aszkéta, és csúnyán visszaél a hatalommal. Aztán a jó herceg visszatér, és mindent jóra fordít. De annak, hogy a rossz, amit jóra kell fordítani, bekövetkezhetett, ő az oka. Gyengesége, gyávasága, az emberismeret hiánya. Brecht Alkirálya sem képes leküzdeni országában a túltermelési válság okozta gondokat. A baj nem erkölcsi. Gazdasági. Alantasabb. Durvább. És durvábbak az emberek, a problémák, a megoldások.

Zsótér Sándor / Nemzeti Színház: A gömbfejűek és a csúcsfejűek - olvasópróba / Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Zsótér Sándor / Nemzeti Színház: A gömbfejűek és a csúcsfejűek – olvasópróba / Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Például az apácának készülő Isabella szerepét nem a volt szerelmes játssza el a kizsarolt randevún, hanem Nanna, a kurva, akinek ugye mit számíthat ez, de aztán végigerőszakolja az összes börtönőr is. A földbérlők nem tudnak bérleti díjat fizetni, lázadoznak. Egy háború jól jönne, de előbb le kellene törni a lázadókat.

Nemzeti Színház: A gömbfejűek és a csúcsfejűek – olvasópróba / Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Az államtanácsos felhívja az Alkirály figyelmét Iberinre, aki sajátos ideológiájával megoldhatná a problémát. Azt hirdeti, hogy Yahoo országában kétféle ember él: csuhok és csihek, vagyis gömb- és csúcsfejűek. És minden baj forrásai a gaz csihek.

Nemzeti Színház: A gömbfejűek és a csúcsfejűek - olvasópróba / Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Nemzeti Színház: A gömbfejűek és a csúcsfejűek – olvasópróba / Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Az Alkirály, nem túl meggyőző ellenkezés után – mert ő nagyon is tudja, miféle embernek és eszméknek engedi át alattvalóit –, lelép. A piszkos munkát pedig elvégzi Iberin. Mire az emberek rájönnek, hogy a csihüldözéstől nem lesz jobb életük, a lázadást leverik. Az alkirály visszajön, itt-ott kiigazítja Iberin goromba intézkedéseit, pl.: beszünteti a gazdag csih elleni bírósági eljárást. Azok a bérlők, akik azt hitték, hasznot húzhatnak a zavaros helyzetből, még kiszolgáltatottabbak lesznek. Most már jöhet a háború.

Zsótér Sándor / Nemzeti Színház: A gömbfejűek és a csúcsfejűek - olvasópróba / Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Zsótér Sándor / Nemzeti Színház: A gömbfejűek és a csúcsfejűek – olvasópróba / Fotó: Eöri Szabó Zsolt

A gömbfejűek és a csúcsfejűek nem tartozik a Brecht-kánonhoz. A tandrámák és az emigrációban született „nagy” darabok közti intervallumban született. De az emberi természet ugyanabban a gazdagságában mutatkozik meg, mint valamennyi darabjában. És az indulat, a valódi problémák szenvedélyes néven nevezése, hogy nyíljon már fel a szemünk, lássunk már tovább az orrunknál – az hamisítatlan Brecht.

Zsótér Sándor / Nemzeti Színház: A gömbfejűek és a csúcsfejűek - olvasópróba / Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Zsótér Sándor / Nemzeti Színház: A gömbfejűek és a csúcsfejűek – olvasópróba / Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Szereplők: Udvaros Dorottya, Mátyássy Bence, Herczegh Péter e.h., Kristán Attila, Trokán Nóra m.v., Voith Ági m.v., Varga József, Nagy Márk e.h., Farkas Dénes, Söptei Andrea, Tóth László, Mészáros Martin e.h., Katona Kinga. Díszlettervező: Ambrus Mária. Jelmeztervező: Benedek Mari. Dramaturg: Ungár Júlia. Zene: Hans Eisler. Ügyelő: Kabai Márta. Súgó: Sütő Anikó. Rendezőasszisztens: Herpai Rita. Rendező: Zsótér Sándor.

 
 

Kapcsolódó anyagok