Részegek – Rizsakov rendezésével versenyez a POSZT-on a Nemzeti

2017 június 03. szombat, 15:25

Június 15-én látható Viripajev Részegek című darabja a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházában a POSZT versenyprogramjának részeként.

Barta Ágnes, Trill Zsolt / Nemzeti Színház: Részegek (fotó: Eöri Szabó Zsolt)

Barta Ágnes, Trill Zsolt / Nemzeti Színház: Részegek (fotó: Eöri Szabó Zsolt)

Ajánló a darab elé:

Modell, bankár, menedzser, prostituált, fesztiváligazgató, építőipari alkalmazott. A sors különös játéka folytán a belőlük összeverődött társaság jelenik meg a Részegekben. Istenről, szeretetről, szabadságról, önmaguk kereséséről beszélnek akadozó nyelvvel. Leginkább azt próbálják megfogalmazni, hogy kiüresedett, józannak tűnő világunkban van-e még helye az őszinteségnek, lehet-e valódi szeretetet találni.

A Részegek a mai ember, az európai civilizáció alapproblémáira kérdez rá. Arra a racionálisnak, toleránsnak és józannak hazudott életformára, amely valójában az európai ember létének értékvesztését, a szeretet, a hit, a kultúra eltűnését, a hazug ideológiákat takarja. Erről azonban csak néhány „részegségében őszinte” figura képes fájdalmasan, eltorzult tudattal beszélni egyfajta apokrif gyónásként.

ifj. Vidnyánszky Attila, Berettyán Sándor, Fehér Tibor / Nemzeti Színház: Részegek (fotó: Eöri Szabó Zsolt)

ifj. Vidnyánszky Attila, Berettyán Sándor, Fehér Tibor / Nemzeti Színház: Részegek (fotó: Eöri Szabó Zsolt)

A szerző a kortárs orosz színházi élet mára már kultikussá vált drámaíró-rendezője, az 1974-ben Irkutszkban született Ivan Viripajev, aki mintegy 15 évvel ezelőtt robbant be az orosz színház világába. Az egyik első, nagy sikerű drámája nyomán elnevezett és munkatársával, Viktor Rizsakovval közösen elindított „Oxigén (Kiszlorod)” művészeti „mozgalom” egy új hangvételű és szellemiségű színházi nyelv megteremtésére tesz kísérletet. Viripajev több művét számos európai nyelvre lefordították és Európa jelentős színházaiban hatalmas sikerrel játsszák.

A Részegeket színpadra állító Viktor Rizsakov a Nemzeti Színházban is nagy sikerrel futó, POSZT-díjas Fodrásznő rendezője, aki szintén a kortárs orosz és európai színház élvonalbeli alkotói közé tartozik. A moszkvai Mejerhold Kortárs Művészeti Központ igazgatója, Sztanyiszlavszkij-díjas színházpedagógus nem először rendez előadást Viripajev szövegéből. A szerző különleges drámai nyelvezetét mindig újszerű színházi formában igyekszik megszólaltatni, amely a szöveg felszíne mögött húzódó mélyen filozófiai, morális gondolatokat groteszk, szeretetteljes humorba ágyazva, expresszív színészi játékkal juttatja el a közönséghez.

Az orosz „új dráma” mozgalom tagja, Viripajev szerint azért mennek színházba és moziba az emberek, hogy átéljenek egy konfliktust, hogy megtisztuljanak. Fontos, hogy rátaláljanak valami titkosra, ijesztőre a maguk belső világában, és megszabaduljanak negatív érzelmeiktől és komplexusaiktól. Rizsakov pedig minden rendezése során azt kutatja, hogyan érheti el, hogy a színházban a néző ne kukucskáló legyen, hanem a történetek résztvevője, hogy a színház „belül” játszódjon le: a néző fejében, szívében…

Nagy Mari, Tóth László, Szűcs Nelli / Nemzeti Színház: Részegek (fotó: Eöri Szabó Zsolt)

Nagy Mari, Tóth László, Szűcs Nelli / Nemzeti Színház: Részegek (fotó: Eöri Szabó Zsolt)

