Ari-Nagy Barbara: „A Lót-téma nagyon Téreynek való”

2019 november 25. hétfő, 15:56

A nyáron tragikusan fiatalon elhunyt Térey János nem sokkal halála előtt fejezte be utolsó, Lót – Szodomában kövérebb a fű című drámáját. Az előadás dramaturgja, Ari-Nagy Barbara, akit az előadásszöveg létrehozásáról kérdezett testvéroldalunk, a Papageno.

Ari-Nagy Barbara / Fotó: Horváth Judit

– Egy ősbemutató esetében hogyan dolgozik együtt a drámaíró és a dramaturg? Mi ilyenkor a feladata a dramaturgnak és mekkora a mozgástere?

– Ritkán adódik ilyen lehetőség az életben, legalább is az én pályámon nem volt sok.

Ennél többször vettem részt dramaturgként egy prózai mű színpadi adaptációjának létrejöttében, vagy olyan színpadi szöveg létrehozásában, ami a színészek improvizációiból, kvázi a semmiből jött létre. De mindhárom izgalmas folyamat. Ha az ember drámaíróval dolgozik, jó esetben beleláthat már a szerkezet, az első ötletek kialakulásába, és ha a szerző részéről erre van nyitottság – és szokott lenni -, olyan javaslatot is tehet,

ami lényegesen befolyásolja majd a kész művet.

De a dramaturg ekkor is elsősorban véleményez, az ízlésével és a szakmai tudásával segít. Nem az a cél, hogy a születendő gyermek vonásai a bábára hasonlítsanak.

– Milyen volt Térey Jánossal a közös munka?

– Téreyvel nem dolgozhattam a Lóton. Mácsai Pál régóta szerette volna, ha Kovalik Balázs újra rendez az Örkényben, és Kovalik ehhez a felkéréshez keresett darabot, amikor eszébe jutott a Lót-téma, és hogy ezt Téreynek kell megírnia.

A színház nyitott volt az ötletre, ők elkezdték a munkát, Térey végig is írta a drámát,

és ekkor jött volna az a fázis, amikor először a rendezővel és azután – már a konkrét produkcióra készülve – egy dramaturggal elvégzik a végső csiszolást, árnyalást, sűrítést. Erre már nem kerülhetett sor, mert Térey meghalt. Mi Balázzsal ezután, nyár közepén kezdtünk hozzá a szöveg példánnyá szerkesztéséhez, sajnos már a szerző nélkül.

Folytatást itt talál.