MOST FESZT: Az Egy őrült naplója lett a legjobb monodráma

2017 március 27. hétfő, 16:39

Vasárnap befejeződött az immáron harmadik alkalommal megrendezett MOnodráma és STúdiószínházi FESZTivál. A fesztivál öt napja alatt nyolc versenyelőadást (négy monodrámát és négy stúdiószínházi produkciót), valamint két versenyen kívüli előadást láthatott a fesztiválközönség, valamint egyéb programok is várták az érdeklődőket. A szakmai és közönségzsűri tagjai is kiválasztották a nyertes előadásokat, ezek listája a sajtóanyagban megtalálható, melyet csatolva küldök szíves felhasználásra.

A MOST FESZT 2017 díjazottjai:

A fesztivál alapításakor meghatározottaknak megfelelően a MOST FESZT 2017 versenyelőadásai szakmai zsűri előtt mérethették meg magukat. A hazai színházi életet reprezentálandó a Magyar Művészeti Akadémia (delegált tag: Császár Angela, színművész), a Magyar Színházi Társaság (delegált tag: Csizmadia Tibor, rendező), a Magyar Teátrumi Társaság (delegált tag: Szabó Csilla, dramaturg) és a Színházi Kritikusok Céhe (delegált tag: Dömötör Adrienne, kritikus) képviselteti magát a fesztivál négytagú zsűrijében. A szakmai zsűri tagjai Csizmadia Tibort választották meg a MOST FESZT 2017 szakmai zsűri elnökének.

Keresztes Tamás / Egy őrült naplója

Keresztes Tamás / Egy őrült naplója

A MOST FESZT 2017 díjazottjai a szakmai zsűri döntése alapján:

Legjobb monodráma előadás
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Egy őrült naplója
Játssza: Keresztes Tamás
Rendező: Bodó Viktor
A Katona József Színház, a FÜGE, az Orlai Produkciós Iroda és a MASZK Egyesület (Szeged) közös előadása

Legjobb stúdiószínházi előadás
Mezei Zoltán – Pálfi Ervin – Szőke Attila: Gaudeamus Igitur
szatíra
Rendező: Mezei Zoltán
A Szab-way színházi szervezet (Szabadka) előadása

Legjobb alakítás különdíja
Keresztes Tamás
Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Egy őrült naplója című monodrámájában nyújtott alakításáért, a díszlet és a zenei anyag megalkotásáért
Rendező: Bodó Viktor
A Katona József Színház, a FÜGE, az Orlai Produkciós Iroda és a MASZK Egyesület (Szeged) közös előadása

Az MMA különdíja a legjobbnak ítélt produkcióért
Mary és Max
A történetet Adam Elliot gyurmafilmje nyomán átdolgozta: Valcz Péter
Rendező: Valcz Péter
A Bethlen Téri Színház, a Manna és a Tünet Együttes közös előadása

A közönségzsűri díja:
A szerzők az oktatásügy aktuális problémáit felvető szatirikus feldolgozásáért, valamint a Szab-way színházi szervezet tagjainak kimagaslóan sokoldalú karakterformálásáért és a példaértékű társulati alkotómunka elismeréseként a MOST FESZT 2017 közönségzsűrijének díját Mezei Zoltán – Pálfi Ervin – Szőke Attila: Gaudeamus Igitur című szatírája kapta (Rendező: Mezei Zoltán).

A fesztivál szervezői a díjakat a korábbi évekhez hasonlóan későbbi időpontban, a díjazott előadások eredeti játszási helyszínén, közönség előtt adják át.

ITT és MOST kiállítás

ITT és MOST kiállítás

ITT ÉS MOST KIÁLLÍTÁS
A színpadi látvány művészi útjai – Térteremtők

A MOST FESZT 2017 keretében – az előző évek hagyományát folytatva – egy, a színpad varázslatos világát bemutató tárlat került megnyitásra. Az ITT ÉS MOST programsorozat részeként megrendezésre kerülő ITT ÉS MOST KIÁLLÍTÁS-ról Turnai Tímea a PIM – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Szcenikai gyűjteményének kurátora így nyilatkozott:

