A művésznő és rajongói – Osztrovszkij premier a Radnóti Színházban

2018 október 20. szombat, 7:00

Október 20-án mutatja be évada első premierjét, Osztrovszkij: A művésznő és rajongói című komédiáját a Radnóti Színház Valló Péter rendezésében.

Lovas Rozi, Börcsök Enikő / A művésznő és rajongói / Radnóti Színház / Fotó: Papp Vivi, Színház.org

Ajánló a darab elé:

Nyegina, a fiatal színésznő először kerül szembe azzal a ténnyel, hogy a jobb élet és a karrier érdekében alá kellene vetnie magát a gazdag mecénások vágyainak. „A művészet nem tud kiállni önmagáért, ha durva, brutális hatalmakkal kerül szembe, és gazdag mentorokat kell szereznie magának” – írja Osztrovszkij. Nyeginát szíve inkább az idealista tanítóhoz húzná, aki nem csak a tudományokra és a jó modorra, hanem a tisztességes életre is oktatja őt.

A nagy kérdés az, hogy mi a fontosabb Nyegina számára, és miről tud könnyebben lemondani. A színdarab ítélkezés nélkül mutatja be ezt az emberi dilemmát, miközben a nézőket bevezeti a színpad mögötti világ humoros, játékkal és keserűséggel teli hétköznapjaiba.

Konfár Erik, Schneider Zoltán, Börcsök Enikő / A művésznő és rajongói / Radnóti Színház / Fotó: Dömölky Dániel

A szerzőről:

Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij a 19. századi orosz realista drámairodalom egyik legfontosabb alakja. Magyarul számos darabját játszották, ezek közül a legismertebbek a Jövedelmező állás, A vihar és az Erdő, utóbbit a Radnóti Színház 1999-ben mutatta be Gothár Péter rendezésében.

Valló Péter rendező és Morcsányi Géza fordító szavaival:

A szerzőpárossal remek interjút készített Falcsik Mari a Radnóti évados magazinjába, amit ITT most Önök is olvashatnak.

(…) Az októberben színpadra kerülő darab egy újabb Osztrovszkij, A művésznő és rajongói, ami már címében óhatatlanul felidézi a jelent – a Radnóti Színház ezzel készül a maga részéről válaszolni a metoo-botrányra?

MG: Az előadás nincs ráerőltetve erre, csak adódik az összecsengés. Mint saját korában és korunkban, a drámában is jelen vannak ezek a problémák: tud-e boldogulni támogatók nélkül a színész, sőt, maga a színház, és hogy a nők itt is kiszolgáltatottabbak, nemcsak a pénzes „pártfogók” irányába, hanem a színház belső hierarchiájában is – miközben az is előfordul, hogy épp a nők használják ki az előnyeiket.

Kelemen József,  Pál András, Konfár Erik / A művésznő és rajongói / Radnóti Színház / Fotó: Papp Vivi, Színház.org

VP: Természetesen a „sztárvilág” sokkal jobban látszik, mint mondjuk egy kórház belső hierarchiája, de tudjuk jól, hogy nem speciálisan színházi probléma a hatalommal való visszaélés. És, igen, a helyzeti előnyeiket kihasználó nők létezését sem szabad letagadni, Osztrovszkij darabja nem is teszi meg.

Vígjáték ez egyáltalán? Nem úgy, ahogy a Farkasok és bárányok, ahol jobban elválik a Jó és Rossz oldal, amire a cím is utal.

VP: Ez valóban fanyarabb. Ez egy keserű komédia, igen.

MG: Én nem hiszem, hogy az előző Oszrovszkijban egyértelműbbek lettek volna a térfelek, a farkasokat és a bárányokat sem lehetett ennyire egyszerűen azonosítani, ott is épp elég valós volt minden indíttatás és cselekvés. A valódi fő téma itt a realitás.

Hol tart a nagy meccs, a „rosszak kontra jók” az életben, és hol az ábrázolásban? Vagy mondjunk inkább „hatalmasokat” és „kiszolgáltatottakat”?

VP: A kiszolgáltatottság nem a művészvilág sajátja, mára egyértelműen kiterjedt az egész társadalomra. A válaszok pedig személyiségfüggőek – nem tudjuk, ki mennyit áldoz be: a személyiség reakciói patikamérlegen méretnek ki, láthatatlanul. Majd talán egyszer, sokkal később meglátjuk, miután már nyilvánvalóan érvényesült a hasznuk vagy a káruk.

