A vágy – Alföldi Róbert a Tesla Laborban rendez

2019 november 01. péntek, 7:00

Franz Xaver Kroetz német drámaíró a hetvenes években írta meg A vágy című darabját bajor tájszólásban. Alföldi Róbert rendező kérésére az újrafordításban nincs nyelvi dialektus, Totth Benedek író és Perczel Enikő dramaturg mai szöveggé dolgozták át a darabot.

Alföldi Róbert szerint a nyelvhasználat ellenére ez egy szép mű, rávilágít arra a nem tudatos fogalomzavarra, amit ma nagyon sokan hasonlóan élünk meg, például a szerelmet összekeverjük a szexszel, az érintést egy akarattal. A bemutatót a Radnóti Tesla Laborban tartják december 21-én. Az előadás 18 éven aluliaknak nem ajánlott.

Fotó: Dömölky Dániel

A Radnóti Színház ajánlója:

„Mitzi: Nem hiszem. Csak agyon ne csapjál, mer most már eléggé rám férne a szerelem. Szerelmet mondtam, hallod? Ugyanannyi szerelmet akarok, amennyi verést kaptam, az úgy igazságos. Egy szakképzett virágkertészt nem illik ám büntetlenül megagyalni. Azt ajánlom, hogy rendesen szeressé engem, vagy rádhívom a rendőrséget. Mondom, szeressé. Szeressé. Szeressé. Szeressé. Szeressé. Szeressé. Szeressé. Szeressé. Szeressé. Szeressé. Szeressé. Szeressé.”

Mi a normalitás? A túltengő szexualitását gyógyszerekkel kordában tartani kényszerülő Fritz látszólag minden, csak nem normális. Legalábbis ezt vallja Ottó, aki otthonába és vállalkozásába is befogadja sógorát, a börtönből frissen szabadult fiút. Bár Fritz nem csinál semmit, a bűnös szenvedély szellője a családi kertészetet üzemeltető Ottót, és a fiatal kertésznőt, Mitzit is egyre jobban meglegyinti. Mennyit ér egy házasság? Mit ad számunkra az összetartozás? Hol kezdődik bennünk az ember, és hol ér véget az állat? Mi a szerelem? Mi a vágy? Hogyan keveredtek így össze a fogalmaink?

Alföldi Róbert, Kálmán Eszter / Fotó: Dömölky Dániel

Ahogy Molnár Gál Péter írja, „Kroetz a kiürültség és a jóléti lepusztultság diagnosztája.” 1994-es, Volksstückként, azaz népszínműként jegyzett drámája egy temetői kertészetben játszódik, élet és halál, burjánzás és pusztulás határmezsgyéjén. Hősei hétköznapi, középosztálybeli, boldogulásukért dolgozó emberek: egy középkorú házaspár és fiatal alkalmazottjuk, akiknek, látszólag jelentéktelen, egyhangú életükben, egy börtönviselt fiatalember érkeztének következtében előtörnek addig felszín alatt fortyogó elfojtásaik. A négy szerep kibontakozása, az abszurditással körüllengett hétköznapi szituációk, a darab groteszkbe hajló humora kíméletlen őszinteséggel tárja föl társas életünk kapcsolati kríziseit.

Kováts Adél / Fotó: Dömölky Dániel

Az 1946-os születésű Franz Xaver Kroetz a hetvenes évek német drámairodalmának egyik legizgalmasabb, elismert szerzője. Közel hetven színpadi művet és hangjátékot jegyző munkássága mellett a Kir Royal című német sorozat színészeként vált ismertté. Magyar nyelven többek között A Fészek, Meierék, Felső-Ausztria és Kívánsághangverseny című színdarabjait láthatta már a közönség, A vágy című drámájának Ascher Tamás rendezte húsz évvel ezelőtti bemutatója pedig számos díjat elnyerve igazolta nem csak az alkotók, hanem a műben rejlő lehetőségek kivételességét. A Radnóti Színház felkérésére a drámából Totth Benedek író és Perczel Enikő dramaturg készítettek új fordítást, az előadást Alföldi Róbert rendezi.

Alföldi Róbert, Kálmán Eszter / Fotó: Dömölky Dániel

„Heiner Müller, Martin Sperr vagy Fassbinder ‘lényeire’ emlékeztetnek A vágy szereplői. Amikor lényeket mondok, egy olyan sűrítésre gondolok, ami egy sajátos életszakasz, társadalmi helyzet mutatója, amelyben vizsgálhatóvá válik az emberi minőség. Egy egészen hétköznapi történetben olyan általunk nap mint nap használt fogalmakról, mint az összetartozás, a szeretet vagy a párkapcsolat, az derül ki, hogy lépten-nyomon összekeverjük ezeket az ösztönökkel, a vággyal, a pőre szexussal, mert képtelenek vagyunk egymás felé fordulni, és elcsesszük a kapcsolatainkat. Persze igyekszem óvatosan beszélni ezekről a fogalmakról” – nyilatkozta Alföldi Róbert.

Bata Éva / Fotó: Dömölky Dániel

Szereplők: Kováts Adél, Schneider Zoltán, Bata Éva, Vilmányi Benett. Díszlet-jelmez: Kálmán Eszter. Ügyelő: Kónya József. Súgó: Farkas Erzsébet. A rendező munkatársa: Ari Zsófi. Rendező: Alföldi Róbert.