Kritikus szemmel az előadásról:

‘Viripajev „hősei” nem fogadtak száraz hónapot, permanens részegségben léteznek. Történeteik lazán kapcsolódó jelenetláncot alkotnak: egy filmfesztivál igazgatója, akinek a tüdőrák igen rövid távlatot ad; egy prostituált, akit megérintett a fesztivál egyik filmje; legénybúcsúztató fiatalok; két középkorú házaspár életközepi válsága; két barátnő, akik egy fiút szeretnek. Különböző életszakaszokban lévő emberek, akik részegségükben az élet olyan alapkérdéseire kérdeznek rá, amelyekről józanul nem szoktunk beszélni, mert közhelyesnek, elcsépeltnek és ezért kimondhatatlannak hatnak.Csak a kisgyerekek és a halálra készülő öregek számára nem. Ők képesek természetes egyszerűséggel megfogalmazni olyan mondatokat szeretetről, Istenhez való viszonyról, elveszettségről és összekapaszkodásról, kiegyenlítetlen életszámlákról, amilyeneket a részeg emberek. Utóbbiak persze sokszor nem éppen szalonképes változatban.’ (Turbuly Lilla, kutszelistilus.hu)

Tóth László, Kristán Attila / Nemzeti Színház: Részegek (fotó: Eöri Szabó Zsolt)

Tóth László, Kristán Attila / Nemzeti Színház: Részegek (fotó: Eöri Szabó Zsolt)

‘A feszes tempó és felkiáltó dikció a részegségnek azt a stádiumát hivatott kifejezni, amikor az úgynevezett százszázalékos alkoholtelítettséget elérve a delíriumos delikvens szinte józanra itta magát. Egyszerre hányhatnékig seggrészeg és megvilágosultan színjózan. Viktor Rizsakov a Viripajev-darab gyakoribb interpretációját választotta: épp, hogy nincs vedelés, a szereplők – egy nemzetközi filmfesztiválon véletlenszerűen összeverődött, ünneplőbe öltözött, igen különböző foglalkozású, legalább két nemzedéket képviselő párok és személyek – rá sem néznek üvegre, pohárra, már egy korty sem csúszik le torkukon. Vélhetően valamennyien gyakorlott, hétpróbás ivók. Idősebbek és fiatalabbak egyaránt. Nem annyira a szesz betegei, inkább egy felcsigázó esemény, kivételes és bőséges ivási alkalom már-már szakrális állapotba mámorult bepiáltjai. Tökéletesen tisztában vannak ittasságuk fokával, a határon túllendülve uralnák az uralhatatlant. Testük nem támolyog: állásokba, járásokba, egyensúlyozásokba, széles gesztusokba rögzül-nyaklik. Szavuk nem höbög: mindenki egyetlen nyelvbotlás nélkül vágja ki aduit, kérdéseit, vallomásait, prófétálását. A testi-lelki ellentétek kereszteződési pontján, kései órán, egymástól is kapacitálva tör rájuk a gyónó igazmondás őszinteségi rohama, az Istenről, bűnről, szeretetről, új élet kezdéséről való idiotisztikus-infantilis, önmagában eléggé lapos igehirdetés, s az extrém cselekvés.’ (Tarján Tamás, Színház.net)

Nemzeti Színház: Részegek (fotó: Eöri Szabó Zsolt)

Nemzeti Színház: Részegek (fotó: Eöri Szabó Zsolt)

IVAN VIRIPAJEV:
RÉSZEGEK
A Nemzeti Színház előadása

Főszereplők:
Trill Zsolt, Fehér Tibor, Kristán Attila, Nagy Mari, Tóth László, Szűcs Nelli

Díszlet- és jelmeztervező: Maria Tregubova, Alekszej Tregubov
Dramaturg, fordító: Kozma András
Zeneszerző: Alexander Manotskov
Rendezőasszisztens: Herpai Rita
Rendező: Viktor Anatoljevics Rizsakov

Az előadás június 15-én 19 órától látható a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházában.