„…a mesében nincs mese” – Beszámoló a Pécsi Családi Színházi Fesztiválról

2017 június 02. péntek, 15:37

Beszámoló az V. Pécsi Családi Színházi Fesztivál 3. napjáról, amelyen a Szegedi Nemzeti Színház Pinokkió, a Kecskeméti Katona József Színház A manóvizsga c. és a Csiky Gergely Színház Babett hazudik  c. előadása volt látható.

Borsos Beáta / Szegedi Nemzeti Színház - PINOKKIÓ - mesejáték

Borsos Beáta / Szegedi Nemzeti Színház – PINOKKIÓ – mesejáték

Szegedi Nemzeti Színház – PINOKKIÓ – mesejáték
Rendező: Tóth Miklós

A címszerepet játszó Borsos Beáta színművész mesélt a szegedi Pinokkió előadásról.

Mindenki azt mondja, ismeri a Pinokkiót, de szerintem nem sokan olvasták. Emlékszem nekem gyerekként félelmetes volt, és nagyon oktató jellegűnek éreztem, nem szerettem.

Az író szerintem nagyon didaktikusan hívja fel a figyelmet arra, hogy „legyél jó, tanulj jól, fogadj szót”. A mi előadásunk nem ilyen. Egy gyerekről szól, aki felfedezi a világot, közben néha stikliket, tévedéseket követ el. Olyan mintha a születéstől a felnőtté válásig végigkövetnénk egy ember útját, és látjuk, hogy legfontosabb ezen az úton a szeretet, a viszony a többiekhez. Szeretjük játszani, mert jó társaságban, jó hangulatban telt a próbaidőszak és ez látszódik az előadáson is. Lehetnek erősségei, gyengeségei, de ettől a hangulattól mindenképp vonzóbb lesz.

Nem volt mindig így, de most már szeretek gyerekeknek játszani. Jóval őszintébbek, azonnal reagálnak, nincs mese. Sokan mondják, hogy a gyerekeknek ugyanúgy kell játszani, mint felnőtteknek, de szerintem nem így van, sokkal nagyobb a felelősség. Bár a gyerekek nincsenek direkt megszólítva az előadás során, de beszélnek sokat, főleg mikor Pinokkió monologizál, sokat vagyok egyedül a színpadon, bírom, amikor beszélnek.

Szerintem általános probléma ma a színházaknál, hogy nincsenek ifjúsági előadások, a kicsikkel már mindenki foglalkozik, de eltelik 4-5 év amikor nem szól nekik semmi.

Nálunk Szegeden a Romeó és Júliát dolgoztuk fel tantermi előadásként, és nagyon jók a tapasztalatok, a diákok élvezik, hogy testközelben vagyunk, a színház nem egy elérhetetlen misztikus dolog.

Kecskeméti Katona József Színház – A MANÓVIZSGA – Mese zenével

Kecskeméti Katona József Színház – A MANÓVIZSGA – Mese zenével
Rendező: Cseke Péter

Az előadás zenei vezetőjével, Károly Katival beszélgettünk meséről, zenéről, manókról, tökéletlenségről.

A manóvizsga úgy készült, hogy a legkisebbek is élvezhessék, akár három éves kortól érdemes elhozni a gyerekeket. Rövid, dallamos, ismert részleteket adunk elő Donizetti műveiből élő zongorakísérettel. Fülbemászó zenét hallgatnak, és nincs is más szándék, mint hogy természetes közegként éljék meg a komolyzenét. A Kecskemét City Balett is közreműködik, a tánc energikussá és mozgalmassá teszi, leköti a gyerekeket.

Arra is volt példa, hogy óvónők kérték, had hozhassanak óvodás csoportot, és náluk is működött, a sok mozgás, a látvány leköti a figyelmüket, akkor is ha nem a történetre koncentrálnak.

A manóvizsga úgy született, hogy Donizetti műveiből kiválasztottunk részleteket, majd a történetet a zenék köré szőttük, néhol a szövegeket is megváltoztattuk, a történethez igazítottuk, szabadon kezeltük. A manók 250 évnyi iskola után a vizsgára készülnek. Félnek, mert aki nem tökéletes az elbukik, száműzik az erdőből és kerti törpe lesz. Minden manónak van egy pici hibája, hiányossága, amiről aztán persze kiderül, hogy nem is feltétlenül hiányosság, hiszen senki sem tökéletes. A téma tehát a felnőtteket is megérinti.

