Burning – Dokumentarista újcirkusz, költői koreográfia a Trafóban

2020 február 03. hétfő, 6:44

“Julien Fournier az újcirkusz eszközeit használva modellezi a népesség egy jó részének fizikai és erkölcsi összeomlását a Trafóban”.

Burning több szempontból rendkívüli előadás: már csak műfajilag is, hiszen dokumentarista újcirkusz. Az újcirkusz ugyanis ritkán reflektál ennyire direkt módon korunk égető problémáira. Ez a jól felépített és pontosan megkomponált előadás pedig éppen ezt teszi, hiszen az az elsődleges célja, hogy felhívja nézői figyelmét az egész világon igencsak aktuális problémára: a kiégésre.

Már az előadás keletkezése is különleges: Julien Fourniere épp elhagyni készült az artista pályát mikor szembesült a kiégés jelenségével, és a ténnyel, hogy mennyi ismerőse és hozzátartozója érintett. Úgy gondolta nem mehet el szó nélkül a jelenség mellett, ami folyamatosan fertőzi a modern társadalmakat – Belgiumban a lakosság körülbelül 40%-a érintett -, úgy döntött, saját eszközeivel fogja felhívni rá a figyelmet. Ehhez Laurence Vielle belga színésznő segítségét kérte, aki anyagot gyűjtött, interjúzott, az egyes történeteket egy – az előadásban – állandóan jelenlévő narrátor meséli el. Julien pedig a saját formanyelvével dolgozik: a cirkusszal.

Burning ezáltal nem „csupán” dokumentarista újcirkusz, de költői koreográfiai vízió is. Hiszen a performáló test és a narráló hang folyamatosan hatnak egymásra. Eleinte úgy tűnik, minden a legnagyobb rendben, sőt, az erős feketehumorral átitatott kezdeti néhány jeleneteben saját hétköznapjainkra ismerünk rá. Ám ahogy ezek a hétköznapok egyre nyomasztóbbakká és kilátástalanbakká válnak, úgy gondolkodunk el igazán a mindennapjaink monotonitásán, és ahogy magunkban szállunk, és feltesszük magunknak a megfelelő kérdéseket, közben szép lassan kicsúszik a fellépőnk lába alól a biztos talaj… 

Az önnön díszletében csapdába esett karakter folyamatosan mozgásban van, hiszen erre kényszeríti a környezete. Ülve, állva, máskor dobozokat igazgatva, kapcsolatba lép egy olyan térbeli struktúrával, amelyben minden állandó változásnak van kitéve, ezzel apránként kitörölve az összes lehetséges távlatot. A test rezonál a szavakra és a cselekmény e szavak hatására alakul, ebben a kifulladásig tartó menetelésben minden összefügg, ahogy az akrobatikus mozdulatok is összeolvadnak a vetítéssel. Grafikonok, százalékok, vallomások, egy meggyötört test… Ezek mind a munka, a teljesítmény, a tőke és a beteges túlfogyasztás világát hivatottak ábrázolni, amelyben az ember árucikkré vált és ahol az értelem elveszett.

Mikor lesz látható a produkció?
2020. február 20. 20:00
2020. február 21. 20:00