Csipike és a Gengszter nagyi a Pécsi Családi Színházi Fesztiválon – Beszámoló a 2. napjról

2017 május 31. szerda, 14:40

A Pécsi Családi Fesztivál 2. napján a Miskolci Nemzeti Színház Csipike az óriástörpe és a Budapest Bábszínház Gengszter nagyi című előadása volt látható. A színészek válaszoltak.

Miskolci Nemzeti Színház / Csipike, az óriástörpe

Miskolci Nemzeti Színház / Csipike, az óriástörpe

Miskolci Nemzeti Színház – CSIPIKE AZ ÓRIÁSTÖRPE – Zenés mesejáték
Rendező: Szabó Máté

Egyszer volt, hol nem volt, az aranyhegyen innen, a gyémánthegyen túl, volt egyszer egy kicsike rengeteg. Ebben a rengetegben él Csipike, aki egyszer csak úgy érzi, nincs rá szükség az erdőben, ezért kitalálja, hogy gonosz lesz, mert akkor félnek tőle, és akitől félnek, az fontos.

A Csipikét játszó színművész, Fandl Ferenc mesélt az előadásról, és arról a munkáról, amivel Miskolcon megszólítják a fiatal közönséget.

Az elmúlt években, az iskolai időbeosztás szabályozásával, amiatt hogy délután négyig kell az intézményben lenni, megváltozott az iskolások színházba járási szokása. Hétköznap kevesebb a délutáni előadás, de a színház törekszik rá, hogy a gyerekdarabok minél többször kerüljenek műsorra hétvégén, hogy a családok eljöhessenek. Az a tapasztalatunk, hogy amikor a gyerekek szülő nélkül jönnek, sokkal szabadabbak, bátrabbak, több az interakció. De másrészt vannak dolgok, ami miatt fontos, hogy a családdal is járjon előadásra, hiszen a színházi viselkedés szabályait így tudja megismerni, így tud olyan mintákat elsajátítatni, amik felnőttként nem hiányozhatnak. Az előadás után a szülővel tudja megbeszélni amit látott, átélt, ez nagyban növeli az esélyét, hogy színházszerető felnőtt legyen.

Csipike története, mint a legtöbb mese, a barátságról, szeretetről szól. A próbák során azokat az elemeket kerestük, amikkel minden nap találkoznak a gyerekek, például a közösségi szerepvállalás, vagy annak hiánya. Csipike egyszer csak úgy érzi, hogy nincs rá szükség, nélküle is minden ugyanúgy zajlik az erdőben. Ezért kitalálja, hogy gonosz lesz, mert akkor félnek tőle és akitől félnek, az fontos. De a közösség, az erdő állatai szeretik őt, ha gonosz, ha nem, ha törpe, ha óriás, hiszen mindenkit úgy kell elfogadni ahogy van, feltétel nélkül.

Miskolcon nagyon jól működik a kicsit idősebbek, a középiskolás korosztály megszólítása is. Minden diákbérletes előadás előtt van egy nagyjából negyvenöt perces rávezető beszélgetés, ezeket általában én vezetem. Nem csak beszélek az előadásról, hanem rövid szituációkat is eljátszunk, drámajátékozunk, igyekszünk az adott előadás fő üzenetét körüljárni. A program kidolgozásában segítségünkre van Gyombolai Gábor, színházi nevelési szakember. A jövő évadban a ráhangoló mellé feldolgozó foglalkozást is tervezünk néhány előadáshoz. Ezen kívül számtalan tantermi színházi előadásunk van, a Klamm háborúját például ebben az évadban nagyjából húsz alkalommal játszottam iskolákban. Tapasztaljuk, hogy azok a gyerekek, akik az iskolában találkoznak velünk és a tantermi előadásokkal, szívesebben jönnek színházba, menőnek számít a színházba járás.

Fandl Ferenc

Fandl Ferenc

Budapest Bábszínház – Gengszter nagyi – Zenés bábjáték
Tervező, rendező: Hoffer Károly

David Walliams, az angol gyerekirodalom legújabb sikerszerzőjének Gengszter nagyija egy elhanyagolt öregasszony, akihez a szülők minden pénteken lepasszolják a kicsit különc unokát, Bent, hogy táncolni mehessenek. Ben és a nagyi kalandos, egyben megható egymásra találásáról két, a főszereplővel egykorú nézővel, Scháll Barnival (12) és Scháll Gusztival (11), valamint anyukájukkal Bárdi Évivel beszélgettünk. Ács Norbert bábszínész pedig az előadásban használt bábtechnikáról mesélt.

