Békéscsabai és szabadkai előadás a MOST FESZT negyedik napján

2017 március 23. csütörtök, 14:54

Március 25-én Talllér Edina: A negyvenkettedik széken ülő nő, valamint a Gaudeamus igitur c. előadással folytatódik a MOST FESZT versenyprogramja Tatabányán.

MOST FESZT

MOST FESZT

március 25. 16:00 (Kamaraszínház) 

TALLÉR EDINA: A NEGYVENKETTEDIK SZÉKEN ÜLŐ NŐ (monodráma)
A Békéscsabai Jókai Színház és a Junion Színház koprodukciós előadása

A negyvenkettedik széken ülő nő mai történet. Azokról szól, akiket mindenáron fel akar címkézni a társadalom, s azokról, akik mindenáron meg akarják szerezni ezeket a címkéket. Legyél szép, jó, kedves, okos, erős, vidám, hibátlan, sikeres! Hogyan tud ezeknek az elvárásoknak megfelelni napjainkban egy nagyvárosi huszonéves lány? Milyen energiák, vágyak, érzések, hiedelmek mozgatják, honnan indul és hová jut? És mi, többiek, mit veszünk észre mindebből? Egyáltalán – mit veszünk észre egymásból? Emberi viszonyaink milyen minőségűek? Egymás mellett vagyunk, vagy csak egymás mellett ülünk, társas magányban? Tallér Edina monodrámája számtalan kérdést vet fel, felkavaró és provokatív. Nem hagy békén, foglalkozni kell vele.

Mindenkinek ez a kérdés jut eszébe. Egyedül vagy a színpadon, nincs partnered, nem kapsz végszót, egyedül kell valamilyen úton-módon azt az időintervallumot kitöltened úgy, hogy fenntartsd az érdeklődést. Soha nem voltam az az ember, aki akarva akart. Nagyon hiszek abban, hogy van a folyó, nevezzük az életnek, és van a kis csónak, ami az ember személyisége, lénye, és az a jó, ha az ember megy azon az úton, amerre folyik ez a folyó. Így jött az életembe ez a darab is, amivel teremtünk valamit, megtörténtté tesszük. Szóval, nem a felelősség jutott először eszembe, hanem a teremtés, az alkotás.

Tarsoly Krisztina / A negyvenkettedik széken ülő nő

Tarsoly Krisztina / A negyvenkettedik széken ülő nő

“Ez egy jó játék. Olyan mondanivalója van, ami ma a világban nagyon sok embert érint. Mindenki küzd azzal, hogy milyen elvárások vannak a társadalomban, hogy nézel ki, milyen csinos vagy, ömleszti rád a média, hogy hogyan kell jól kinézni. Hosszútávon ható mondanivalója van. Amikor elolvastam, azt gondoltam, hogy ez ennyi? Vártam valamit a végére. Aztán észrevettem, hogy másnap, harmadnap, negyednap is eszembe jutott. (…) Az elején azért érintett meg nehezen, mert úgy éreztem, hogy én ilyen gondokkal soha nem küzdöttem, mint ő. De problémákkal mindannyian találkoztunk már, és ahogy egyre jobban belemerültünk a darabba, felszínre törtek azok az érzések, hogy de, nekem is volt ilyen problémám, én is gondolkoztam hasonlókon, tényleg… Akkor szembesültem azzal, hogy olyan régi érzések jöttek fel, melyek miatt nagyon sok ponton tudtam azonosulni” – mesélte Tarsoly Krisztina színésznő, a monodráma előadója.

A nő szerepében: Tarsoly Krisztina. Súgó: Viszmeg Szilvia. Ügyelő: Szepsi Szilárd. Díszlet: Ottlecz Adrienn. Rendező: Gerner Csaba.

