Lelkes gyerekközönség és gengszterdráma a DESZKA 6. napján

2017 április 03. hétfő, 12:04

A hétvégét is izgalmakkal, lelkes gyerekközönséggel, be nem fejezett szakmai beszélgetéssel, a Nyílt Fórum újabb két drámájának részleteivel, egy ügynökmúlt melletti emberi történettel és egy gengszterdámával kezdtük.

 
A Ciróka Bábszínház Az Aranyhalacska, avagy a halász meg a nagyravágyó felesége intenzív előadása nyitotta az utolsó előtti napot. Minimalista színpadképpel meséli el egy olasz halászfaluban élő fiatal házaspár esetét az aranyhallal. A vidám faluban élő házaspár boldogan élik az életüket, és nincs egyéb óhajuk, mint egy gyerek. Mikor mégis kifogja a halász az aranyhalat, valami megváltozik. Az egyre nagyobb felelősséget és hatalmat adó kívánságok előrevetítik a balszerencsét. A hal láthatja, hogy milyen következményekkel járhat, ha teljesíti a halász kéréseit, mégis megteszi. Ezért sem meglepő, hogy a végén már-már megszánja és visszacsinálja azt, amit az ember elrontott. A mese tanulsága az, hogy ha van valaki, aki nem tudja jól használni a hatalmát, akkor a bölcs hal tudja úgy irányítni a szálakat, hogy ne történjen tragédia, még akkor is, ha az időközben királynővé avanzsált asszony megtilt bárminemű „hal”-as dolgot. Nem lehet halászni, kiejteni azt, hogy hal vagy hallatlan dolgot. A közönség próbálta tesztelni a királynő rendeletét, ám a skandáló nézőkórus nem tudta megzavarni a mese alakulását. Ezzel a tanítással sétálhattak ki a gyerekek Szabó T. Anna, Nagy Orsolya és Kuthy Ágnes adaptációjáról, amit Kuthy Ágnes rendezett.

Az Aranyhalacska, avagy a halász meg a nagyravágyó felesége (Fotó: Ujvári Sándor)

Az Aranyhalacska, avagy a halász meg a nagyravágyó felesége (Fotó: Ujvári Sándor)

Az esti előadások előtt Szirák Péter egy izgalmas portrébeszélgetést folytatott Visky Andrással. Az Esterházy Péterrel való különös kirándulásától elindulva, az első gyerekkori emlékekig ̶ amik a gulágról valók ̶ , a természetes vendégszereteten át, az Allen Ginsberget felolvasó lelkész édesapa és a mindvégig hinni tudó édesanyán át jutottak el a fesztivál díszvendégének a színházzal való kapcsolatához. Lehetett volna még folytatni, de az idő vészesen ketyegett Bihari történetének a megismeréséig.

A Katona József Színház Ménes Attila drámáját Máté Gábor rendezésben hozta el a fesztiválra. A Bihari Tar Sándor fedőneve volt, mikor ügynökként jelentéseket írt. Kálmán Eszter díszlete jól érzékeltette azt a nyomasztő levegőtlenséget, ami egy tehetetlen helyzetben kialakul, ahol a határokat szabályok diktálják, és ezen a kis terepen lépni szinte lehetetlen. Mészáros Béla Bihariként olyan lelki libikókázást tart végig feszültségben, ami után a leépült test és elme determinált. Az ügynök múlt egyre több helyen kezdi el kibeszélni a különböző történeteket, már ha az akták örök titokba vesznek. Számtalan ember került olyan helyzetbe, ami folytán az írógép éjszakai katatón kattogása töltötte be a lesötétített szobát. Tar Sándor besúgói története az emberi vonatkozásban megmutatkozó fenyegetettségben került elbeszélésre. Meg kellett tartania a titkát, csak ezért súlyos titkokat kellett megosztani a hatalommal. Nincs értékítélet, számonkérés vagy elérzékenyítés a múlttal kapcsolatban. Ménes Attila darabjában a múlt tisztánlátása lehetőségét nyújtja. Igen, Tar jelentett, igen, homoszexuális volt, igen, megfenyegették, igen, titkokat árult el, és igen, ember volt, aki eljutott oda: „ha leiszom magam seggig, már nem érzek semmit”.

Bihari (Fotó: Dömölky Dániel)

Bihari (Fotó: Dömölky Dániel)

Székely Csaba Kutyaharapás mocskosszájú gengszterdrámája egy több síkon megszólaló előadás, amit Szikszai Rémusz állított színpadra. Tarantino klasszikus filmjének parafrázisa mellett egy mocskosszájú szókimondással tarkított kommentár, és egy személyes showba átmenő snittegyüttes alakítja ki Székely gengszterdrámáját. A nagy rablásra készülve jut egy hosszú snitt a Saul fiának és a legjobb magyarországi magyar filmeknek. Aztán a királyi magyar tévének is jut egy egyperces rövid hír. Az átnevezett gengszterek helyzetkomikumát kihasználva egy hosszú snitt jut Mucsi Zoltán mucsijánosságának meg a félrenevezett színészeknek. Bár egy bankrablásra készülő banda esetén a Saul fia, a magyar színházi élet féltucat „átnevezése” és korrigálási vágya felteszi a könnyebb feszültségoldást a színpadon, a nézők pedig humorforrást kapnak, de a drámában nem viszik előrébb a cselekményt. A nagy dobásban a újonnan alakult csapat próbálja a legjobban szolgálni Dzsóbácsit, vagyis már a fiát, aki lelépne a pénzzel Thaiföldre. Van egy bizonytalan elem a csapatban, a volt gengszter fia, akiről senki nem tud semmit, csak A Román. De hát ő se tudhat mindent jól. A fiú egy beépített rendőr, aki lebuktatja az akciót, azonban a bandát nem sikerül, mert a végére A Halálangyal mindenkiért eljön.

A beszámolót készítette: Gál András Andor, Szakál Dóri
Forrás: Csokonai Színház