“A rendezés nekem szükségállapot” – Interjú Dékány Barnabással

2019 szeptember 25. szerda, 7:00

Grecsó Krisztián Megyek utánad című regényéből készült előadás Mészáros Béla, Kurta Niké és Baki Dániel főszereplésével a MASZK Egyesület, az Orlai Produkció és a FÜGE együttműködésében.

A premiert 2018. szeptember 28-án tartották Szegeden. A budapesti bemutatóra idén szeptember 19-én került sor a Jurányi Ház kamaratermében. Ebből az alkalomból beszélgetett Dékány Barnabás rendezővel a Jurányi Latte.

Megyek utánad / Fotó: Révész Róbert

Miért adja egy fiatal színész rendezésre a fejét?
Mert színházat akar csinálni. Anno ezért jelentkeztem a Színház-és Filmművészeti Egyetemre. És mivel annyi energiám volt, hogy majdnem felrobbantam, a színész szakot éreztem legközelebb magamhoz. A képzés első két évében magunknak készítettük a jeleneteket, számomra ez volt a természetes állapot. Amellett, hogy játszottam, szabadon ötletelhettem, kellékezhettem, szöveget írhattam, és ha arra volt szükség, kiülhettem és onnan segíthettem a folyamatot. Amikor harmadévben elkezdtünk külsős rendezőkkel dolgozni, furcsa érzés volt, hogy innentől „csak” játszani kell. Nyilván a professzionalizmus miatt választódnak külön a pozíciók, én meg, mivel színész szakra jártam, elfogadtam a helyzetet. De hamar elkezdett hiányozni a másik oldal, a nagy egészre koncentrálás. Munka és helyzetfüggő, hogy színészként mennyire vehet részt az ember alkotóként egy próbafolyamatban. Volt már szerencsém ilyenhez. Sokáig úgy voltam vele, hogy be kell érnem azzal a térrel, amit az adott helyzetben kapok. De idővel annyira erőssé vált a hiányérzet, hogy muszáj volt lépnem. Voltak aggodalmaim, hogy talán nagyképűnek tűnhet, ha rendezek is, aztán rájöttem, hogy ezzel felesleges foglalkozni. Nekem ez szükségállapot.

Érdekes, hogy mindháromszor regényt állítottál színpadra, nem színdarabot. Szerinted miért?
Szeretem az előkészületeket, megtalálni az előadás világát, nyelvét. Úgy éreztem, hogy ehhez a regény a legjobb alapanyag, olyan, mint egy tárház, ki lehet szedegetni belőle, ami nekem, nekünk fontos. Mai fejjel már látom, hogy egy kész szövegkönyv is hasonló fázisokon keresztül születik meg, ha jól van megírva.

Megyek utánad / Fotó: Révész Róbert

A Megyek utánad című regényből melyik fejezethez, momentumhoz tudsz leginkább kapcsolódni, mi indított el, hogy megrendezd?
Az első oldal. Azért tetszett meg a regény, mert azt éreztem, Krisztián az én nyelvemen beszél. Aztán az is kiderült, hogy hasonló életélményekből dolgozik, mint amiket megéltem. Persze a regény szélesebb skálán mozog, de nagyon emberi, átélhető, valósnak érződő. És ezért jó alapanyag.

A regényben nagy szerepe van az alföldi létnek, például. Ez neked is fontos volt a rendezésnél?
A regényben sokkal hangsúlyosabb a környezet. Daru, a főszereplő egy vidékről jött egyetemista, aki tanár akar lenni, és nem igazán találja a helyét. De az életút, amit Krisztián ábrázol, az a harmincvalahány év, amit a regény felölel, szerelmeken keresztül mesélődik. Az volt a cél, hogy ezt az előadásban is megtartsuk, és így álljon össze egy emberi történet. Bíró Bence készítette az adaptációt, és ahogy haladt, egyre inkább azt éreztük, hogy nem kell specifikálni a környezetet. Egy előadás máshogy működik, mint egy regény. Ez esetben szerintünk így könnyebb kapcsolódni a látottakhoz.

Mondtad, hogy Grecsó Krisztián együttműködő volt a munka során. Milyen pluszt adott nektek?
Lehetőséget, hogy azt csináljunk az anyaggal, amit akarunk. A regény Daru általános iskolai kapcsolatától indul, az utolsó fejezet a jelenkori szerelméről szól. A mi koncepciónkban ez utóbbival kezdődik a történet. Egy férfi felhív a lakására egy nőt, akinek könyveket lopott a könyvtárból, és ismerkedés közben megjelenik a fiatalkori önmaga, akit csak ő lát. A nő érzékeli a zavart, és a férfi, hogy mentse a helyzetet, beszélni kezd. „Van ez a Daru”, mondja. Történeteken keresztül fogalmazza meg múltbeli önmagát, és ezzel jelenét is.

Megyek utánad / Fotó: Révész Róbert

Hogy állt össze a csapatod?
Először teljesen más koncepciót adtam be egy pályázatra, abban tízszereplős lett volna az előadás, de az nem jött össze, viszont eljutott Orlai Tiborhoz és a MASZK Egyesülethez. Második nekifutásra Bencével közösen kitaláltuk, hogy legyen háromszereplős. Az idősebb Daru szerepére Mészáros Béla rögtön eszembe jutott, csak úgy voltam vele, hogy a Katona József Színház mellett biztos nem lesz rá ideje. Azért leültünk beszélgetni, és kiderült, hogy pont ráér és kedve is van a dologhoz. Baki Dániel főszereplő volt a Solarisban, az első rendezésemben, csak aztán másfelé mozogtunk, de egyszer összefutottunk a buszon, és attól a pillanattól nem volt kérdés, hogy ő is benne lesz a Megyek utánad-ban. Egyébként Béla és Dani jó barátok, játszanak is együtt a Katonában. Ennél a két szereplőnél az is fontos volt – nyilván nem filmes hasonlósággal -, hogy ugyanannak az embernek két életkorát tudják jelenteni, valami a lelkületükben legyen közös, hogy nézőként el tudjam fogadni a helyzetet. Bencével kitaláltuk, hogy mindegyik női szerepet egy színésznő játssza. Egyből Kurta Nikére gondoltam, mert A Krakken művelet-ben együtt játszottunk, több kisebb karaktert formált meg ott is, és figyeltem, ahogy próbál, szélsőségesen választotta szét a szerepeket, miközben végig magából fogalmazott. Erős trió lett belőlük, szakmailag is jól dolgoztak együtt, és próbán kívül is megvolt az összhang. Ottlik Jikka csinálta a látványt, vele is dolgoztunk már együtt a Solarisban és az Útonban. Pontosan érti, mit akarok, miközben jó arányérzékkel tovább is fejleszti az ötleteket. Vincze Petra volt mellettünk az asszisztens, akinek ez volt az első színházi munkája, most pedig felvették rendezőasszisztens képzésre, ezért Kovács Heni veszi át a feladatkört, akit szintén ismerek és akiben megbízok. Szegeden a főpróbahéten a teljes színházi stáb drukker volt. Nagyon jó energiák kísérik ezt az előadást, főleg, hogy Szeged után Budapesten is bemutathatjuk.

Kérdezett: Bordás Katinka / Jurányi Latte