Ez egy kemény sport avagy hány kilót nyom egy báb?

2019 augusztus 12. hétfő, 7:28

Hány kilót nyomhat egy báb, hogy a színészek bírják végig az előadást? És mi a teendő, ha a gyáva oroszlán feje leesik előadás közben? A Magyar Narancs utánajárt, mit csinál egy bábkészítő.

Orosz Klaudia, Novák János

A Magyar Narancs cikkéből:

“Mi van ebben a bábban? Fa, szivacs és heveder” – sorolja Lellei Pál bábkészítő mester, akit a 70 éves Budapest Bábszínház műhelyében kérdezett a lap. Itt 8-10 fő dolgozik, akik 3 fázisban alkotják meg a bábokat: van egy festő- és egy varróműhely, továbbá a mechanikai részleg, ahol a fa- és fémmegmunkálás zajlik, itt készülnek például a bábokat mozgató szerkezetek. (…)

“Egy bábot nem lehet átöltözésre kényszeríteni” – mondja Lellei Pál. Az egyik műhelyben ezért most három egyforma faragott bábfej is készül: ezek majd a szeptemberi Holdbéli csónakos főhőséé lesznek. Ez egy kesztyűs báb lesz, de hármat kértek belőle, mert egy női ruhában lesz, egynek pedig levehető lesz a feje. A 80 nap alatt a Föld körül című darabhoz például három és fél hónap alatt 64 báb készült. “Egy előadáshoz egy garnitúra báb készül, és egyik előadásból a másikba nem megy át báb. Ez szabály” – húzza alá Lellei Pál. (…)

“A dramaturgia és a rendező határozza meg, milyen bábtechnikát szeretne, hogy előhozzuk-e a színészt a paraván mögül. A nyitott előadás ugyanis nagy szabadságot ad: sokkal több lehetőség adódik a tervezés alatt” – magyarázza Orosz Klaudia bábtervező, a Kolibri Színház képzőművészeti vezetője. “A karaktertől függ, hogy a báb melyik részét emelem ki: a legfontosabb szerintem a szem. A báb ugyanis csak a tekintetével és a mozgásával tud szerepelni. De ha van egy bohóc, ott a mozgás a fő elem; egy lírai figuránál lehet, hogy épp a ruhára kell a hangsúlyt tenni, hogy libbenjen; ha pedig egy gondolkodó emberről van szó, akkor az arcát kell jobban kidolgozni” – magyarázza Orosz Klaudia. (…)

Lellei Pál

A legtöbbször a báb súlyának minél kisebbre csökkentése bizonyul a legnagyobb kihívásnak. A hátulról mozgatott bunraku bábot ugyanis csuklóból kell tartani, de a paraván mögött is fárasztó folyamatosan magasba emelni a figurákat. Már egy normál időtartamú előadáson sem mindegy a színésznek, hogy hány kilót emelget, egy 6-7 órás próba pedig igen komoly megterheléssel jár. “Ez egy kemény sport, pedig mi vért izzadunk, hogy minél könnyebb legyen a báb. Egyes textilek és papírok ugyanis kifejezetten súlyosak” – magyarázza Lellei Pál.

(…)

“A mesékben sok olyasmi van, ami színpadon színészekkel nehezen megoldható. Erre jók az átváltozós bábok: a báb bukfencezik egyet, és más lesz belőle. A kedvencem Kepler óriásbábja a Tragédiából: amikor elalszik, a prágai szín végén az asztalra bukik, a fej kinyílik három részre, és a kipattanó kis bábok lejátsszák a francia forradalmat az asztal tetején” – idézi fel Lellei Pál. “Rejtő Jenő Szőke ciklonjában egy olyan báb szerepelt, amelynek ütésre dinnyeszeletekre esett szét a feje, A csodálatos mandarinnál pedig azt kellett megoldani, hogy a főhős elvérezzen nyílt színen.”

(…)

Orosz Klaudia bábkészítőként kezdte a pályát, Szófiában végzett díszlet- és jelmeztervező szakon, majd a Bábszínház műhelyében kapott állást.

Lellei Pál műszerészként került be a bábszakmába, előtte 30 évig a magyar iparban dolgozott és 90-ben, amikor ez összeomlani látszott,  mechanikusnak vették fel a Bábszínházba. (…)

Ma már külön bábkészítő szak nem létezik itthon – ki innen, ki onnan érkezik a szakmába. Az érdeklődők számára (…) lehetőségként ott van a látványtervező szak a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. “Szerencsére olyan tanszékvezetőim voltak és vannak, akik nagyon pártolják a báboktatást, és a bábot tanítjuk az első évfolyamtól az utolsóig” – mondja az MKE-n is oktató Orosz Klaudia.

A teljes riportot a Magyar Narancsban olvashatják.