“Nekem kellett felnőnöm a feladathoz” – Első színdarabját rendezi Székely Rozi a Trafóban

2018 május 18. péntek, 11:00

A Trafó mutatja be a FÜGE Produkció TITÁNium mentorprogramjának keretében készülő Kálvária Lakóparkot, melynek rendezője Székely Rozi. Az egykori Szputnyik Hajózási Társaság színészét a készülő előadásról a Revizor kérdezte.

Ajánló a darab elé:

Magda a külföldre költözés kapujából zuhan bele a vér szerinti apjától örökölt lakásba. Amíg anyja újratemetéseken ad elő bűvésztrükköket, a lány előtt lassan megidéződik az elveszett apa alakja, aki a család történetéből látszólag nyom nélkül eltűnt. Majd a két nő életébe megérkezik egy múlt nélküli, fiatal férfi.

Magda lakásába kevesen jutnak be és még kevesebben jutnak ki onnan: a Kálvária Lakópark költőien abszurd világot tár elénk, melyben az eltemetett múlt feltámad, a tér életre kel, az emlékek megelevenednek, a falak mesélni kezdenek…

A Revizor cikkéből:

Székely Rozi elmondta, hogy korábban teljesen titokban írt és sokáig nem is gondolt arra, hogy bármit is kezdjen a szövegekkel: “A Titánium pályázat beadása idején már voltak konkrét jelenetek a Kálvária Lakóparkból, de nyolc évvel ezelőtt ez még egy napló volt. Egyébként a darab eredeti címe Virrasztás, a színpadi szövegkönyv és az előadás címét változattam Kálvária Lakóparkra. A pályázat megnyerése után ezekből az írásokból kezdtem szövegkönyvet írni. Most, hogy benne vagyunk a próbafolyamatban, már mondhatom, hogy komplexebben érdekel a színház (…) Lehet, hogy nem hangzik valami jól, de az esélytelenek nyugalmával adtam be az anyagot, és amikor kiderült, hogy nyertem vele, akkor nagyon össze kellett kapnom magam, hogy felhúzzam az egészet. Leginkább nekem kellett felnőnöm a feladathoz” – fogalmazott.

Székely Rozália

A rendezői munkáról Székely Rozi így nyilatkozott: “Úgy látom, már a körülmények is akkor működnek jól, ha egy ember ezt erősen összefogja, és határozottan végig viszi. Enélkül létre sem tudna jönni előadás, itt és most – és nem a színész-rendező kapcsolatról beszélek, hanem hogy legyen valaki, aki eltolja a szekeret az elejétől a végéig, nemcsak technikai értelemben, hanem művészileg is. A vágyak véletlenszerűen nem szoktak úgy összeadódni, hogy abból pont egy előadás szülessen. Ráadásul szélsőségesen különbözőképpen tudnak jól működni rendezők. Kárpáti Péter például néhány hét alatt képes a semmiből rögtönözni csodálatos előadásokat. Én inkább több olyan rendezővel dolgoztam, akik hozzá hasonlóan improvizatív módon dolgoznak, mint aki fix szövegkönyvből” – mondta.

Már az előadás címének – Kálvária Lakópark – is van egy “szociohangulata”, melynek kapcsán a rendező megjegyezte:  “Valóban erősen társadalmi az előadás témája, bár ez az emberi kapcsolatokon keresztül mutatkozik meg indirekt módon. A történet a rendszerváltozás évéig nyúl vissza. Időközben pedig felépül néhány lakópark… Engem foglalkoztat, hogyan, mitől lesz végtelenül nyomasztó a közélet” – árulta el a rendező.

Arra a kérdésre, hogy miért rendezőként és nem színészként van jelen az előadásban, Székely Rozi így felelt: “Már rég elfáradtam a színészlétbe. Amikor beadtam a pályázatot, addigra már egy ügyvédi irodában dolgoztam, mint hivatalsegéd. Arra gondoltam, nem hagyom el ezt a pályát úgy, hogy nem próbáltam ezt meg soha (…) Ha mindennapossá válik az, hogy embereket úgy kérnek fel munkákra, hogy azt minimálisan se tudják megfizetni, ezért kénytelen elvállalni még több feladatot is egyszerre, amitől annyira elfárad, hogy képtelen elmélyülten dolgozni, akkor ez azt jelenti, hogy a rendszert közösen tartjuk fenn. A munkatársaim most ezerfelé vannak, mert senki nem ér rá, úgyhogy egyelőre felhőben dolgozunk” – mondta.

A teljes cikk ide kattintva olvasható.