“A cél mindannyiunk számára világos volt” – Megszólalnak a POSZT Szakmai Tanácsadó Testületének tagjai

2017 június 19. hétfő, 7:14

A POSZT Szakmai Tanácsadó Testületének munkájáról nyilatkoztak a tagok a Színház folyóirat internetes kiadásának. Lapszemle.

A Színház.net cikkéből:

A fesztivál megújítására, a szakmai érdekek képviselete s az átláthatóság érdekében 2016 márciusában létrehozták a 16 fős Szakmai Tanácsadó Testületet (SZTT), amely ahogy azt akkor megfogalmazták, „iránymutatásával segíti az ügyvezetői döntések meghozatalát, szakmai és nyilvános kommunikációját, valamint részt vesz a POSZT versenyszabályzatának kidolgozásában és karbantartásában.”

Stuber Andrea (fotó: Szkárossy Zsuzsa)

Stuber Andrea (fotó: Szkárossy Zsuzsa)

A Színházi Kritikusok Céhének ajánlásával, delegálásával vett részt Stuber Andrea a testületének munkájában. Korábbi nyílt levelében a grémium működésének kudarcáról írt. „A szakmai tanácsadó testület létrehívásával az volt a cél, hogy a politikai szembenállásokból kivonva, szakmai alapon szerveződjön újra a fesztivál. A konkrét feladat a versenyszabályzat megalkotása volt. Ezen egy évig dolgozott a színházi szakma különböző területét képviselő 16 ember, és amire jutottak, jutottunk, az véleményem szerint nem oldja meg a korábbi problémákat. Nem kerültünk közelebb egy olyan POSZT-hoz, amely megkérdőjelezhetetlen szakmai alapon, minőségközpontúan, transzparens módon, az összeférhetetlenségeket kiküszöbölő válogatás mentén mutatja be nyaranta Pécsen a magyar színház legjobb teljesítményeit” – mondta a kritikus. (Korábbi interjúnkat a témában itt olvashatják.)

Máté Gábor (fotó: Szabó Gábor/Origo)

Máté Gábor (fotó: Szabó Gábor/Origo)

Máté Gábor úgy fogalmazott, kötelességének tartotta részt venni a testület munkájában. Több kérdésben, például hogy milyennek kell lennie egy fesztiválnak, progresszívebb elképzelése lett volna. Az irányadó, nem a pusztán színvonalas előadások versenybe válogatását preferálta, de e tekintetben kisebbségben maradt. „De nem gondoltam, hogy mindenáron keresztül kell vinni az elképzeléseim” – tette hozzá.

Karsai György szerint előrelépést hozott az egy év munkája. Véleménye szerint a válogatási szisztéma újragondolása nagyon fontos része a versenyszabályzatnak. A regisztrációs rendszer a színházak számára is nagyobb felelősséget jelent, s a válogatókat is kötelezi a regisztrált előadások megnézésére. De gyakorlati jelentősége elhanyagolható, hiszen a válogatók nemcsak az előzetesen regisztrált előadások közül válogathatnak. A következő év újdonsága, hogy a két válogató munkájához segítőket kér fel maga mellé. Karsai György úgy értékeli, a grémium teljesítette megbízatását, megszületett a versenyszabályzat, s annak feltétele, hogy a következő évben ennek alapján szerveződhessen a POSZT.

Balogh Tibor szerint távolról sem csak arról volt szó, hogy válogatókat találjanak, versenyszabályzatot dolgozzanak ki, majd összeállítsák a POSZT zsűrijét. “Izgalmas volt, hogy felszínre kerültek színházi életünk örökletes és újabb keletű problémái. A két társaság között komoly összehajlás, a közös sors felismerése mutatkozott meg a beszélgetés-sorozatban” – fogalmazott. Hozzátette, a versenyszabályzat sem tekinthető véglegesnek, azzal bocsátották el őket, hogy a testületnek kötelessége újratárgyalni azokat a részeket, melyek nem állják meg helyüket a gyakorlatban.