Lovas Rozi, Porogi Ádám /A művésznő és rajongói / Radnóti Színház / Fotó: Dömölky Dániel

A főhősnőé mindenképp az egyik legérvényesebb dilemma: ha tiszta és idealista marad, és nem fogadja el a gazdag úr ajánlatait és vagyonát, akkor számára nincs tovább színház…

VP: A szakmában mindkét forgatókönyvre több példa van.

MG: És Osztrovszkij nem ad sztereotip válaszokat sem a főhősnője, sem a többi szereplője szájába. Osztrovszkij vagy Csehov nem fehéret-feketét, hanem árnyalatokat ad, nem jót és rosszat, hanem embereket mozgat, és minden adott választ a maga realitásában mutat be.

Lovas Rozi, Martinovics Dorina /A művésznő és rajongói / Radnóti Színház / Fotó: Papp Vivi, Színház.org

Kiknek kell megnézniük A művésznő és rajongóit? Az idealista bölcsészfiaknak? A kezdő színésznőknek? A tisztaságról álmodóknak, hogy ismét kijózanodjanak?

MG: Mindenkinek, aki kíváncsi az ott maradó kérdőjelekre. Akit érintenek az alternatív válaszok, a gazdagé, a hatalmasé épp úgy, mint a kiszolgáltatotté – akiket nem lehet a „romlott” és „ártatlan” kategóriákkal illetni, egyiket sem. Helyzetek és jellemek vannak, nincs ítélet. Valóság van.

VP: Az orosz irodalomban mindig volt egy gyönyörűen rétegzett reflexió, mintha elődök és utódok közösen alakítanák a szöveget. Puskin elítélően mondta, hogy a néző formálja a művészt – Osztrovszkij meg ebben a darabban szembeszáll vele. Már csak azáltal is, hogy milyen mélyen és érzékeny részleteiben ábrázolja a színház körül kavargó sokrétű cinizmust. Ez a darab himnusz a színházművészetért – még ha olyan szomorú is, mint a magyar.

A teljes interjú itt olvasható.

Börcsök Enikő, Rusznák András, Martinovics Dorina, Lovas Rozi /A művésznő és rajongói / Radnóti Színház / Fotó: Papp Vivi, Színház.org


OSZTROVSZKIJ – A MŰVÉSZNŐ ÉS RAJONGÓI
ALEKSZANDRA NYEGINA – VIDÉKI SZÍNÉSZNŐ     LOVAS ROZI
DOMNA, A MAMA – NYEGINA ÖZVEGY ÉDESANYJA     BÖRCSÖK ENIKŐ
DULEBOV (HERCEG, FŐNÖK) – TEKINTÉLYES VÁROSI TISZTVISELŐ     KELEMEN JÓZSEF
BAKIN – TISZTVISELŐ     PÁL ANDRÁS
IVAN VELIKATOV – GAZDAG GYÁROS     RUSZNÁK ANDRÁS
PJOTR MELUZOV – FIATAL, ÁLLÁSTALAN BÖLCSÉSZ     POROGI ÁDÁM
NYINA SZMELSZKAJA – VIDÉKI SZÍNÉSZNŐ     MARTINOVICS DORINA
MARTIN NAROKOV – ÜGYELŐ, VOLT SZÍNIGAZGATÓ     BÁLINT ANDRÁS
MIGAJEV – SZÍNIGAZGATÓ     KONFÁR ERIK EH.
JERASZT GROMILOV – TRAGIKUS SZÍNÉSZ    SCHNEIDER ZOLTÁN

Közreműködik: Nagy Rebeka, Péter Polla Borbála, Tóth Bogi
A zongoránál: Termes Rita / Gáspár Katalin Ágnes

Dramaturg és fordító: Morcsányi Géza

Jelmeztervező: Benedek Mari
Díszlettervező: Horváth Jenny
Világítás: Baumgartner Sándor
Ügyelő: Kónya József
Súgó: Farkas Erzsébet
A rendező munkatársa: Hatvani Monika

Rendező: VALLÓ PÉTER