Egyébként a színpadon lenni is nagyon jó az előadásban, zöldre festem magam, manófület ragasztok és Magolkát játszom. Bár a zenei vezetői munka egész embert igénylő feladat, úgy érzem, akkor tudok legtöbbet segíteni, motiválni, lendületet adni a társulatnak, ha énekesként is aktív maradok.

A középiskolás korosztály körében idén a János Vitéz volt a legnagyobb kedvenc, abszolút családi program volt Kecskeméten. Élő zenével játsszuk, a klasszikus zenekart egy rock szekció egészíti ki. Ezzel maivá tettük a hangzást, átjárhatóságot teremtettünk Kacsóh Pongrác és a mostani világ között. Azt gondolom ez a dolgunk, hogy a fiatalok ne érezzék idegennek a klasszikus műveket. Közel kell hoznunk hozzájuk és akkor felnőttként nem fognak félni tőle. A diákbérletben játszott János Vitéz előtt mindig tartunk egy úgynevezett „nulladik órát”, egy néhány perces bevezetőt, amikor beszélek a műről. Igyekszem érdekes sztorikat mesélni, hogy felkeltse az érdeklődésüket.

Csiky Gergely Színház, Kaposvár – Babett hazudik – Kamaszdráma

Csiky Gergely Színház, Kaposvár – Babett hazudik  – Kamaszdráma
Rendező: Németh Ákos

Németh Ákos, szerző, rendező beszélt az ifjúsági színházról.

El szoktam mondani, hogy egy hályogkovács magabiztosságával nyúltam az ifjúsági színház témájához. Itthon a Kolibri Színházban van ennek hagyománya. Valamikor öt-hat éve Novák János kitalálta, hogy kortárs magyar szerzők írjanak ifjúsági darabokat. Felkérte Tasnádi Istvánt, Háy Jánost és engem. Valójában munka közben tanultam meg, mi is ez. Betereltek minket a gyerekek közé egy drámatagozatos gimibe, nagyon izgalmas volt, hogy kipróbálhattam az ötleteimet az érintett 14-18 éves korosztályban. Mindhármunk darabja sikeresnek bizonyult. Tasnádi Cyber Cirano-ja nagy szériát futott Németországban is. Látszott hogy nagy hiány van ebből a műfajból.

Ezeket az „ifjúsági” szövegeket alapvetően ugyanúgy írom, mint a felnőtt darabokat, legfeljebb kicsit jobban aláhúzom, erősebben hangsúlyozok dolgokat. Le kell őket kötni, nem lehet kamuzni, cselekmény és világos karakterek kellenek.

Az ifjúsági színház egy nagyon érdekes dolog, a skandinávok tudják ezt nagyon jól, ők szakítottak azzal a beidegződéssel, hogy a középiskolásoknak kötelező olvasmányokat kell játszani, rájöttek, hogy célzottan nekik szóló darabokat kell bemutatni. Ez egy árnyékban lévő potenciális nézőréteg, akik mindjárt felnőttek lesznek.

A Babett hazudik lengyel felkérésre készült, kötetben is megjelent lengyelül, az ősbemutató mégis Újvidéken volt. Elég merész előadás lett, kicsit meg is lepődtem rajta.

Most Kaposváron a saját darabomat rendezni alapvetően teljes skizofrénia.

Általában olyat írok, ami több kifutású, szándékosan, hogy a rendezőnek döntenie kelljen, ilyen-olyan opciók között. Ha én rendezem, meg kell fejtenem a saját írásomat.

Azt kicsit sajnálom egyébként, hogy a kaposvári felkérés tantermi előadásra szólt, de mégsem jutott el iskolákba, szervezési nehézségek miatt. Viszont remekül működő drámapedagógiai foglalkozások voltak az előadások után, Gombos Péter profi irányításával.

Szerző: Nagy Eszter

Színház.org