Hegedűs D. Géza (fotó: Gál Bereniké)

Hegedűs D. Géza (fotó: Gál Bereniké)

Hegedűs D. Géza úgy véli, már korábban sokan érveltek azzal, hogy a fesztivál kezd kiürülni, elvesztette korábbi tartalmát. A menedzsment felkérésének fő célja az volt, hogy értékközpontú legyen a fesztivál, ne a megosztottság jellemezze. Ezért kért fel annyi különböző szakembert, színházvezetőket, alkotó embereket, gazdasági szakembereket. “Stílusban, színházeszményben eléggé más-más pontján foglalnak helyet a színházi életben, de a cél mindannyiunk számára világos volt, olyan jellegű munkába kezdünk bele, amelynek a végeredménye magas szakmai színvonalú előadások beválasztása a POSZT programjába” – hangsúlyozta.

Mácsai Pál kiemelte, két évvel ezelőtt az Örkény Színház volt az egyetlen kőszínház, amelyik tiltakozott a megoldatlanságok, az esetlegességek ellen. „Tiltakoztunk, mert kiderült, hogy a háttérben személyekről szóló alkudozások történtek, a két színházi társaság évek óta nyilvánosság vagy érvek nélkül egyezett meg a zsűriről. A véleményünkért akkor kaptunk hideget-meleget, ahogy szokás, de végül a tiltakozások csak elég súllyal estek latba ahhoz, hogy ezt a kérdést ne lehessen megkerülni. Két okból vettem részt a testület munkájában, egyrészt, mert aki á-t mond, mondjon bé-t is, aki tiltakozik, az mondja el, szerinte mit kellene csinálni, másrészt mert a POSZT szerintem érték, minden politikai kurzusokat túl fog élni, és olyan alapszabály kell neki, ami túlélését, hosszú távú működését, valamint a szakmai tisztességét is biztosítja” – szögezte le a direktor.

Mácsai Pál (fotó: Reviczky Zsolt/Népszabadság)

Mácsai Pál (fotó: Reviczky Zsolt/Népszabadság)

Magyar Attila a közgazdaság irányából jött, s bár többen óva intették az „addig színházat csak elölről látó embert”, a POSZT 2016-ban megnyert pályázatával annak új ügyvezetője lett. Feladata a „megújuló POSZT koncepciójának és művészeti programjának kidolgozása” volt. „Minden irányból meg kell újítani a POSZT-ot” – nyilatkozta akkor. A Színházi Tanácsadó Testület 17. tagja, de szavazati joggal csak akkor élhet, ha valamilyen kérdésben nyolc-nyolc arányban születnek meg a szavazatok. Ez, mint mondja, egyetlen esetben fordult elő. „Az SZTT konstruktív, értelmes vitákon keresztül, nemes cél érdekében működött együtt” – összegezte a testület éves munkáját.

Keszég László (fotó: jokai.sk)

Keszég László (fotó: jokai.sk)

Keszég László már a POSZT indulásakor is jelen volt, az egyetemi programokat szervezte. „Tapasztalatom van arról, milyen volt születése idejében. Agora volt, ahol a szakma minél szélesebb rétegei találkozhattak koncentráltan. Maga a találkozás, az együttlét legalább annyira fontos volt, mint a szakmai fesztivál. Fantasztikus idők voltak, de már az első pillanattól kezdve a szakma bizonyos részei darálták a fesztivált, nem nyerte el száz százalékosan a szakma rajongását. S közben nem született meg ennek a fesztiválnak az írott szabályrendszere. Ez nyilván magában hordozta az evolúciósan bekövetkezhető problémákat is” – mondta a Színházi Társaság elnöke. „Túl azon, hogy megszületett a versenyszabályzat, sok minden másról is szó volt, s kiderült számomra, hogy a szakma képviselői tudnak egymással beszélni” – mondta a testület munkájáról. “Fontos változások születtek: bővült a zsűri létszáma, bekerült állandó követelményként egy külföldi zsűritag meghívása is, pontosította a műfaji meghatározásokat. Fontosnak tartom, hogy hivatalosan kapott segítőket a két válogató. A regisztrációval kapcsolatban kezdetekben szkeptikus voltam, de kiderült, százötven regisztrált előadás van, ami megnézhető. Olyan pillanatát éljük most a kultúrának, ahol nem elég megbeszélni a dolgokat, le is kell azokat írni. Ezért tartom pozitív fejleménynek a történteket” – mondta Keszég László.

A sorozat első és második része ITT ELÉRHETŐ!

 
 

Kapcsolódó anyagok