Szab-way színházi szervezet: Gaudeamus igitur

Szab-way színházi szervezet: Gaudeamus igitur

március 25. 19:00 (Színházterem)

MEZEI ZOLTÁN, PÁLFI ERVIN, SZŐKE ATTILA: GAUDEAMUS IGITUR (szatíra)
A Szab-way színházi szervezet (Szabadka) előadása

A korszerű-kortárs színházi gondolkodás egyik gyakran használt formája a mozaikszerű, fragmentált dramaturgiával építkező előadás. Ezeknek az előadásoknak nincs egy lineárisan építkező, követhető cselekményszála. A néző elé egymástól függetlenül, viszont témájában mégis egybevágóan kerülnek a jelenetek. A Szab-way színházi szervezet Gaudeamus Igitur című előadása is ilyen.

Témája a közoktatás, illetve annak elavultsága és különböző hiányosságai. Hosszas kutatómunka után arra a következtetésre jutottunk, hogy a jelenlegi oktatási rendszerben hemzsegnek a hibák. A szülők panaszkodnak, a tanárok panaszkodnak, a gyerekek panaszkodnak. Ha mindenki panaszkodik, akkor valami nincs rendben. A megszólított pedagógusok kivétel nélkül azt mondták, hogy reformokra lenne szükség. A reformok jönnek is, viszont még nagyobb káoszt csinálnak. Országunk nincs még felkészülve arra, hogy egy-egy bevált nyugati módszer minden előzmény nélkül működni tudjon.

Az előadás nem kíván megoldást adni ezekre a problémákra, viszont kötelességének érzi, hogy gátlástalanul rámutasson a hibákra, felnagyítva, kiforgatva azokat, illetve lehetetlen, abszurd, extrém helyzetekbe ágyazza őket. Ezek a jelenetek egyszerre elszomorítóak és mulatságosak, hiszen az előadás fő eszköze a humor és az irónia. „…mert növeli, ki elfödi a bajt” – mondja Illyés Gyula és ezt az elvet követve mi nem elfedünk, hanem felfedünk. És ha már felfedjük és felismerjük a hibáinkat, ha szembesülünk velük, ha nevetni tudunk rajtuk, akkor talán változtatni is tudunk… ha akarunk.

Szab-way színházi szervezet: Gaudeamus igitur

Szab-way színházi szervezet: Gaudeamus igitur

Szereplők: Baráth Attila, Czumbil Orsolya, G. Erdélyi Hermina, Hajdú Tamás, Kalmár Zsuzsa/Pestiz Mónika, Kucsov Borisz/Berta Csongor, Pálfi Ervin, Pámer Csilla, Szilágyi Nándor, Szőke Attila, Vicei Natália.

Szerzők: Pálfi Ervin, Szőke Attila, Mezei Zoltán. Munkatárs: Brestyánszki B. Rozália. Kosztüm: Pesitz Mónika, Kálmán Eszter. Zeneszerző: ifj. Kucsera Géza. Koreográfia: Szőke Attila. A hangfelvételen közreműködött: Máté Gábor. Történelmi szövegbetét: ifj. dr. Korhecz Tamás. Finn fordítás: Borsos Viola. Plakát: Baráth Attila. Súgó/ügyelő: Bíró Tímea. A rendező munkatársai: Pálfi Ervin, Szőke Attila. Rendező: Mezei Zoltán.

Szakmai konzultánsok: Bajtai Viktória (második osztályos tanuló), Bakos Árpád (zenész, tanár), Denegri Ibolya (középiskolai tanár), Engi Georgina (tanár), Gresák Lea (nyolcadik osztályos tanuló), Kiss Kornél (tanár), ifj. dr. Korhecz Tamás (egyetemi tanár, jogtudományok doktora), Kucsera Géza (tanár, nyugalmazott iskolaigazgató), Mezei Lídia (tanítónő), Pék Zoltán (MScME), Szabó Cibolya Teréz (középiskolai tanár), Szilágyi Mihály (nyugalmazott tanár), Szőke Rózsa (nyugalmazott tanítónő), Tokaji Mónika (középiskolai tanár), Vesna Weiss (tanár, iskolaigazgató). Külön köszönet: dr. Korhecz Barna Ildikó, Penk Attila, Petrás Teodóra.

 
 

Kapcsolódó anyagok