Történelmi krimi, vígjáték és görög stílusú komédia is lesz az Újszínház következő évadában

2018 május 14. hétfő, 13:11

Izgalmas évadnak néz elébe az Újszínház, hiszen a 2018/19-es évad repertoárjával ismét igyekszik minden korosztályt megszólítani.

Az új darabok természetesen most is magyar klasszikus és kortárs szerzők műveiből születtek. Az Újszínházban a szezon vígjátékkal kezdődik, majd az egyik legnépszerűbb meséből írott zenés családi színdarabra invitálják a nézőket. Ezt követi egy történelmi merényletsorozatot feldolgozó dráma, végül egy komédiát mutat be a színház, amely a klasszikus ókori görög színjátszásra épül.

Íme a jövő évad bemutatói:

Tersánszky Józsi Jenő
A kegyelmesasszony portréja
vígjáték
Rendező: Csiszár Imre
Bemutató: 2018. szeptember 28.

Cherchez la Femme! – vagyis: Keresd a nőt! Sőt, nem is egyet! A pergő események egyik bonyolítója, Olga, a képkereskedő lánya, a másik pedig a kétes múltú, számító Lola. Hogy mi a közös kettőjük érdeklődésében? Természetesen a férfi: a rendkívül tehetséges, de elszegényedett festő. Az ő felesége Lola, aki minden pénzétől megszabadítja a művészt és arra ösztökéli, tálentumát váltsa a jól fizető giccsfestésre. Olga pedig rajongva szerelmes a meg nem értett festő-zsenibe és minden erejével azon mesterkedik, hogy a piktor alkotásai értő és fizetőképes közönségre találjanak. A bonyodalom csak fokozódik, amikor Lolára szemet vet a gazdag és előkelő kegyelmes úr, aki azonban már jegyben jár egy rangban hozzá illő bárókisasszonnyal….
Ez a szerelmi sokszög természetesen számtalan komikus helyzetet szül, melyek az  aprólékosan kidolgozott, elrajzolt karaktereknek köszönhetően egyszerre kacagtatnak és elgondolkodtatnak.  A sok mulatságos konfliktus közepette pedig felmerül a kérdés: meg lehet-e élni a színvonalas művészetből vagy csak az értéktelen tucatáru a kelendő.
A kegyelmesasszony portréja egy könnyed, franciás vígjáték nagyon is magyar jellegzetességekkel röpíti a közönséget a 20-30-as évek világába a némafilmek burleszk elemeivel.

Szereposztás:

DULDER-TŰRŐ ÁKOS……………………………………VICZIÁN OTTÓ
TŰRŐNÉ, PALYÁK LOLA………………………………..GREGOR BERNADETT
HAUTFRESSER………………………………………………LUX ÁDÁM
HAUTFRESSER OLGA…………………………………….NEMES WANDA
ARNOLD…………………………………………………………VASS GYÖRGY
THORHAFÁI KÁROLY…………………………………….SZAKÁCS TIBOR
PALYÁKNÉ……………………………………………………..CSÁSZÁR ANGELA
TSITSERI-BORCHO BÁRÓNŐ………………………….TIMKÓ ESZTER
TSITSERI-BORCHO LENKE…………………………….OROSZ CSENGE e.h.
BOTOS IGAZGATÓ………………………………………….CSURKA LÁSZLÓ
BOTOSNÉ……………………………………………………….BRUNNER MÁRTA
NÉGYESSY GRÓFNŐ………………………………………BORDÁN IRÉN
TÖTYÖK BÁCSI, Hordár ………………………………….GYÜRKI ISTVÁN
ZSORZS, Thorhafái inasa……………………………….…INCZE MÁTÉ
A BÁRÓNŐÉK SZOBALÁNYA………………………….RUMÁN CINTIA
HORDÁROK………………………………DARÁNYI ÁDÁM, KATONA ZSOLT

Díszlet: SZLÁVIK ISTVÁN
Dramaturg: BÁRTFAY RITA
Koreográfia: KINCZEL JÓZSEF
Ügyelő: VALKAI ANDREA
Súgó: ÁDÁM DOROTTYA
A rendező munkatársa és zenei szerkesztés: ULLMANN KRISZTINA
RENDEZŐ: CSISZÁR IMRE

