Benedek Miklós és Fesztbaum Béla is a Kovátsműhely vendége volt

2020 február 04. kedd, 15:33

Magával ragadó hangulatú dal volt a felütése – és egyben témaadója – Kováts Kriszta Kovátsműhely című, vasárnap délutáni műsorának a Klubrádióban.

A nóta egy idős, gazdag, sikeres úrról szólt, aki magányosan üldögél egy New York-i szálloda szobájában, s aki rég nem járt már az óceánon túl, a Pál utcában. A szám címe a Pál utcai fiú (szerzők: Wolf Péter-Fábri Péter), s a magányosan üldögélő úr nem más, mint Molnár Ferenc. Vajon bele lehet-e sűríteni egyetlen dalba egy egész életet?

A műsor első vendége, Széchenyi Ágnes irodalomtörténész szerint, a dalból nem maradt ki fontos momentum, de hozzátette: Molnár Ferenc nem Pál utcai, hanem Ferenc körúti fiú volt. Bár – mint Kováts Krisztától megtudtuk – Molnár Ferenc Bródy Sándorral és Heltai Jenővel közösen bérelt egy lakást a Pál utcában. S a Pál utcai fiúk című regényből ismert, legendás grund a Mária utca 46-os számú háznál volt, Nemecsek pedig a Rákos utcában (a mai Hőgyes Endre utca) lakott.

Molnárt Csekkszpírnek csúfolták, mert úgy vélték, tehetségét prózaírás helyett szalon-vígjátékokra és habkönnyű darabokra pazarolja. Molnár volt az első, aki kivitte idegen nyelvterületre a magyar irodalmat és drámát. Azóta is ő a legtöbbet játszott szerzőnk a világon. Bár apja jogi pályára szánta, először újságíró lett. A Budapesti Naplónál együtt dolgozott Ady Endrével, Kosztolányi Dezsővel, Csáth Gézával, Bíró Lajossal, s az éjszakai nyomda felelőse nem más volt, mint Kun Béla.

Molnár 1906-ban elvette Vészi Margitot, akinek Ady is udvarolt. Egy év múlva megjelent a Pál utcai fiúk, amit ma is a világirodalom egyik legjobb ifjúsági regényeként tartanak számon.

Molnár Ferencről az a hír járta, hogy iszik és veri a nőket. Vészi Margitot sem kímélte, s a nő egy verés után négyzeteket vágott Molnár nadrágjainak térdére. Molnár egyik legelismertebb darabját, a Liliomot, egyfajta bocsánatkérésül és magyarázatul írta, ahol Juli egyértelműen Margitot, Liliom pedig Molnárt jeleníti meg. Az író szerelmi viszonyai (Varsányi Irén, Fedák Sári, Darvas Lili, Bartha Vanda) későbbi műveiben is megjelentek. Elsőként írt nagy hősök helyett a hétköznapi emberekről, s a polgári színjátszást az ő darabjai alakították ki.

Amikor 1940-ben a zsidótörvények elől Amerikába emigrált, egy hajón utazott a későbbi Izrael első elnökével és a nagyon fiatal Ingrid Bergmannal, aki pár évvel később eljátszotta a Liliom főszerepét, Julikát.

A műsor második felében a beszélgetés Benedek Miklós és Fesztbaum Béla színművészekkel folytatódott. Ők már tíz esztendeje játsszák a Vígszínházban Molnár Ferenc: Játék a kastélyban című darabjának főszerepeit, ahol – mint Fesztbaum Béla mondta – igyekeznek eleget tenni a molnári stílusnak, szmokingokban, frakkokban, szaloniasan mozogva, össze nem ütközve.

Benedek Miklós Horvai később híressé vált osztályában rendezett a színművészetin nagy sikerű Molnár összeállítást, amelynek hatására az osztályból Széles Tamás kávéházba kezdett járni, másvalaki monoklit viselt, sokan kalapot hordtak, s Benedek Miklós cvikkerét Anger Zsolt máig a vitrinjében tartja.

Nagy vita folyik arról, ma át kell-e írni a Molnárt vagy sem. Benedek Miklós szerint nem szabad – mert akkor valami egészen más lesz belőle.

Mikor Molnárt azzal vádolták, hogy darabjai nem eléggé magyarok, azt felelte, milyen érdekes, hogy amikor a művét Bécsben játsszák, a rendező fölrohan tiltakozni a színpadra, hogy bécsi úr hölgynek ilyet nem mond, Londonban meg azt kifogásolják, ilyen időpontban nem isznak teát. „Így lettem a nemzetközi darab végén tűrhetetlenül magyar, nemzeti jellegű szerző” – írta. New Yorkban halt meg 1952-ben, s a sírján ez áll: „Te csak most aludjál, Liliom.”