Bozsik Yvette rendezésében készül a János vitéz az Operettszínházban

2019 október 02. szerda, 7:35

November 22-én mutatják be a Budapesti Operettszínházban Kacsóh Pongrác nagysikerű művét, a János vitézt. A Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján született daljáték próbái Bozsik Yvette rendező-koreográfus vezetésével megkezdődtek a teátrumban.

A darab ősbemutatóját 1904-ben tartották, a mű azóta országszerte és határon túl is számtalan feldolgozást megélt.

Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója a János vitéz olvasópróbáján kiemelte, hogy újabb ünnepre, azaz premierre készülnek a színházban és ezúttal is rendkívüli csapattal dolgozhat.

Fotó: Németh Anna

Kiss-B. Atilla bemutatta a készülő produkció főszereplőit és alkotóit: Iluskát Bordás Barbara, Lévai Enikő és Kiss Diána kelti életre, János vitézt Dolhai Attila, György-Rózsa Sándor és Sándor Péter alakítja.

A Francia királykisasszonyt Fischl Mónika, Lukács Anita és Zábrádi Annamária játssza, a Mostoha bőrébe Oszvald Marika, Lehoczky Zsuzsa és Papadimitriu Athina bújik. Bagó és a Strázsamester Langer Soma, Erdős Attila és egy ifjú tehetség, Pete Ádám lesz.

A francia király szerepében Földes Tamás és Jantyik Csaba mellett a Kossuth-díjas Bodrogi Gyulát köszönthetik az Operettszínház nézői. Csőszként Faragó András és Pálfalvy Attila lép színre.

A díszletet Cziegler Balázs, a jelmezeket Berzsenyi Krisztina tervezi. Pfeiffer Gyula főzeneigazgató irányítja a zenei előkészületeket. A karigazgató Szabó Mónika, vezényel: Pfeiffer Gyula és Hermann Szabolcs. Az előadásban közreműködik a Budapesti Operettszínház Zenekara, Énekkara és Balettkara, valamint a Bozsik Yvette Társulat táncosai.

Fotó: Németh Anna

„Miután láttam Bozsik Yvette nagyszerű rendezését, az Éden földön című előadást a Nemzeti Színházban, már tudtam, hogy szeretném ha ő vinné színre a János vitézt” – árulta el a főigazgató, aki arról is szót ejtett, hogy János vitéz nem egyszerű mesefigura volt, hanem egy hús-vér hős, akinek Petőfi Sándor és Kacsóh Pongrác is méltó emléket állított.

„János vitéz Horváth Nepomuki János néven született, Ráckevén élt és onnan indult huszárnak igen fiatalon – 12 évre vállalt szolgálatot, miközben nyelveket tanult, és még Radetzky ezredében is harcolt, testével védte meg a tábornokot. VII. Pius pápa neki köszönheti, hogy a napóleoni időkben menekülése során életben maradt. János végül 22 évi szolgálat után, 41 évesen nyugdíjazását kérte. A császár hívására azonban újra uniformist öltött, és még 11 évig szolgált. Igaz huszár volt” – avatott be Kiss-B. Atilla.

A főigazgató hozzáfűzte: „A mai modern társadalom sajnos nem tart igényt a hősökre, mi azonban úgy gondoljuk, hogy szükség van rájuk és nem árt ha életre keltjük őket. Túl a mesén és a zenén valahol felelősségünk is, hogy emléket állítsunk nekik.”

Pfeiffer Gyula, a Budapesti Operettszínház főzeneigazgatója arról mesélt, hogy műfaját tekintve is érdemes körbejárni a daljátékként aposztrofált János vitézt.

„Érdekes, hogy az „operett” szó eredetileg olyan zeneművet takar, melyben próza is szerepel, és ennek a német verziója az „singspiel”, ami viszont magyarul daljátékot jelent, így a két megnevezés tulajdonképpen felcserélhető”

Pfeiffer Gyula úgy fogalmazott, hogy az 1904-es ősbemutató az akkori magyarnak vélt zenei anyagokat tartalmazta.

Fotó: Németh Anna

„A népies műdal és magyar nóta érdekes keveréke a mű, melyben a kuplé is helyet kapott; ráadásul a klasszikus francia és osztrák operettek zenei anyaga, pl. a valcer is fellelhető benne. A János vitéz a bemutatója után nagy sikert aratott, az Operaház is műsorára tűzte, ahol 17 évig szerepelt repertoáron.” – említette Pfeiffer Gyula.

Bozsik Yvette rendező-koreográfus elárulta, a János vitézt 20 évvel ezelőtt a Katona József Színházban is megrendezhette. „Sokat változtam azóta, és mivel minden darabon egyben egy önvallomás is, ezúttal teljesen más lesz a koncepcióm” – mondta, majd köszönetet mondott Kiss-B. Atillának a lehetőségért.

Bozsik Yvette elárulta, három évig táncolt az Operettszínházban Pártay Lilla vezetése alatt, és nagy várakozással tekint az új munkájára.

„Szeretek jó hangulatban dolgozni, fontos számomra a zene, a mozgás és a mű gondolatisága, ahogy az életről vall” – hangsúlyozta a koreográfus-rendező. 

Fotó: Németh Anna

Egy legendás bemutatóról:

A Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján született daljáték 1904-es, Király Színházbeli ősbemutatóján a darab elsöprő sikere még az alkotókat is meglepte. A színpad hol felpezsdült, hol megnyugtató vidámságot árasztott, a közönség derült, nevetett, majd Bagó meghatóan szép dala alatt már a sírás kerülgette a nézőket. A dal befejeztével újrázást követeltek, de az ismétlés egy kicsit váratott magára, mert a Bagót alakító Papp Mihálynak is könnyek peregtek az arcán. Kukorica Jancsi és Iluska megindító szerelmi története, a csodás, magyar népmesei motívumokban bővelkedő daljáték, mely híven követi az eredeti művet – és amely több mint száz éve visszatérő sikerdarabja a hazai és határon túli színpadoknak -, negyven év után ismét látható lesz a Budapesti Operettszínházban.

Vass Kata / Színház.org