Édes Anna – Címszerepben Zsigmond Emőke az Örkény Színházban

2019 október 12. szombat, 7:46

Kosztolányi Dezső regényét Bíró Bence dolgozta át színpadra, a bemutatót október 3-án tartották Szenteczki Zita rendezésében az Örkény Stúdióban.

Örkény Színház / Édes Anna / Fotó: Horváth Judit

Ajánló a darab elé:

“Csipp-csöpp, csipp-csöpp. Valami csöpörög. Csipp-csöpp, csipp-csöpp. Talán nem zártam el a csapot. Csipp-csöpp, csipp-csöpp. Nem. A vér csurog. Egyre halkabban csurog. Lassan csönd lesz. Mélységes csönd.”

Kosztolányi Dezső drámai epikája tele van titkokkal és kérdőjelekkel. Címszereplője a magyar irodalom egyik legtöbbet vitatott-elemzett karaktere. A szerző ugyanis az élet titokzatos sokszínűségét, az ember megismételhetetlen egyediségét vallja.

Örkény Színház / Édes Anna / Fotó: Horváth Judit

Elvet minden olyan eszmét és gondolatot, amelyik egyetlen okkal magyarázza a miérteket. Milyen lépcsőfokokon keresztül jut el valaki oda, hogy (tudatosan? ösztönösen?) képes legyen fellázadni a mindenki által, így önmaga által is elfogadott rend ellen? És mi lesz, ha a rendszer megdöntése — a kölcsönös függés révén — önmagunk megsemmisülésével is jár?

Örkény Színház / Édes Anna / Fotó: Horváth Judit

Szenteczki Zita rendező az Édes Annáról:

A tökéletes cseléd megöli gazdáit. Kosztolányi Dezső 1926-os regényében azt írja meg, hogyan lehetséges ez a látszólagos ellentmondás, milyen lépcsőfokon jut el valaki oda, hogy fellázadjon a mindenki (és így az önmaga) által (is) elfogadott rend, illetve rendszer ellen.

Örkény Színház / Édes Anna / Fotó: Horváth Judit

Kosztolányi a személyesen megélt közelmúltba, a „vörösből fehérbe” való zavaros átmenet és kurzusváltás időszakába helyezi a cselekményt – regényének története 1919. július 31-én, a kommün bukásával kezdődik és 1922-ben, Magyarország Népszövetségbe való felvételének idejében ér véget. Ezen intenzív történelmi és társadalmi változások adják a környezetet egy lélektanilag hasonló intenzitással változó karakter érzelmileg hasonlóan sűrű történetéhez.

Örkény Színház / Édes Anna / Fotó: Horváth Judit

A cselekmény címszavakban: Annát várják, Annát elképzelik; Anna nem akar jönni, aztán mégis megérkezik; Anna nem tudja megszokni az új helyét, aztán mégis megszokja; Anna szerelmes lesz, teherbe esik, elvetél; aztán majdnem férjhez megy, és kiléphetne a szorító légkörből, mégis marad; végül Anna piskótát eszik és megöli gazdáit.

Örkény Színház / Édes Anna / Fotó: Horváth Judit

Egyszerűnek tűnik és mégsem az. A történet tele van ellentmondásokkal és titkokkal. Kosztolányi világ- és emberképének egyik legfontosabb jellemzője, hogy az élet megfejthetetlenül titokzatos sokszínűségét, az ember megismételhetetlen egyediségét vallja. Az író minden olyan eszmét és gondolatot elvet, amelyik leegyszerűsítő magyarázatra törekszik, amelyik egyetlen okkal képes magyarázni a miérteket. A regényben az elbeszélőtől kezdve az összes szereplőig így-úgy mindenkinek nyilatkozni kell Édes Anna személyéről és gyilkos tettéről. A szerző belekódolja magát majd minden szereplőjébe, de egy flaubert-i fordulattal élve azt is mondhatná: „Édes Anna én vagyok.”

(…)

Örkény Színház / Édes Anna / Fotó: Horváth Judit

Szereplők: Zsigmond Emőke, Für Anikó, Epres Attila, Znamenák István, Bíró Kriszta, Borsi-Balogh Máté.

Díszlet és tér: Juhász Nóra. Jelmez: Izsák Lili. Dramaturg: Bíró Bence. Koreográfus: Raubinek Lili. Zene: Tarr Bernadett. Fénytervező: Baumgartner Sándor. Kellékes: Orbán Csilla. Sugó: Kanizsay Zita. Ügyelő, a rendező munkatársa: Törő Mona. Rendező: Szenteczki Zita.