“Az érdekel, hogy örömet okozzunk” – Földes Eszter a Karinthy Színház művészeti vezetője

2020 január 16. csütörtök, 7:26

Földes Eszter színművész, rendező Bóta Gábor Művészbejáró című rádiós műsorában beszélt elsőként új feladatáról és pályájáról.

A felvételiről, az egyetemi évekről szólva elárulta, csalódást jelentett számára, hogy nem alakult ki mester-tanítvány viszony egy tanárával és egyelőre egy alkotóval sem. “Nem vagyok benne biztos, hogy nincs olyan ember, akit mesterként tisztelhetnék egyszer, lehet, hogy még nem találkoztunk. De most úgy érzem, tudok annyira bízni és hinni magamban, megerősödtem annyira, hogy ne akarjak kapaszkodni senkibe. Ez egy borzasztóan felszabadító érzés, és persze van mögötte fájdalom is, lemondás valamiről, ami jó lenne, ha volna. Ha szembe jön velem az a rendező, igazgató, akivel egy szoros kapcsolat, egyfajta szakmai szerelem ki tud alakulni, akkor természetesen nyitott szívvel állok majd elébe” – fejtette ki a színész-rendező.

Fotó: Gaba Works

Arról is beszélt, meglátása szerint a mai világban ritka, hogy valaki elkezdi a pályáját és azon végigkíséri egy mester. “Az én generációm számára nagyon fontos az önmenedzsment. Az ember soha nem érezheti magát biztonságban, mindig jönnek újak, mindenki pótolható. Sok tekintetben megváltozott a szakma és a színházak működése, nagyobb önállóságra van szüksége egy kezdőnek, mint régen” – vélekedett Földes Eszter.

A felvetésre, miszerint művészeti vezetőként megvan a lehetősége arra, hogy ő fogjon kézen és támogasson művészeket, kifejtette:
“Ez egy furcsa helyzet nekem, hiszen még sosem vállaltam hasonló feladatot. Van bennem egy hatalmas energia, van bennem alázat és szerelem a szakma iránt. Engem a státusz egyáltalán nem érdekel. Csak az az egy dolog érdekel, hogy örömet okozzunk, hogy szuper előadások szülessenek egy olyan társulattal, olyan emberekkel, akik szívvel-lélekkel csinálják azt, amit csinálnak. És tényleg fontos ebben pozícióban az, hogy segíthetek másoknak, jól is esik erre a lehetőségre gondolni, van is olyan fiatal lány, akiről azt gondolom, hogy segítségre szorul és akiért megpróbálom a lehető legtöbb dolgot megtenni” – árulta el Földes Eszter.

Arról szólva, hogy Karinthy Mártontól nagy bizalmat kapott, hiszen A bolond lány és A baba címszerepe után rábízta utolsó munkáját, a Veszélyes forduló rendezését, elmondta: “Marci az olvasópróba előtt két nappal hívott fel, hogy kezdjem el a darabot és egy hét múlva jön. Aztán eltelt még egy hét és még egy, de nem jött. Tudtam, hogy beteg, sejtettem is, hogy mi lehet a valódi ok, ami miatt távol marad, de ezt nem részletezte, nem ez volt a lényeg, hanem az, hogy kért tőlem valamit, én pedig arra figyeltem, hogy teljesíteni tudjam. (…) Marcitól azt a bizalmat kaptam meg, amit sok éven keresztül hiányoltam a pályán, és nagyon furcsa, hogy azonnal el is kellett őt engednem, hogy elveszítettem. (A munka kezdetén) csak annyit mondott, hogy maximálisan megbízik bennem, van hozzá affinitásom, nem tudná másnak adni ezt a feladatot. (…) Úgy érezhette, hogy ismerem az ízlésvilágát, szellemiségét annyira, hogy ne vigyem félre az előadást. A Veszélyes forduló végül nem egy tipikus “Karinthy Marcis előadás” lett, (…) de talán tettenérhetők benne azok a stílusjegyek, amelyek Marcira jellemzőek” – nyilatkozta Földes Eszter.

Fotó: Gaba Works

Arról is szó esett, hogy Karinthy Márton videófelvételekről követte a próbafolyamatot és még wcpapírra is írt jegyzeteket az előadásról. Az egyiket be is keretezték a színház dolgozói és Eszternek ajándékozták. “Ott van a hálószobámban, az öltözőasztal mellett. Az áll rajta, hogy örök szeretettel és tisztelettel az én Armande Béjart-omnak, Jean-Baptiste Poquelin Moliére. Ezt olvasva szembesültem azzal, hogy mit jelentek számára, hogy miként tekint rám és sajnáltam, hogy ez ilyen későn derült ki. Marci nem volt az a típus, aki ajnározza az embereket, mégis mindenki érezhette a törődését. Velem sem viselkedett máshogy, mint a kollegákkal” – vallotta a színész-rendező, aki arra készül, hogy az összes darabot elolvassa, amit a Karinthy Színház játszott, hogy még jobban megértse Karinthy Márton gondolkodását.

A felvetésre, miszerint Marci minden este ott volt a színházban, de ezt a fajta jelenlétet nehéz volna vállani, Földes Eszter úgy felelt: “Igen, mert van egy kisgyermekem és ha akad egy szabad estém, akkor vele töltöm. De nem is lenne értelme ezt Marci után csinálni, mert az én jelenlétem nem azt fogja jelenteni mint amikor ő ott volt. A Karinthy Színház az ő birodalma, én egy befogadott művész vagyok ebben az épületben. Nem ezen múlik… (…) Marci örömet akart szerezni a közönségnek, emberközeli történeteket akart mesélni, ez érdekelte és nem pusztán az, hogy művészileg kiteljesedjen. Egy jól működő színházat akart teremteni, ahonnan a nézők és a színészek is elégedetten távoznak, és ezt kell folytatni, erre kell vigyázni” – szögezte le Földes Eszter.

A teljes beszélgetést ITT tudják meghallgatni:

https://www.klubradio.hu/archivum/muveszbejaro-2019-december-29-vasarnap-1600-8073