Bodor Johanna önéletrajzi regényéből készített előadást az Orlai Produkció

2021 szeptember 23. csütörtök, 6:27

2014-ben a Magvető Kiadónál jelent meg Bodor Johanna önéletrajzi regénye: a Nem baj, majd megértem a felnőtté válás története, azoké az éveké, amikor a zabolázhatatlan fiatal lányból nő lesz – ehhez azonban a háttér a 80-as évek abszurditással és kegyetlenséggel teli Romániája. A regényből készült azonos című előadást szeptember 24-én a Kaszásdűlői Kulturális Központban láthatja először a budapesti közönség.

Fotó: Takács Attila

Ajánló:

Az Orlai Produkciós Iroda repertoárjának hangsúlyos részét alkotják azok az előadások, amelyek a közelmúlt történelmét egy mindenki számára átélhető perspektívából, alulnézetből, az egyéni sorsokon keresztül vizsgálják. Bár a Hamis hang, az Egy német sors, a Varsói melódia, az Élet.történetek.hu darabjai, a Mi és Ők, A hullaégető, a Pesti barokk műfajilag távol állnak egymástól, mégis összekapcsolódnak. A bennük megmutatott eseményekről közösek az ismereteink, hőseik átlagemberek, hétköznapi ismerőseink. A Nem baj, majd megértem szeptember 24-i bemutatójával ez a sorozat folytatódik.

A tizenhét éves Johanna, a bukaresti balettintézet ígéretes növendéke, egyedül marad Ceaușescu Romániájában. Névházasság segítségével próbál szabadulni a pokolból és áttelepülni a viszonylag élhetőbb Magyarországra. Választania kell a szerelme és a szülei, az ígéretes karrier és a bizonytalan jövő között. Döntéseket kell hoznia, pedig csak rossz és még rosszabb közül választhat. Két évig várja, hogy sorsa eldőljön, ezalatt lehallgatják, követik, a hatalom árgus szemmel figyeli, hibázik-e. Miközben mindent kockára tesz, hogy semmit és senkit se veszítsen el, észrevétlenül elveszíti önmagát.

Fotó: Takács Attila

Egy rég letűnt világ emlékei ezek, mondhatnák némi nosztalgiával. Egy világé, ahol egy hazug ideológia nevében rettegésben és nélkülözésben tartanak egy egész országot, ahol a televízióból dől a hazugság, amely dicsőíti az állami vezetőket, akik gazdagságban élnek, miközben sanyargatják a népet. Ahol utazni csak háromévenként lehet, és akkor is csak úgy, ha a gyerekeidet, mintegy zálogként otthon hagyod. Ahol a boltokban az üres polcokon pár konzerven kívül semmi sincs, ahol még a levegőért is sorba kell állni. Ahol az állam beszivárog a privát életedbe, megmondja, mikor vállalj gyereket, hol dolgozz, mit tanulj, hol lakj, mit mondj, mit gondolj. És ha nem teszed, elvehet tőled mindent. A nyolcvanas évek romániai diktatúráját megidéző történet egy abszurd és kegyetlen korszak lenyomata. Egy korszaké, amelyben felnőni pusztító, és amit túlélni felemelő.

Bodor Johanna Nem baj, majd megértem című regénye 2014-ben, nagy sikerrel jelent meg a Magvető Kiadónál. A táncművész-koreográfus az olvasópróbán elmondta, megtisztelő számára, hogy egy ilyen alkotócsapat vállalta fel a színházi megvalósítást, és azt is leszögezte, a regényben, ami „kiszakadt belőle”, nem a saját énjét látja, hanem az ügyet, hiszen ez a történet nem csupán róla, hanem 22 millió ember sorsáról szól.

Fotó: Takács Attila

A darabbeli keret egy költözés, és ahogy kinyílnak a dobozok, úgy nyílik meg egy szürreális világ. Ám Johanna nem Csodaországba lép be, a kép, amivel a néző szembesül, az emlékezés görbe tükrében látszik. A regény színpadi adaptációját Ari-Nagy Barbara és a rendező, Szikszai Rémusz készítették. „Onnan jöttem, ismerem a világot és Johannát” – fogalmazott a próbafolyamat kezdetén Szikszai Rémusz, azonban hozzátette, hogy el is vonatkoztat a személytől, helyzettől, és konkrét történet színrevitelén túl egy általánosabb, a máról is szóló előadás létrehozása a cél. Ebben Bagossy Levente díszlet- és Kiss Julcsi jelmeztervező, valamint a színművészek, Bánfalvi Eszter, Kerekes Éva, Ötvös András és Gyabronka József voltak az alkotótársai.

A Nem baj, majd megértem előbemutatója az Ördögkatlan Fesztiválon volt. A budapesti közönség először szeptember 24-én és 25-én láthatja a produkciót a Kaszásdűlői Kulturális Központban, októbertől pedig a Jurányi Ház repertoárjára kerül az előadás.