“Gyerekekkel dolgozni jóízű tehertétel” – Beszámoló a Pécsi Családi Színházi Fesztiválról – 5. nap

2017 június 04. vasárnap, 9:16

Az V. Pécsi Családi Színházi Fesztivál 5. napján a Hevesi Sándor Színház Széttört tál és a Csiky Gergely Színház A két Lotti című előadása került sorra.

Hevesi Sándor Színház: Széttört tál

Hevesi Sándor Színház: Széttört tál

Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg
Széttört tál
történet fiataloknak (is)
Rendező: Bethlenfalvy Ádám

A darabot fordító és az előadást rendező Bethlenfalvy Ádám színházi nevelésről és a zalaegerszegi előadásról mesélt:

“Ez a darab célzottan a 10-14 éves korosztálynak szól, elképesztő hiány van ebből. A középiskolásoknak már van néhány előadás, de ebben a felsős korosztályban éppen az az izgalmas, hogy sokkal élesebbek a problémáik. Értékelik, ha komolyan veszik, felnőttként kezelik őket. Az előadásunk elején van egy néhány perces beszélgetés a közönséggel, ami őrült kihívás egy több száz fős nézőtér esetében. Érdemi beszélgetést folytatni nem lehet, ezt tudjuk, de mégis fontosnak tartjuk, hogy irányítsuk a figyelmüket, referencia pontokat adjunk, amik segítik a megértést. Felhívjuk a figyelmüket a térre, bizonyos tárgyakra, a díszlet hangulatára.  Másfajta színház, mint amihez a gyerekek szoktak, más, mint egy nagyszínpadi látványos, színes, könnyed, zenés előadás. Ami szintén jó, arra is szükség van, a közös családi élmény elengedhetetlen ebben a korban, de itt a történten van a hangsúly.

A darab alapvetően egy felnövés-történet. Ellentmondás a kinti és a benti világ között, a gyerek kíváncsi, a felnőtt fél. Igyekeztünk a szülőkből nem karikatúrát csinálni, érthető hogy miért félnek. Ez nem realista darab, ezt igyekszünk alátámasztani az elején, amikor bemutatjuk a színészeket, elmondjuk, hogy ő Kinga, látjuk, hogy nem nyolc éves, de azt fogja játszani, hogy az. Az előadás azt feszegeti, mi kel ahhoz, hogy szembenézzünk a külvilággal. Érdekes hogy a képzelet hogy működik a gyerekekben és a felnőttekben, a gyerek legtöbbször jobban érti, a fantáziája jobban működik, könnyebben kezeli a metaforákat.

Zalaegerszegen inkább iskolás csoportok nézik az előadást, készítettünk is a pedagógusok számára segédanyagot, és a végén egy szórólap formájában is adunk kérdéseket, aminek mentén a gyerekek beszélgethetnek akár egymással, a pedagógussal, vagy a szülővel. Ebben a korban annyi mindent akarnak mondani, de evés terük van érdemi kérdéseket feltenni, vagy azokra válaszolni. Kevés a beszélgetés, alapvetően nem a kultúránk része, hogy hogyan beszélgessünk. A szülőknek nincs eszköztára, a pedagógusoknak lenne, de nekik idejük nincs, nehezen illeszthető a tanterv szabta keretekbe.

Színházi nevelési szakemberként a darab szerzője, Edward Bond a szakterületem, dolgoztam is együtt vele Angliában. Általában tantermi előadásokat rendezek, de egyre több a kőszínházi felkérés. A színházi nevelés egy nagyon komplex dolog, talán úgy foglalnám össze, hogy a színház és a fiatalok találkozási formáit foglalja magában, több olyan funkciót tölt be, ami találkozási pont lehet. Az InSite Drama nevű szervezet koordinálásával most zajlik egy folyamat melynek során próbáljuk a színházi nevelést, a drámapedagógiát jobban definiálni, egy minőségbiztosítási rendszert létrehozni.”

Csiky Gergely Színház: A két Lotti

Csiky Gergely Színház: A két Lotti

Csiky Gergely Színház, Kaposvár
A két Lotti
játék két részben
szövegét és a verseket Erich Kästner regénye nyomán írta: Béres Attila
Rendező: Kőváry Katalin

Kőváry Katalin rendező az előadás létrejöttéről mesélt:

“A két Lotti egy a szívemhez nagyon közel álló előadás. A rövid történet úgy szól, hogy valamikor a 90-es évek végén Gryllus Dorka lányom, akinek osztálytársai voltak a főiskolán a Rácz ikrek (Rácz Kriszta és Kármen), mondta azt, hogy „anya neked dolgoznod kéne a lányokkal”. Novák János pedig azt mondta: „gyere a Kolibribe, csináld meg itt A két Lottit”. Így jött létre a 2000-ben bemutatott előadás, ami több mint tíz éven át ment a Kolibri Színházban, nemzedékek nőttek fel rajta. A zenéket Novák János szerezte, a szöveget pedig Béres Attila (nem azonos a rendezővel) dolgozta át, dramatizálta remekül. Tavaly Kaposváron felkértek, hogy mutassuk be A két Lottit, de a Rácz ikrek addigra már kinőttek a szerepből, egyikük ráadásul anyai örömök elé nézett, így az a döntés született, hogy gyerekszereplőkkel csináljuk meg. Akkor még nem tudtam, mire vállalkozok. A gyerekekkel dolgozni óriási, jóízű tehertétel volt. Végig castingoltuk Somogy megye ikreit, és végül két ikerpár választottunk ki a címszerepre, a Csirisznyák ikreket és a Nagy ikreket, valamint nyolc lányt a táborozó lányok szerepére. A szövegkönyvet át kellett dolgozni, bizonyos dolgokat transzponálni, hiszen Béres Attila eredetileg színészekre írta. Ebben a mostani előadásban egyébként nincs benne minden dal, mert közben egy nemzetközi ügynökség megszerezte a könyv jogait, és mivel musicalt akarnak belőle csinálni, így maximum hat dalt engedélyeztek.”

A regényt átdolgozó Béres Attila a szövegkönyv sajátosságairól beszélt:

“Aktívan részt vettem a kaposvári munkában is, hisz a szerző másképp lát, amikor papírra dolgozik és másként, ha konkrét emberekre. Bele kell érezni, hogy a rendező mit szeretne, milyen képet lát maga előtt, ebben az esetben még azt is, hogy mi tud kijönni a gyerekszínészekből. Tudtam, hogy egy minden korosztály számára érthető és fogyasztó, családi előadás a cél, ilyenkor fontos a felemelő hangulat, az árnyaltabb figurák, olyan dramatikus pontok kiemelése, melyek a regényben kevésbé hangsúlyosak. Ebben a darabban a válás problémája van a középpontban, kidomborodik a család szétszakadása, a szegénység és gazdagság ellentéte. Bele került egy narrátor is, mintha maga Erich Kästner lenne, aki továbblendíti a történetet, néha kicsit visszamagyaráz, de egyben felügyeli az eseményeket, vigyáz rá, hogy minden rendben menjen. Hunyadkürti György zseniálisan oldja meg a narrátor feladatát.”