“Hátborzongató szerelmi történet” – Az öreg hölgy látogatása a Vígszínházban

2020 október 12. hétfő, 7:00

Dürrenmatt klasszikusát Rudolf Péter rendezésében, Hegyi Barbara és Hegedűs D. Géza főszereplésével október 16-án mutatják be a Vígszínházban.

Rejtély, hogy Európa közepén ez a remek adottságokkal rendelkező kisváros miért ment csődbe. A gyárak sorra bezártak, a népszerű üdülőközpont pang az ürességtől, már a székesegyház harangját is lefoglalta a végrehajtó. Az utcák piszkosak és elhanyagoltak, a polgárok évek óta munkanélküli segélyből vegetálnak, miközben az ország és egész Európa virágzik. Ekkor jelenti be Claire Zachanassian, a világ leggazdagabb asszonya, hogy negyven év után ellátogat szülővárosába. Feltámad hát a remény, hogy majd ő megmenti a várost, és a jótékonyságáról híres milliárdosnő hajlandónak is mutatkozik erre, de van egy feltétele…

Fotó: Gordon Eszter

„Az öreg hölgyről szóló történet – sötét dolog, de éppen ezért nem szabad sötét színekkel ábrázolni, éppen hogy nagy emberséggel kell játszani; nem haraggal, hanem gyásszal, sőt: humorral, mert semmi sem árthatna többet ennek a tragikus végű komédiának, mint valami állati-mély szomorúság” – írta Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatásáról. A darabot 1955-ben mutatták be Zürichben, majd a következő tíz évben már szinte minden európai országban műsorra tűzték. A szerzőjének világhírt hozó színdarab azóta is rendületlenül népszerű világszerte, és számtalan filmes feldolgozás alapjául szolgált. Magyarországi ősbemutatója 1959-ben volt az akkor Magyar Néphadsereg Színházának átkeresztelt Vígszínházban, ahol most Rudolf Péter rendezésében, Hegyi Barbara és Hegedűs D. Géza főszereplésével láthatják a nézők.

„Az öreg hölgy látogatása egy minden romantikát nélkülöző, tébolyult és hátborzongató szerelmi történet, ugyanakkor izgalmas krimi is, mely egy hideg fejjel kitalált és óramű pontossággal, engesztelhetetlenül végigvitt bosszúhadjáratot beszél el, egy negyven évvel korábban elkövetett és tragikus következményekkel járó árulás kegyetlen megtorlását. De egyszersmind groteszk moralitásjáték is, hiszen minden az igazság érvényre juttatása nevében történik. Ám mire a bűnös elnyeri méltó büntetését, paradox módon az áldozat válik bűnössé, és a bűnös a megvesztegethetőség és a jólét reményének áldozatává” – emeli ki a rendező.

Fotó: Gordon Eszter

A színdarab eseményeinek fő katalizátora a világ egyik leggazdagabb nője, Claire Zachanassian, aki évtizedek után tér vissza szülővárosába, hogy bosszút álljon fiatalkori szerelmén. „Azt tartom fontosnak ebben a karakterben, hogy megtiporták és elárulták. Ez a nő a saját becsületéért akar elégtételt venni, hiszen meggyalázták a nevét, gyenge erkölcsű nőnek kiáltották ki. Ha pedig valakit a szerelme árul el, az egyszerre érzelmi és morális kérdés is. Ez a seb az egész életére kihatott, állandóan vele volt, amire most – még ha morálisan megkérdőjelezhető módon is – gyógyírt kell találni. A bűnök nem évülnek el. Emellett ez a történet annak is szörnyű igazolása, hogy az ember nem változik, pénzért tényleg mindenre hajlandó” – meséli a címszerepet játszó Hegyi Barbara.

A Claire Zachanassian egykori szerelmét, Alfred Illt alakító Hegedűs D. Géza szerint a múlt és a jelen ilyen erejű összekapcsolódása, ahogy az a darabban megjelenik, példázatszerűvé teszi a történetet. „Azt írja Szent Ágoston a Vallomásokban, hogy ha az időről gondolkodik, akkor belül, önmagában, tudja, hogy mi az idő. De ha el kellene magyaráznia, nem tudná szavakba önteni. A mi előadásunkban megelevenedik az idő: megnémult szavak, elmosódott képek, elsüllyedt érzések, színek, ízek, illatok, hangok hatalmas lélekenergiával újjászületnek. Képesek visszaforgatni az idő kerekét, hogy negyven év elfelejtett történetét újraéljük. Egy megrázó, drámai eseménysorozaton keresztül mesélünk az egyszeri és megismételhetetlen emberi életről: az időről.”

Az öreg hölgy látogatását október 16-én mutatják be a Vígszínházban, de a premier előtti két előadás, október 14-én és 15-én is elérhető a nézők számára.

Fotó: Gordon Eszter

Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása
tragikus komédia
Kurdi Imre fordítása alapján a vígszínházi változatot készítette: Hársing Hilda és Rudolf Péter

Claire Zachanassian Hegyi Barbara
Alfred III Hegedűs D. Géza
Ishler Matild, a felesége Balázsovits Edit
Otília, a lánya Antóci Dorottya
Konrád, a fia Ertl Zsombor
Polgármester Kőszegi Ákos
Plébános Seress Zoltán
Dr. Loden, orvos Gados Béla
Tanár Fesztbaum Béla
Schimleder, rendőr Karácsonyi Zoltán
Jäger Albert, első polgár Borbiczki Ferenc
Schmidt, második polgár Telekes Péter
Schuster, harmadik polgár Gyöngyösi Zoltán
Krach, negyedik polgár Reider Péter
Mieder, festő Szántó Balázs
Hetedik, nyolcadik és kilencedik férj Orbán Levente
Boby, inas Méhes László
Koby / Első újságíró Dino Benjamin
Loby / Második újságíró Tóth András
Sprőd Anett, polgármesterné Tar Renáta
Második asszony Gilicze Márta
Állomásfőnök Dengyel Iván
Vonatkísérő Kiss Gergely Máté
Riporter Kopek Janka
Operatőr Virág Péter
Kalauz Kóbor Balázs

A rendező munkatársa: SZLÁDEK KATA
Díszlettervező: BAGOSSY LEVENTE
Jelmeztervező: FÜZÉR ANNI
Színpadi mozgás: MÉHES LÁSZLÓ
Zenei vezető: MESTER DÁVID
Dramaturg: HÁRSING HILDA
Rendező: RUDOLF PÉTER