Csukás István
A Nagy Ho-ho-ho-horgász
zenés családi vígjáték

Rendező: Kökényessy Ági
Bemutató: 2018. december

„Hohohohó! …tudni kell, hogy a horgászoknak általában is sok az eszük, a Nagy Horgásznak meg teljesen tele van a feje ésszel.” „Mert cselt a csere kiválón sorjáz, ravasz a Nagy Ho-ho-ho-horgász”.
Ki ne ismerné a kedves Nagyhorgászt és állandó partnerét, sporttársát, a kekec  Főkukacot? Most történeteik fordulatos, kacagtató és tanulságos kalandokon át színpadi feldolgozásban is újraélhetőek. Van-e csábítóbb program, mint kint lenni a szabadban, a napsütésben, a jó levegőn, ahol csupa pozitív gondolata támad az embernek? Mert horgászni csak jó kedvvel, szívvel és lélekkel lehet. Csukás István neve fogalom a gyermek- és családi irodalomban. Hihetetlen életismerettel és szeretettel elemez, nagy pontossággal láttatja a világ jelenségeit, jellegzetes figuráit, miközben komolyan viccelve észrevétlenül a szépre, a jóra, az érdemesre tanít. Így játéknak fogható fel a valóság, megindító történetei által játszótérré válik az egész világ.

Pozsgai Zsolt
A Vasgróf
játék a történelemmel

Rendező: Kerényi Imre
Bemutató: 2019. február

Tisza István gróf a magyar történelem egyik legviharosabb időszakában vállat politikai szerepet: miniszterelnöksége az első világháború kitörését megelőző időszakban kezdődött és rövid megszakítással folytatódott a háború évei alatt is. Már akkor is és most is erősen megosztotta a közvéleményt, sokan őt tartották a háborús politika megtestesítőjének, aki belehajszolta Magyarországot a hadbalépésbe. Emiatt több merényletet is megkíséreltek ellene, végül villájában, családja szeme láttára végeztek vele.
Politikai felelőssége és az ellene megkísérelt merényletsorozat ihlette Pozsgai Zsolt drámaírót a történet színpadi feldolgozására.
A darab tényszerűen mutatja be a történelmi eseményeket, az összes ellene elkövetett támadást, emellett kísérletet tesz arra, hogy bemutassa Tisza Istvánt, az embert – szerelmi  életén, baráti kapcsolatain keresztül.
Az abszurd hangvételű, modern sodrású drámában különös szemszögből láthatjuk a kor jellegzetes alakjait: Ady Endre például mint a vérbajtól eszét vesztett költő jelenik meg a műben, Csinszkát pedig számító és könnyűvérű művészrajongóként mutatja be. Ugyanígy szarkasztikus perspektívából ismerhetjük meg Károlyi Mihályt, Andrássy Gyulát, Apponyi Albertet.
A történet, a konzervatív Tisza István, a Vasgróf szerepét boncolgatja az I. világháborúban. Egy ember és a magyar nép történelmi tragédiája tárul elénk, az első világégés minden következményével. Azt vizsgálja, hogy vajon mennyire van igaza a kollektív bűntudatunknak az I. világháborús részvételünkben?

Katona Imre
Arisztophanész madarai
komédia

Rendező: Katona Imre
Bemutató: 2019. tavasz
Mottó: “A levegő nem rés, hanem erős bástya.”

Az ókori görög komédiaszerző Madarak című művének hatására írta Katona Imre a hetvenes évek egyik különös kultuszdarabját. Míg Arisztophanész eredeti műve a politikai kalandorság szatíráját fogalmazta meg, addig Katona darabjában azonban az emberi világ mutatványos attrakcióként jelenik meg. Fonákjára fordított közmondások és szójátékok özöne alkotja a dialógusokat. A verbális tűzijáték a cirkusz porondján nyer megvalósulást: a játék összes szereplője bohóc, akik egy típustörténetet elevenítenek meg. Ám a típustörténet vitathatatlan sajátossága, hogy a tévelygő emberiség bármikor megismételheti azt. Így válik aktuálissá a darab minden korban és minden társadalomban.
A művet a 70-es években, az  Egyetemi Színpadon mutatták be először és akkoriban hatalmas szenzációt keltett. Nem ok nélkül, hiszen egy fiatalokból álló csapat megpróbálta kimondani azt, amiről még csak szót ejteni is lehetetlen. Alig egy évig mehetett a darab, majd az akkori rendszer betiltotta. Lázadás volt ez, a pártállammal szembeni szokatlan és vakmerő gesztus. Játék a tűzzel, incselkedés a veszéllyel.

 
 

Kapcsolódó anyagok