“A fantázia nem maszatolhat bele a valóságba” – Készül a Legyetek jók, ha tudtok a Magyar Színházban

2018 december 30. vasárnap, 9:05

Nagy Viktor rendezővel beszélgetett Bányász Árpád abból az alkalomból, hogy január 11-én mutatja be a Magyar Színház a Legyetek jók, ha tudtok c. filmből írt színdarabot.

Ajánló a darab elé:

A történet szerint az árván maradt gyerekek közé befogadja a kis tolvaj Cirifischiot, az éles eszű, melegszívű fiút, akit azonban mégsem sikerül megvédenie a saját sorsától, a körülményektől, amit hívhatunk akár a Sátán rontó hatalmának is, bár így kivonjuk belőle az emberek és a társadalom felelősségét.

Az esemény látszólag egy tragikus szerelem története, de a valódi főszereplő mégis a magával ragadó személyiségű bohóc-pap, Fülöp atya, akit Eperjes Károly játszik. A történet különlegessége az a kapcsolat, amely az utcagyerekek és az atya között szövődik, amelyben nem a felnőtt tekintélye, hanem az egyenlőségből, az elfogadásból, a tanításból fakadó szeretet a mérvadó.

Nagy Viktor / Fotó: Juhász Éva

 Nagy Viktor a produkcióról:

Ennek a darabnak nagyon sok vígjátéki eleme van, hiszen a gyerekek viccesek, kedvesek, természetesek. Utcagyerekek, akik gátlástalanok és a maguk szegénységében szabadok is, hiszen alig van vesztenivalójuk. Mindez a darab nyelvezetében is megjelenik.

Ez a vidámság és az őket ért igazságtalanságokból fakadó gondolatok, helyzetek váltogatják egymást. Mondhatom, hogy a legjobb csomagolásban.

Fülöp atya bohókás figurája nagyon hálás szerep, de mégis jelentős színészi kihívás. Kétségtelen, hogy a közönség hálája lesz majd ezért az igazi fizetség.

Ám itt nem csak arról van szó, hogy egy elhivatott ember pártfogásába vesz elhagyott gyerekeket, segít a társadalom perifériájára szorultakon, tanítja, neveli őket, hanem itt igazi eszmei mondanivalóról is szó van a magában való karitatívkodáson túl. Ilyenkor – rendezőként – annak a felelősségével is meg kell küzdenem, hogy vajon a mostani emberek, a mostani közönség milyen gondolatokkal és érzésekkel áll majd fel az előadás után, hiszen valódi, egykor élt emberekről valaha volt igazi történetet mesélünk el. A fantázia nem maszatolhat bele a valóságba. Árnyalhatja, de nem írhatja át.

A hit igazán problémás dolog, a hittel kapcsolatban mindenkinek vannak kérdései és néha válaszai. Materiális világban élünk és nem hiszünk szinte semmiben csak az anyagban. Amit megeszünk, amit megveszünk, amit megfogunk, ami a tulajdonunk, a pénzünk, a fizetésünk, a karrierünk. Nagyon ritkán hiszünk másban és legkevésbé hiszünk valami fensőbb lényben, nevezzük akár Istennek.

Nekünk most ezt a tétova hitű, vagy éppen hit nélküli technokratát kell felébresztenünk azzal, hogy „hahó! van itt más is, mint amit megeszel és megszerzel magadnak. Vigyázz, mert kiderülhet, hogy embernek lenni többet is jelenthet!

Szöveg: Bányász Árpád
Fotó: Juhász Éva