„A Jászai Mari Színházban 2017. március 23-án „A színpadi látvány művészi útjai – Térteremtők” címmel megnyitott kiállítást három szempontból tartom különleges eseménynek. Május végén jelenik meg az a – 30 évnyi kutatói, szakírói, gyűjteményvezetési munkát összefoglaló – kötetem, mely a kiállítással megegyező címen azon térteremtő építészek, festők, szobrászok terveit mutatja be, akik a színpadi látvány területén valami olyan egyedit alkottak, ami önálló tárlat keretében a színpadon kívül, attól függetlenül, sőt az egykori előadásokat is túlélve volt képes fennmaradni. Ez a mostani kiállítás tehát a két hónapon belül megjelenő kötet anyagának egy része, egyben izgalmas felvezetés.
Nem szabad ugyanakkor arról sem megfeledkeznünk, hogy a színházzal foglalkozó kiállítások között az ilyen tematikájú szcenikai tárlatok ritkán, évente talán egy alkalommal kapnak lehetőséget arra, hogy önálló kiállításként megrendezésre kerüljenek. Ebből következik, az hogy „A színpadi látvány művészi útjai – Térteremtők” című kiállítás létrejöhetett, különleges alkalom, ünnep. A Jászai Mari Színház kiállítóterében ráadásul olyan fakszimile másolatok is bemutatásra kerülnek, melyek eddig még soha, semmilyen formában nem kaptak ilyen típusú publicitást, olyan, a hetvenes, nyolcvanas évekből származó munkák, melyek ebben a formában ismeretlenek a nagyközönség előtt. Nagyon szerencsés találkozásnak tartom azt, ahogyan ebben a nemes ügyben a Jászai Mari Színház és a PIM – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával együttműködött.
A kiállításhoz kapcsolódó – a néző számára talán legfontosabb – harmadik elemként a grafikai kivitelezést szeretném kiemelni. Egy tárlat végső formáját az installáción, a grafikán, a látványon keresztül nyeri el. A kutató, a kurátor első számú feladata az, hogy összeállítsa azt a tematikát, ami a legtökéletesebben mutatja be a vizsgált témát, jelen esetben a térteremtő alkotók munkáit. Az kivételes helyzet, ha mindez olyan kivitelezéssel párosul, ahogyan ez a Jászai Mari Színházban történt. Az a precíz, alázatos munka, amit a színház munkatársai végeztek, az a figyelem és minőség, ahogyan a tervek nyomdai kivitelezése zajlott, az a szándék, hogy a tervező által egyszer megrajzolt látvány a lehető legtökéletesebb formában jelenhessen meg, külön köszönetet érdemel! Őszintén remélem, a közönség, a látogatók számára legalább akkora örömet szerez majd, mint azoknak, akik azon dolgoztak, hogy ez a kiállítás megszülethessen!”

A Jászai Mari Színház a kiállítás folytatásaként a következő évadban a kilencvenes évek színpadi térteremtőinek munkáiból tervez tárlatot rendezni.

Egy őrült naplója közönségtalálkozó

Egy őrült naplója közönségtalálkozó

ITT ÉS MOST KÓSTOLÓ
ITT ÉS MOST KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ
A fesztivál a korábbi évek hagyományait folytatva az ITT ÉS MOST KÓSTOLÓ elnevezésű gasztronómia programmal is kiegészült, az előadások után pedig az ITT ÉS MOST KÖZÖNSÉGTALÁLKOZÓ keretében beszélgethettek az érdeklődők az előadásokat létrehozó színészekkel, rendezőkkel és írókkal, valamint a produkciók létrejöttét támogató szakértőkkel.

Az első közönségzsűri a MOST FESZT-en
A MOST FESZT történetében első alkalommal az idei évben a szakmai zsűri mellett közönségzsűri is részt vett a fesztiválelőadások díjainak odaítélésében. A közönségzsűri tagjait a szervezők a fesztivál kezdete előtt két héttel azon nézők közül sorsolták ki, akik nyolc előadásos, azaz a MOST FESZT 2017 valamennyi versenyelőadását tartalmazó bérletet vásároltak. A három tagból álló közönségzsűriben Mező Eszter ügyvezető (Tata), Sipos Tünde vállalkozó (Tatabánya) és Vaskó Tünde marketing és kommunikációs vezető (Budapest) képviselte a nézők véleményét. A közönségzsűri által kiadott díj jellegét a fesztivál szervezői előzetesen nem határozták meg, így annak végleges formáját a zsűri tagjai alakították ki.

