‘Itt valami különleges születik…’ – Interjú Nagy Dániel Viktorral a Mojóról

2018 június 09. szombat, 7:00

Magyarországon június 21-én látható először Jez Butterworth virtuóz nyelvezetű és kacagtatóan fekete humorú darabja, a MOJO a Belvárosi Színházban Szabó Kimmel Tamás, Nagy Dániel Viktor, Schruff Milán, Csőre Gábor, Lestyán Attila és Hunyadi Máté szereplésével, Göttinger Pál rendezésében.

Schruff Milán, Nagy Dániel Viktor / Orlai Produkció: MOJO / Fotó: Pénzes Kristóf

Ajánló a darab elé:

„1958-at írunk, a londoni Soho pezsgő klubélete a gyerekcipőben járó rock’n’roll-élet legkülönfélébb figuráit sodorja össze. A sötét lebujok környékén indulófélben lévő sztárocskák, az új zenétől megrészegült rajongók, piti bűnözők és veszélyes nehézfiúk, szerencsétlen ügyeskedők és nagypályás játékosok gyülekeznek. Kábítószer és muzsika, kiszolgáltatottság és hatalom, emberek életét magasba röpítő vagy örökre leromboló ügyes húzások és árulások kora ez – ami éppen történik, és ami ekkor készülődik, a rákövetkező évtizedekben fenekestül forgatja majd fel nem csak a zenei világot – hanem mindent. Az Atlantic Club üdvöskéje, Silver Johnny igazi sztárnak ígérkezik. A közönség őrjöng érte, az éjszakai mulató csaknem felrobban minden áldott este. Ezra, a tulajdonos féltékenyen őrzi és csak magának akarja ezt a csodafiút. Egyik nap Ezrát félbe vágva találják a kukában a klub hátsó bejáratánál. Helyettese, Mickey közli a klub csapatával: a főnököt a félelmetes Sam Ross bandája ölte meg, méghozzá azért, hogy ma este eljöjjenek, és erőszakkal vegyék át a klubot. Lassan esteledik, az ajtóban gyülekezni kezdenek a rajongók, a fiúk pedig, vegyes lelkesedéssel az ügy iránt, elbarikádozzák magukat odabenn, hogy felkészüljenek az ostromra…” – írja a szövegkönyv.

Göttinger Pál rendező így beszélt a darabról: „Azért is izgalmas számomra a Mojo, mert efféle helyzetekben lehetséges viselkedési módokat villant fel, és megsejteti azt is, hogy bármennyire úgy érezzük is, képesek vagyunk befolyásolni a körülöttük zajló eseményeket, rá kell döbbennünk, hogy ezekre tulajdonképpen nincs túl sok ráhatásuk. A darab azt súgja, hogy valójában tehetetlenek vagyunk, a körülmények áldozatai. A kérdés csak az, mi marad belőlünk, ha ebbe belenyugszunk” – mondta.

Jez Butterworth darabja 1995-ben debütált a londoni Royal Court színházban, olyan, később Hollywoodban is nagy karriert befutó, hazánkban sem ismeretlen színészekkel a szereposztásban, mint Tom Hollander, Andy Serkis vagy Aidan Gillen, a 2013-as felújításban pedig Ben Whishaw, Brendan Coyle és Ruper Grint játszották a főszerepeket.  A kritikusok és a közönség hatalmas felbolydulással és rajongással fogadta az ezzel a darabjával debütáló szerzőt. A lapok az ádázul vicces, elképesztően bizarr történetmesélést magasztalták, és megörökítették, ahogy a premieren a közönség minden egyes tagja érezte, hogy itt valami különleges született.

Interjú Nagy Dániel Viktorral:

– Több interjúban beszéltél arról, hogy kifejezetten kedveled az improvizációs lehetőséget nyújtó előadásokat. Jez Butterworth Mojo című, pörgő párbeszédekre építő műve talán kevesebb lehetőséget kínál ilyesmire. Hogy érzed magad ebben a próbafolyamatban?

– Rövid megszólalásokból épül fel a darab, ezért minden szónak, minden hangsúlynak jelentősége van. Nehezebb talán így összerakni az egészet, mint ha légiesebbek lennének a párbeszédek, de az efféle, aprólékos munka meghozza a gyümölcsét. A Mojóhoz hasonló produkciókban a pontosság kulcsfontosságú, erre törekszem a próbák alatt én is. Butterworth annyira jól megírta a szerepeket, hogy a szövegkönyvtől nem is igen érdemes eltérni. Ha melós is, ilyen remek alapanyaggal megéri dolgozni.

– Az általad megformált Baby talán a legkülönösebb karakter a darabban. Kiszámíthatatalannak, túlontúl agresszívnak tűnik, aztán rádöbbenünk, hogy az ő szakmájában ezek a tulajdonságok erényeknek számítanak inkább. Ki ez a fiú tulajdonképpen?

