“Hiszem, hogy a kreativitás lényege kiválóan megragadható, ha improvizálunk”

2018 október 16. kedd, 7:23

Improvizációs workshopokat, és fiataloknak szóló Scalla School-t indított októbertől Alexis Latham, a Scallabouche Társulat vezetője.

Messaoudi Emina a Scallabouche előadásában

„… foglalkozásaink során játékos formában, különböző karakterek bőrébe bújva tanulunk meg kapcsolatba lépni és kommunikálni egymással. Olyan jeleneteket, helyzeteket hozunk létre közösen, melyekkel a mindennapjainkban is találkozhatunk, így biztonságos keretek között tapasztalhatjuk meg, hányan hányféleképpen reagálunk, érezzük magunkat ezekben a szituációkban. Az angol nyelven tartott órák pedig remek alkalmak arra, hogy a gyerekek angol tudását fejlesszük, improvizációs technikával, játékos helyzetgyakorlatokkal. A kurzusokat egy-egy nyilvános bemutatóval zárjuk.”

Színházi évadát a társulat egyik legkülönlegesebb produkciójával, a Vallomással kezdte. Alexis Latham monodrámájának alaptémája a mai napig feldolgozatlan ügynökmúlt. Rendhagyó formát öltött előadás ez, monodráma, ám a produkciót egyszerre csak egy néző nézheti. Egykori megfigyelt és az egykori megfigyelő találkozásáról van szó. Legközelebb novemberben láthatjuk a darabot.

Október 16-án, az idén májusban bemutatott előadást, a Frank Steint játsszák a Jurányi Kamaratermében.

Alexis Latham / Fotó: Brozsek Niki

Alexis Lathamról tudni lehet, a próbákat improvizációs helyzetgyakorlatra építi fel, nem meglévő alapszövegek mentén halad, azokból csupán gondolatokat, motívumokat emel át, és építi be újragondolva saját előadásaiba. Ahogy a Frank Stein esetében is.

Színházát pedig narratív színháznak nevezi.

„Úgy érzem rátaláltunk valami újra a Scallabouche színházban, amit narratív színháznak hívok, úgy hiszem, hogy ez valami teljesen új útja a drámával való elköteleződésnek. A narratív színház megmutatja a karakterek belső életét: az érzelmi életükön és vívódásaikon felül, az absztrakt és abszurd világukba is belátást enged. Ez a műfaj talán az olvasáshoz hasonlíthat abban az értelemben, ahogy kiegészítjük a történetet fantáziánkkal, a történet részévé válunk mi magunk is – nemcsak megfigyelői leszünk, hanem szereplői.  A narratív színház egy új perspektívát mutat meg arról, ahogy a történetek értelmezésén keresztül megértjük magunkat, másokat, a körülöttünk lévő világot, következésképpen bárkiből szörnyet vagy megmentőt faragva.”

Messaoudi Emina és Jászberényi Gábor

Számtalan narrációs technikán keresztül viszik bele az alkotók a nézőket Frank Stein világába. Egy olyan világba, ahol az emberek kendőzetlenül vallják meg saját történeteiket, és felteszik maguknak a kérdést: Megteremthetjük-e a szörnyet nemcsak magunkban, hanem másokban is történeteinken keresztül?

Végül is mindannyiunkban ott van a szörny, amit a magunkról alkotott történeteken keresztül létrehozunk, táplálunk, majd profitálunk belőle. Önnarráció, történetgyártás és – értelmezés a Scalla storytelling technikájával, ahol bárki lehet a teremtő és az általa létrehozott és életben tartott lény is.