A fesztivál fontosságával és a közönségzsűri szerepével kapcsolatban a zsűri tagjai elmondták: „A MOST FESZT szerepe éppúgy, ahogyan a Jászai Mari Színházé megkérdőjelezhetetlen Tatabánya és a régió kulturális életében. Az pedig külön öröm számomra, hogy színházrajongóként egy fesztivál keretében olyan válogatásnak lehetek az élvezője, ami ennyi különleges értéket képes felmutatni, ilyen hiteles előadásokat gyűjt össze, ennyi tehetséget mutat be. Az itt látható előadások hihetetlenül frissek, a közelmúltban született monodráma és stúdiószínházi kínálat méltó reprezentánsai. Ez a fesztivál persze érezhető módon egy szűkebb réteget céloz meg, de azt látom, hogy ez a réteg évről évre izmosodik, érzékeny és nyitott azokra a problémákra, amelyekkel ezek az előadások foglalkoznak. Összehasonlíthatatlan a mostani és az első fesztivál idején megrendezett közönségtalálkozók hangulata, ami egyértelműen azt mutatja, a MOST FESZT közönsége egyre bátrabb, de leginkább magáénak érzi ezt a fesztivált. Őket képviselni a közönségzsűri tagjaként megtisztelő feladat. A színház lényegében két fél, a színész és a néző játékának színtere, egy olyan játéké, melyben a művész és a közönség egyenrangú partnere egymásnak, ahol egyik nélkül sem képes létezni a másik. Ezért tartom fontosnak, hogy a szakmai díjak mellett ezen a fesztiválon rajtunk keresztül a közönség véleménye is szerephez juthat.” (Mező Eszter)

Közönségzsűri

Közönségzsűri

„Nem tudnám pontosan megmondani, hány éve vagyok állandó nézője a Jászai Mari Színháznak, a MOST FESZT-nek természetesen a kezdetek óta. A fesztivál remekül illeszkedik bele abba a koncepcióba, amit a színház vezetése a repertoáron keresztül képvisel: megpróbál egyre több embert megszólítani, ugyanakkor folyamatosan igyekszik tágítani színházi ízlésük határait. Ennek része a MOST FESZT is, ami kihagyhatatlan alkalom a színházszerető közönség számára, hiszen lényegében helybe hoznak a számunkra tíz, remekebbnél remekebb előadást. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a nézők ízlése, befogadóképessége pusztán abból következően, hogy ennyiféle színházat látnak, hogy ilyen tehetséges emberekkel találkoznak, folyamatosan változik. Ahogyan minden színház, így a MOST FESZT közönsége is nagyon sokszínű. Mint közönségzsűri akkor végezzük jól a feladatunkat, ha ezt a sokszínűséget képesek vagyunk reprezentálni és ha ezt, illetve azt a rengeteg árnyalatot, amit a versenyelőadások megmutattak, az általunk odaítélt díj is meg tudja jeleníteni. A nézők reakcióit és a közönségtalálkozón elhangzottakat figyelve, remélem, sikerült!” (Sipos Tünde)

„Immár harmadik éve figyelve a fesztivált úgy látom, a szervezők olyan értéket képesek felmutatni, amivel ebben a formában máshol nem találkozhatunk. Egyfajta színházi esszenciát.
Budapestiként úgy tapasztalom, hogy a fővárosban futó jó előadásokra számtalanszor nem lehet jegyet kapni, ugyanakkor szép számmal vannak olyan produkciók, amiket a távolság, azaz a vidéki vagy a határon túli játszóhely okán nem igazán lehet elérni. A Jászai Mari Színházban, Budapesttől bő félórányi autóútra ez a fesztivál remek lehetőség mindezek pótlására. Arról nem is beszélve, hogy ez a kezdeményezés igazán tiszteletreméltó vállalkozás a szervezők részéről. Az, hogy ettől az évtől kezdve közönségzsűri is dolgozhat a fesztiválon, éppen azért nagyon fontos, mert a szakma nem feltétlenül azok alapján a szempontok alapján értékel, mint a néző. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy előadás végső soron csak akkor maradhat életben, ha azt a közönség szereti, nézi. Rutinos színházba járóként pedig az a tapasztalatom, bármennyire különböző nézőkből áll is össze egy előadás vagy egy színház közönsége, azt egy emberként, ráadásul tűpontossággal megérzi, amikor valami jó, amikor megismételhetetlen élményben van része. A közönségzsűri tagjaként elsősorban ezt a megérző képességet szeretném megjeleníteni, azokat a szempontokat szeretném képviselni, amelyek a nézők részéről életben tartanak egy különleges színházi előadást.” (Vaskó Tünde)