A vihar – Andrzej Bubień rendezése a Nemzetiben

2019 december 06. péntek, 7:00

Shakespeare 47 évesen írta meg utolsó darabját, amely a mai napig a világ színházi repertoárjának legnépszerűbb előadásai közé tartozik és a szerző egyik leggyakrabban játszott műve. E titkokkal és szimbólumokkal teli színdarab mégis folyamatos megfejtést igényel, szereplőit és gondolatait minden kor, minden rendező megpróbálja újra értelmezni.

A vihar próbája a Nemzeti Színházban / Fotó: Eöri Szabó Zsolt

A Nemzeti Színház ajánlója:

Andrzej Bubień, a neves lengyel rendező, aki legutóbb Gombrowicz Operett c. darabjával mutatkozott be a Nemzeti Színház színpadán, kifejezetten törekszik a nagy klasszikus művek mélyebb megértésére, összetett megjelenítésére.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt

A Vihar kapcsán a következőképpen fogalmaz:

„Mit is jelent ma számunkra a mágia és a csodák világa? Mára a mágia világa – a virtuális világ. Az a tér, ahol minden lehetséges és minden megengedett, az emlékezet funkciója pedig a manipuláció fegyverévé válik.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Mai világunk eltörli a valódi emlékezetet, és egy új valóság létrehozásának eszközévé teszi. Prospero bosszúja a száműzetésért és hatalmának elvesztéséért az értelem játékszerévé válik: innentől megengedhető bármilyen manipuláció, a manipulált emlékezet pedig felhasználható egy jobb, új világ megteremtésére irányuló küzdelemben. Shakespeare Viharja – egy olyan civilizáció szétesésének diagnózisa, amely a harmónián, a szereteten illetve az emberiség reneszánsz ideáljain alapult.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Ez egy baljós figyelmeztetés a világ felé, hogy hamarosan a valódi, eredeti, igazi értékeket nem lehet majd megkülönböztetni a hamis, olcsó, ravasz álságosságtól és hazugságtól. Ez a darab a felháborító hálátlanságról, ravaszságról és erőszakról szól, ugyanakkor fontos gondolatokat közvetít a művészet és a művész mai világban betöltött szerepéről. A csoda – messze nem az emberségesség szinonimája.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Egy ember varázserő nélkül is ember maradhat. Viszont a mágikus képességekkel bíró, de belső, lelki emberi tulajdonságoktól megfosztott személyt nem tekinthetjük egyértelműen a nagybetűvel írt Emberi nem képviselőjének. Addig létezünk, ameddig az emlékünk fennmarad. De a legszörnyűbb, ha elkezdjük az emlékezetet korlátlanul manipulálni.”

Szereplők: Horváth Lajos Ottó, Szász Júlia e.h., Bordás Roland, Szűcs Nelli, Rubold Ödön, Tóth László, Bakos-Kiss Gábor, Schnell Ádám, Kristán Attila, Rácz József, Farkas Dénes.

Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Fordította: Nádasdy Ádám. Díszlet- és jelmeztervező: Anita Magda Bojarska. Zeneszerző/zenei vezető: Piotr Salaber. Dramaturg: Kozma András. Koreográfus: Katona Gábor. Ügyelő: Lencsés István, Ködmen Krisztián. Súgó: Sütő Anikó. Rendezőasszisztens: Kolics Ágota. Rendező: Andrzej Bubień.