Az ember tragédiája – Vidnyányszky Attila rendezésében készül a Nemzeti bemutatója

2018 szeptember 09. vasárnap, 7:00

A Nemzeti Színház harmadik bemutatója lesz az új évadban Az ember tragédiája, amely Vidnyánszky Attila rendezésében kerül színre, Ádámot Berettyán Sándor, Évát pedig Ács Eszter játssza. A próbák már zajlanak, a bemutatót október 19-én tartják.

Vidnyánszky Attila Az ember tragédiája olvasópróbáján / Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Ajánló a darab elé:

„Ádám: Hová lesz énem zárt egyénisége?”
Az emberiség drámája az ősszülőktől kezdve, ahogy a világegyetem tágul, egyre nagyobb rálátást nyújt Ádámnak arra az időfolyamra, amit történelemnek nevezünk. Ám az „útvezető”, a megelégedéssel ironizáló „okosördög”, egy olyan jövendő képét festi le, melynek alapja a kétely, felépítménye pedig a tragikum. Lucifer, intést és tudást ötvözve próbálja Ádámot rábírni, ne fogadja el az isteni megoldást. De a Mű, mely immár forog, önmagában, önmaga által győzi le a szkepszist, egy folyamatos harc újra tapasztalása, a közönség, a jövő emberiségének küzdelme által.

Fehér Tibor / Nemzeti Színház: Az ember tragédiája – próba / Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Vidnyánszky Attila Az ember tragédiája olvasópróbáját ezzel a mondattal kezdte: “Négy éve készülök a mai napra. Úgy érzem, most érkezett el az idő, hogy színpadra állíthatjuk a Tragédiát” – majd hozzátette: “A darab folyamatosan foglalkoztat, folyamatosan rendezem. 1997-ben kezdtem, azóta volt mindenféle változat: utazó, zsámbéki szabadtéri, gyulai várszínházi, Kisvárdára is elkészültem egyszer, de azt az eső elmosta, volt Szegeden a Szabadtéren… Ez a darab – a Bánk bánnal együtt – az első számú mű a Nemzeti Színház számára, és a magyar színpadra írt művek közül egyértelműen ez a legnagyobb kaland…” – hangsúlyozta az igazgató-rendező.

Farkas Dénes / Nemzeti Színház: Az ember tragédiája – próba / Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Vidnyánszky Attila a darabról:

“Álomszerű. Ez a jelző jut eszembe elsőként, ha egy szóban kellene megragadnom, miként képzelem el most Az ember tragédiáját a Nemzeti Színházban – mondja Vidnyánszky Attila rendező. –  Madách Imre „emberiségkölteménye” hatalmas látomás, amely végigszáguld velünk a történelmen a Paradicsomtól egészen a jövőbe, de a Lucifer által ajánlott módon, vagyis a „tünékeny álom képei”-n keresztül. A rendezéshez a kulcsot tehát maga Madách adja meg: az álom logikátlan logikájával válik megélhetővé mindaz, amit Ádám és Éva korról korra lát és tapasztal, amiért lelkesedik, és amiből kiábrándul.

Ács Eszter, Berettyán Sándor / Nemzeti Színház: Az ember tragédiája – próba / Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Számomra a mű egyik kulcsmondata: „Hová lesz énem zárt egyénisége…” És Ádám kérdésére Éva így felel: „Nem így volt ám ez egykor, szebb időben.” Vajon hová tűnik a személyiség „egész-sége”, amit az ember a gyerekben érez? De ugyanilyen agyat és lelket kínzó érzés a Paradicsomon kívüliség érzete, a kiűzetés előtti „szebb idő” iránti örök emberi vágy, „halálra ítéltségünk” tudata, és a szembesülés végességünkkel, az „arasznyi lét”-tel… Mindezen „reménytelenségek” mellett és a nagy eszmék hullámverése közben a szerelemről, két ember szövetségéről is szeretnék mesélni, amiből – átkokként vagy megváltásként – a jövőnk születik.

Az ember tragédiája az a mű, amellyel ha komolyan foglalkozik az ember, nemhogy kimerítené önmagát, de újabb és újabb kérdéseket és gondolatokat szül – vallja Vidnyánszky Attila, aki 1999 óta immár négy verzióban rendezte meg Madách művét. Ezúttal a Nemzeti Nagyszínpadának egészét (a nézőteret is) arénászerűen „bejátszó”, látványos előadás születik”.

Berettyán Nándor / Nemzeti Színház: Az ember tragédiája – próba / Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Madách Imre 1859-ben fejezte be a munkát a drámai költeményén, a kéziratot 1861-ben vitte bírálatra Arany Jánoshoz, akinek stiláris javításaival 1862-ben jelent meg először a „nagy mű” nyomtatásban. Sokáig színpadképtelennek, előadhatatlannak tartották a Tragédiát – egészen 1883. szeptember 21-ig: Paulay Ede rendezésében ekkor kezdte meg színpadi karrierjét a mű a Nemzeti Színházban és a magyar színpadokon. (Ezért ünnepeljük minden évben ezen a napon a Magyar dráma napját.)

A Tragédia 135 éve – az 1947 és 1955 közötti betiltását kivéve – szerepel az ország első színházának repertoárján. A Nemzeti Színház, amely 1837-es alapítása óta csak 2002-ben kapott végleges otthont a mai épületben, Az ember tragédiájával nyitotta meg kapuit.

A Csongor és Tünde, valamint a Bánk bán után Az ember tragédiája műsorra tűzésével a 2018/19-es évadtól a magyar drámairodalom mindhárom klasszikusa látható a Nemzeti Színházban.

Schnell Ádám, Fehér Tibor, Nagy Márk / Nemzeti Színház: Az ember tragédiája – próba / Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Az ember tragédiája
Madách Imre műve alapján

Szereplők:

Éva – Ács Eszter
Ádám – Berettyán Sándor

további szerepekben

  Berettyán Nándor
 Csurka László 
 Farkas Dénes 
Fehér Tibor
 Herczegh Péter
 Mátyássy Bence
 Mészáros Martin
  Nagy Mari
 Nagy Márk
 Rubold Ödön
 Schnell Ádám
  Szabó Sebestyén László
 Szép Domán
 Tóth Auguszta
 Szalma Tamás m.v.

Valamint a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának II. éves hallgatói

Díszlettervező – Olekszandr Bilozub
Jelmeztervező – Bianca Imelda Jeremias
Dramaturg – Verebes Ernő
Koreográfus – Bozsik Yvette
Ügyelő – Dobos Gábor, Géczy István
Súgó – Sütő Anikó

Rendezőasszisztens – Trimmel Ákos

Rendező – Vidnyánszky Attila
Bemutató: Nemzeti Színház, Nagyszínpad, 2018. október 19., 19:00