Scháll Barni(12) Scháll Guszti (11)

Ennek az írónak az összes könyvét elolvastuk, nagyon szeretjük a történeteit.

Az a közös bennük, hogy mindegyiknek a főszereplője valamiért különleges, valahogy különbözik az átlagos gyerekektől. A Gengszter nagyiban a fiú hobbija a vízvezeték szerelés, ez nem általános.

Voltak különbségek a könyv és a színház között. A regényben minden részletesebben, hosszabban van leírva. De a történetben is voltak más dolgok, a könyvben például amikor megállítja őket a rendőr, akkor nem színjáték próbájára mennek, hanem a társasjáték klubba. És a regényben kiderül, hogy a nagyi azért büdös, mert mindig káposztát főz, azért büdös a lakása.

Nagyon tetszett, hogy élő zene volt a színházban. És jó volt, hogy a színpadon minden vízvezetékből volt megcsinálva, az ágy, az autó, a fal. A vízvezetékek néha ablakok, néha ajtó, néha fal, abból lehet tudni, hogy hol vagyunk. És amikor a nagyi elmesélte, hogy ő a rabló, eljátszotta a történetet, a hegyeket beszúrták az ágyba, de nem igazi hegyek voltak, hanem el kellett képzelni. Az őrök nagyon jól néztek ki és a királynő jelmeze is vicces volt, a rózsaszín fürdőköpeny.

A szomszéd Parker úr figurája pont olyan volt, ahogy elképzeltem mikor olvastam a könyvet, hosszú léptekkel közlekedett, és ahogy a zseblámpájával világított nagyon tipikus volt a mozgása. A végén a tapsnál mindenki úgy jött ki amilyen a figurája volt, olyan volt, ami rá jellemző.

A nagyi egy kreatív elme, mert kitalálta ezt a történet, hogy ne unatkozzon az unokája. Előre felkészült rá, vett ékszereket és a sütis dobozba tette, hogy a fiú megtalálja.

Ja, és a fiú Bosszúállók rajongó, mert a táskája és a párnája is olyan volt.

Budapest Bábszínház / Gengszter nagyi

Budapest Bábszínház / Gengszter nagyi

Bárdi Évi, a fiúk anyukája

Nagyon szeretem David Walliams történeteit, mindet elolvastuk, vagy a fiúk külön, vagy esti meseként én olvastam fel. Általában, ha bármi olyan történet van, amiből film, vagy színházi előadás is készül, akkor először elolvassuk, és utána nézzük meg, hogy a fantáziájukat megdolgoztassák. Amikor a Gengszter nagyit olvastuk, láttam, hogy Budapesten játsszák a Bábszínházban és terveztük is, hogy elmegyünk, de kiderült, hogy Pécsen, a Családi Fesztiválon is szerepel, így pedig jóval egyszerűbb volt.

Ács Norbert, bábszínész

Amit az előadásban használunk az az úgynevezett Bunraku technika, ami japánból származik. Eredetileg három ember mozgatja a bábot, nálunk egyetlen színész kelti életre. Régebben a mozgató bábművészek láthatatlanok voltak, ma már azonban ők is megjelennek a színpadon. Ez a kettősség jól kezelhető, alapvetően a színész irányítja a néző figyelmét, azzal hogy hová néz, a néző is arra fog figyelni. A színész a báb lelki kivetüléseként is felfogható.

Tapasztalat, hogy a színész el tud tűnni a báb mögött, ez a rendezői elvárástól is függ. Egy felnőtt előadásban általában jobban érvényesül a színész. Ma már nagyon komplex a bábos képzés, a bábtechnika alapvető, de nem zárja el az utat a színészi játék előtt.

Egyre gyakoribb egyébként, hogy felnőtt előadásba kerülnek bábok, legutóbb a Radnóti Színházban A párnembert rendező Szikszai Rémusz kért fel egy ilyen munkára, nagyon élveztem.

A Gengszter nagyi történetében szerintem az a leghangsúlyosabb, ahogy rávezeti a gyerekeket, hogy vegyék észre azt a speciális viszonyt, ami unoka és nagyszülő közt létrejöhet. De ismerek olyan gyereket, akiben a nagymama elvesztése okozta szorongást oldotta fel az előadás.

Szerző: N. E.