A pokoli puncs-pancs és A dzsungel könyve Pécsett – Beszámoló a Családi Színházi Fesztiválról

2017 június 06. kedd, 8:03

Az V. Pécsi Családi Színházi Fesztivál 6. napján a Pinceszínház A pokoli puncs-pancs és a Pécsi Nemzeti Színház A dzsungel könyve c. előadása volt műsoron.

Pinceszínház / A pokoli puncs-pancs

Pinceszínház / A pokoli puncs-pancs

Pinceszínház, Budapest – A pokoli puncs-pancs
zenés varázsjáték két részben

Rendező: Felhőfi-Kiss László

A szilveszter éjszakáján játszódó, lidércesen pörgő történet egy szörnyű varázsló, dr. Lidérczy Belzebub és nénikéje, Vám Piri fondorlatait meséli el. Éjfélig, hét óra alatt ezer csapást akarnak az emberiségre zúdítani. Persze ehhez az Állatok Nagytanácsának is lesz egy-két szava: két titkos ügynököt, Krakél Karesz varjút és Miaurcella di Mauro macskát küldik a gonosztettek megakadályozására.

Felhőfi-Kiss László rendező így mesélt az előadásról:

A Pinceszínház egy rendkívül pici, 100 fős, alacsony, boltíves játszóhely. Nagy kihívás ide rendezni. A pokoli pucs-pancs szerzője, Michael Ende stílusa jól felismerhető, jellemző rá egy különleges, kicsit Harry Potteres varázsvilág. Ezért a jelmezek, a díszletet, a szcenika megtervezésekor koncepció volt, egy olyan látvány létrehozása, ami a pincében még nem volt. Használunk füstgépet, hóesést, különleges fény- és hangeffektusokat, amik mind a történet hangulatának megteremtését szolgálják. A darabban minden más, mint aminek látszik, igazi varázsvilágot kellett létrehoznunk. Azért is volt szimpatikus számomra ez a mese, mert csupán két helyszín, öt szereplő van benne, így megoldható volt még ebben a kis térben is. Az előadásunkat alapvetően családinak szántuk, ezért is örülök, hogy meghívást kapott erre a fesztiválra. A rendezés során célom volt, hogy több réteget kapjon az előadás, mind a mondanivaló, mind a humor tekintetében. Van, amin a gyerekek, és van, amin a felnőttek tudnak szórakozni. De a látvány mellett nem hanyagoltuk el a darab fontos elemeit, a történet nevelő-jobbító szándékát sem. Michael Ende meséje a természet, a környezet védelmére is felhívja a figyelmet. A gonosz professzort, aki próbálja megmérgezni a Földet, természeti csapásokat mérni rá, két állat, a varjú és a macska igyekszik ebben meggátolni. Kettőjük közben kialakuló furcsa barátsága is megható üzenet.

Pécsi Nemzeti Színház / A dzsungel könyve

Pécsi Nemzeti Színház – A dzsungel könyve
musical
Rendező: Böhm György

A Dés László zeneszerző, Geszti Péter dalszövegíró és Békés Pál szövegíró közös munkájából húsz éve született musicalt ma már szinte minden gyerek ismerheti. Klasszikusnak számít, sok helyen, sokszor, nagy sikerrel játszották, játsszák. A pécsi produkció túl van a századik előadáson, számtalan pécsi család többször is megnézte a bemutató óta eltelt öt évben.

A rendezőt Böhm Györgyöt, akinek Pécsett rendezett darabjai (is) kivétel nélkül a közönség kedvencei, kérdeztük a siker titkáról:

Sokan azt mondják könnyű olyan musicalekből, mint A dzsungel könyve, A padlás, és általában a zenés sikerdarabokból jót csinálni. Bátran mondhatom, hogy egyáltalán nem könnyű vállalható, elegáns előadást létrehozni. Mániám, hogy az ifjúságnak is szóló előadásoknak kell a legjobbnak, legmagasabb színvonalúaknak lenniük, nem rongálhatjuk a gyerekek esztétikai érzékét.

Boldogan mondhatom, hogy a Pécsi Nemzeti Színház mindent megad, ami ehhez szükséges. A legjobb színészekkel, táncosokkal, koreográfusokkal dolgozhatok itt, persze ésszerű keretek közt, de nem spórolnak az erőforrásokkal.

Remek színészek és olyan nagyszerű emberek az alkotótársaim, akik egyben a barátaim is, mint például Vincze Balázs koreográfus, Túri Erzsébet díszlet-, és jelmeztervező, Bókai Zoltán zenei vezető, karmester. Legtöbbször a teljes Pécsi Balett is közreműködik a produkciókban.

Nincs olyan, hogy gyerekdarab, nincs olyan, amit a felnőtt ne élvezne, imádom, hogy bejönnek fáradt rosszkedvű felnőttek és az előadás végén nevetve, csillogó szemmel távoznak.

A dzsungel könyve fontos alapproblémákat, archetípusokat vonultat fel. Megjelenik benne a születés és a halál, a befogadás és a kitaszítás, a csapat és a magány. Az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra szomjas Sír Kán történetének mind súlyos erkölcsi mondanivalója van.

A farkasok közt nevelkedett embergyerek, Maugli történte az identitáskeresésről (is) szól.

 Szerző: Nagy Eszter