– Flegma kis naplopó, vagy veszélyes bűnöző, ezt nehéz megmondani. Sokszor csak csendben figyel, a megszólalásai pedig többféleképpen értelmezhetők. Sejtelmes, félreérthető megjegyzéseket tesz, packázik a többiekkel, mintha folyton azt próbálgatná, meddig lehet elmenni. Semmirekellőnek tűnik, aki semmit sem vesz komolyan. De ez csak a látszat. Valójában egy sérült, szétcsúszott figura, akinek a rivális bűnbanda hirtelen jégre teszi az apukáját, a történet helyszínéül szolgáló klub tulajdonosát. Itt kezdődik az ő története. Baby karaktere számos utat hagy nyitva számomra. Úgy tűnik, egy furcsa felnövéstörténettel van dolgunk, megspékelve alkohollal, droggal, nemi erőszakkal és végeérhetetlen dominanciaharccal. Baby, a nagymenő papa csemetéje hirtelen magára marad, és meg kell mutatnia – talán egy kicsit önmagának is – hogy mennyit ér valójában. Amint meghal ugyanis a főnök, a pitiáner bűnözők egyből marakodni kezdenek a koncon, és ők sem tudják igazából, mennyire lehet komolyan venni a különös trónörököst, Baby-t. Nem szeretnék túl sokat elmondani a cselekményből, azt viszont elárulom, hogy izgalmas fordulattal zárul az előadás.

Nagy Dániel Viktor / Orlai Produkció: MOJO / Fotó: Pénzes Kristóf

– A Mojo esetében egyébként is fontosak a fordulatok. Abban az időszakban játszódik ugyanis a darab, amikor nagyot fordult a világ: a zenegépek helyett az élő fellépéseké lett a főszerep, a rock and roll mindent letarolt. Mintha azt is sugallná a történet, hogy a bűnözők közül is egy új nemzedék emelkedhet fel. Úgy tűnik, a korábbiak szimplán lököttek voltak, de nőnek a tétek. Vajon az ártatlanság elveszítésének kora ez?

– Az ötvenes évek vége, és a rock and roll-korszak hajnala adja a sztori hátterét. Tényleg nagy változások mentek végbe akkoriban, bár manapság is megfigyelhető, hogy ha valami új és fontos történik, az emberek szélsebesen ráhangolódnak. Hogy akkor veszett volna el az ártatlanság? A Mojo szereplői végülis korábban is bűnözők voltak, zsarolással, fenyegetéssel, pénzbehajtással keresték a kenyerüket, még ha gyilkosságra korábban nem is gondoltak. A darab azt mutatja inkább meg, mi történik, ha kisstílű figurák egy igazi nagykutyával találják magukat szemben. Kifáradtan, piától és tablettáktól kiütve kerülnek ebbe a krízishelyzetbe, ebből táplálkozik a darab rendkívül erős komédia jellege is.

– Paradox módon Baby talán a legjózanabb közülük. Türelmetlennek látszik ugyan, de nézhetjük úgy is, hogy kivárja, amíg eljön az ideje. Te hogy érzed, harminc évesen, öt évvel az egyetem befejezését követően mennyire vagy a helyeden a színházi világban?

– Magyarországon nem könnyű színészként biztos megélhetést találni. A pályakezdőkben egyszerre munkál a bizonytalanság és ambíció. Mindent meg akarnak mutatni magukból, vadásszák a lehetőségeket és az elismerést, és ez teljesen érthető. Így indultam én is. Élénken él bennem ez a fajta nyitottsággal párosuló türelmetlenség és zaklatottság. Többek között ebből a vad elszántságból építem Baby karakterét is. Hálás vagyok, hogy az elmúlt években számos lehetőséget kaptam, és több műfajban is dolgozhattam. Elhivatottan és maximalistaként végzem a munkám továbbra is, és az idő előrehaladtával, úgy érzem, egyre teljesebben tudom magam átadni az alkotás szabadságának. Ahogyan egyre jobban kiteljesedem színészként és dalszerzőként is, eltűnt belőlem a pályakezdők zaklatottsága.

– A Mojót június 21-én mutatjátok be a Belvárosi Színházban. Miben láthatunk még téged a közeljövőben?

A színház mellett, vagy abból kiindulva több projektben is részt veszek. Ezek számomra szívügyek. A Száz szóban a várost egy éve már színházban is játsszuk Szilágyi Csengével. Úgy néz ki, sikerül turnét szerveznünk külföldre, és sok helyre elvihetjük ezt a különleges előadást. Ezzel párhuzamosan tovább fut a Hrutka Róberttel közösen írt dalainkat bemutató Felhangolva című produkció is, legközelebb az Ördögkatlan Fesztiválon játszunk. Júliusban rögzítünk pár dalt, az egyikhez pedig, a tervek szerint, klipet is forgatunk. Úgyhogy unatkozni nem fogok, a zene éppen elég feladatot ad erre a nyárra.

Az interjút készítette: Vass Norbert

 

Jez Butterworth
MOJO

Szereplők:
Szabó Kimmel Tamás
Ötvös András
Nagy Dániel Viktor
Schruff Milán
Csőre Gábor
Hunyadi Máté

Stáb:
Dramaturg – Sediánszky Nóra
Jelmez – Cselényi Nóra
Díszlet – Ondraschek Péter
Világítás terv – Szondi György
Rendező – Göttinger Pál
Producer – Orlai Tibor

Előadások: 2018. június 21., 22., 23.,24

 
 

Kapcsolódó anyagok