“Izgalmas kalandozásra hívjuk a nézőket” – Hoffer Károly rendezésében készül a Holdbeli csónakos

2019 október 03. csütörtök, 10:33

A Budapest Bábszínház október 8-án ünnepli 70. születésnapját. A jubileumot a kivételesen őszre időzített és már tizedik alkalommal megrendezésre kerülő BÁBU Fesztivállal ünneplik, melynek nyitóelőadása Weöres Sándor Holdbeli csónakos című darabja lesz.

Az előadás tervezőjét és rendezőjét, Hoffer Károlyt kérdezte a Pótszékfoglaló.

Arról, miért pont ezt a darabot választotta az alkalomra, Hoffer Károly elmondta: “Nagyon régóta foglalkoztat, 3-4 éve ajánlottam először igazgató úrnak, hogy szívesen megcsinálnám. Neki is személyes kötődése van az anyaghoz, amikor Győrben volt főrendező akkor az ő megrendelésére készült belőle opera, illetve később az általa vezetett Arany János Színház nyitóelőadása is ez volt. Nekem pedig nagyon erős lenyomatom van a Valló-rendezésről, ami a Nemzeti Színházban készült. Megkockáztatom, hogy abban körülbelül 180 figura volt, Ellinger Edináék osztálya játszott benne, akkor még egyetemistaként. Hihetetlen csodák történtek a színpadon, Valló Péter az új Nemzeti Színház teljes színpadtechnikáját bevetette. Kaszás Attila volt benne a Csónakos, az ő halála után Mátyássy Bence vette át a szerepet, én mindkettőjükkel láttam. Nagy szériát tudott menni az az előadás, legalább 10 évig játszották. Engem pedig rettenetesen lenyűgözött az, hogy mennyire költői és zenei a szöveg, illetve hogy mennyire képre épülő az egész anyag. Engem pont ezek keresztmetszete érdekel.”

Hoffer Károly / Fotó: Éder Vera

“Weöres Sándor 1941-ben írta a darabot. ’37-ben volt egy nagy utazása, egészen Indonéziáig ment. Ez komoly lenyomatott hagyott a költészetén és a prózai írásain is, hiszen a távolkeleti filozófiák nagyon közel állnak hozzá, illetve az egész formavilág és kultúrkincs is, amivel ott találkozott először. Ezek szervesülése azt gondolom, hogy a Holdbelinél érhető tetten nála először. Nekem is nagy vágyam az utazás, hogy minél több helyre eljussak, minél több mindent lássak. Ha újra 8 éves lennék, akkor én már valami ilyesmiben merülnék el leginkább, hogy mit jelent a labirintus, és az afrikai maszkok szimbolikája… ezek mind-mind nagyon izgatnak” – tette hozzá az alkotó, aki elárulta, a különböző kultúrák bábos tradícióit is figyelembe akarta venni az előadásnál, ezért például az egyik kínai kesztyűs bábjáték hagyomány is megjelenik majd a történet egy adott pontján: a kínai börtönőrök Paprika Jancsiékkal keverednek konfliktusba.

Október 8-án lesz a bemutató, napra pontosan 70 évvel korábban tartotta a Budapest Bábszínház első premierjét. Ennek kapcsán, a teátrum hagyományairól szólva Hoffer Károly elmondta: “Számomra fontos volt, hogy sok visszacsatolás legyen benne a gyökereinkre és a tradíciónkra, miközben mertünk új és formabontó dolgokkal is kísérletezni. Természetesen amellett, hogy a mesei rész szép és színes, a kortárs bábesztétikának az a vonulata is megjelenik, mert nem tudok kilépni ez alól, hiszen engem ez érdekel leginkább, amely a mozgató és a báb viszonyát vizsgálja. Hogy a művész hogyan bújik el, vagy, hogy éppen hogy nem akar elbújni a báb mögött, hogy mi az a pillanat, amikor látom a mozgatót is, vagy mikor van az, hogy csak a bábot… Az a cél, hogy izgalmas kalandozásra hívjuk a gyerekeket, a fiatal felnőtteket és a felnőtteket is, szeretnék olyan dolgokat megmutatni nekik, amiken talán érdemes gondolkodniuk” – fejtette ki Hoffer Károly.

A teljes interjú itt olvasható.