“Abszolút hiszek a közös munkában” – Villáminterjú Szőcs Arturral

2017 június 28. szerda, 19:00

Június 29-én a Miskolci Nemzeti Színház vendégeskedik a Városmajori Színházi Szemlén. Georges Feydeau A hülyéje c. komédiájának rendezőjével olvashatnak interjút.

Harsányi Attila, Czakó Julianna / Miskolci Nemzeti Színház: A hülyéje / Fotó: Gálos M. Samu

Harsányi Attila, Czakó Julianna / Miskolci Nemzeti Színház: A hülyéje / Fotó: Gálos M. Samu

Röviden a darabról:

A szexualitás mindenkit érdekel – feltételezi joggal A hülyéje című bohózat rendezője, Szőcs Artur. A darabból kiderül, hogy az emberi esendőség több mint egy évszázad alatt nem sokat változott. „Két férfi bármit megtenne, hogy elcsábítsák közös ismerősük, Vatelin nejét. A szépség viszont csak akkor hajlandó beadni a derekát, ha bebizonyosodik, hogy a férje megcsalta őt. Márpedig megcsalta…” Ezt árulja el Georges Feydeau A hülyéje című vígjátékáról a színlap. A Miskolci Nemzeti Színház előadásában az idei Városmajori Színházi Szemle versenydarabjai sorába választott műnek 1896-ban tartották a premierjét.

Interjú Szőcs Arturral:

– Mitől van affinitása a 21. század polgári társadalmat nem tapasztalt emberének a hajdanvolt társadalmi csoportnak a mulatságos és abszurd történeteihez?
– Igaz, hogy az eredeti mű polgári miliőben játszódik, de az események egymásutánja mindenkor mindenkit érdekel, ugyanis a szerelemről, a szexuális életről, a féltékenységről van szó.

– Igen ám, de az akkor rébuszokba foglalt szexuális élet távol van attól, ami a ma szókimondó társadalmában izgalomba hozhatja az embereket.
– Szerintem a mai beszédmodor pont attól sokkal unalmasabb a korábbinál, hogy szókimondó. Jóval érdekesebb, és a vígjáték szintjén attól működőképes a dolog, hogy betekintünk egy olyan világba, ahol nem lehet mindent büntetlenül a nevén nevezni.

Lajos András, Czakó Julianna / Miskolci Nemzeti Színház: A hülyéje / Fotó: Gálos M. Samu

Lajos András, Czakó Julianna / Miskolci Nemzeti Színház: A hülyéje / Fotó: Gálos M. Samu

– Változtatott, modernebbé tett valamit a dramaturgiával? Belevarázsolt némi utalást a mai világból?
– Ilyesmire nem törekedtem, nekem maga műfaj jelentett kihívást. Hat éve végeztem rendező szakon a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, emiatt nem mondhatom, hogy már mindenben kipróbáltam magam. Leginkább azért vettem elő a darabot, mert úgy gondoltam, hogy a Miskolci Nemzeti Színház társulata tökéletesen megérett rá. Akkora szerepek vannak benne, hogy azok ajándékszámba mennek a színészeknek. Tudtam, hogy ha nem rontjuk el – mert a bohózattal könnyen meggyűlhet az ember baja –, akkor élvezettel lehet játszani. Szerintem nekünk sikerül elkerülni a buktatókat, megtanultuk a bohózat sajátosságait és a báját. Olyan nagy sikerrel megy Miskolcon A hülyéje, hogy még a kakasülőn is mindig ülnek, ami manapság prózai előadás esetén nem szokványos.

Rózsa Krisztián, Varga Andrea / Miskolci Nemzeti Színház: A hülyéje / Fotó: Gálos M. Samu

Rózsa Krisztián, Varga Andrea / Miskolci Nemzeti Színház: A hülyéje / Fotó: Gálos M. Samu

– Mitől nehéz, elrontható műfaj a látszatra csupa móka-kacagás vígjáték?
– Ezek a művek, de Feydeau darabjai kiváltképp komoly dramaturgiai tudásról tanúskodnak. Minden ajtónyitásnak, ajtócsukásnak jelentősége van a bennük. Emiatt legalább olyan nehéz próbálni, mint például Schiller Ármány és szerelem című művében a nagy indulatokkal teli jeleneteket. A komikus élethelyzeteket nem szabad túlhangsúlyozni, meg kell találni a helyes arányt, hogy a színpadon történteket egy pillanatra se érezze erőltetettnek a néző. Az egész a légiességtől működik jól. Kicsit olyan, mint a zene: nem szabad, hogy fals legyen. A ritmusérzék pedig elengedhetetlen a jó kivitelezéshez.

– Több színész kollégája rendez, de ön még a színművészeti egyetem rendező szakát is elvégezte hozzá. Milyen pluszt kapott attól az öt évtől?
– Úgy gondoltam, hogy biztos tanulok olyasmit, amit csak tapasztalatból nehéz lenne összeszedni. Nem csalódtam: nagy tudású mesterekkel találkoztam, és olyan olvasmányokkal, amelyeket magamtól talán fel sem fedeztem volna. Rendezhettem külföldön, és egy rövid ideig Párizsban tanulhattam, akkoriban még volt kapcsolata az egyetemnek az ottani színművészetivel.

Czakó Julianna, Rózsa Krisztián/ Miskolci Nemzeti Színház: A hülyéje / Fotó: Gálos M. Samu

Czakó Julianna, Rózsa Krisztián/ Miskolci Nemzeti Színház: A hülyéje / Fotó: Gálos M. Samu

– Milyen típusú rendező: ad a színészek véleményére, meghallgatja a javaslatukat?
– Abszolút hiszek a közös munkában és alkotásban. Mindig megkérdezem, hogy valaki az én elemzésemen túl mit gondol akár a darabról, akár a neki kiosztott karakterről.

– Korhű lesz A hülyéje díszlete, jelmeze?
– Inkább azt mondanám, szellemes és jól használható a díszlet. Az előadás különlegessége, hogy a Városmajori Színpad nemrégiben beszerelt forgószínpadát is alaposan ki fogjuk használni.

Kérdezett: Mátraházi Zsuzsa

Miskolci Nemzeti Színház: A hülyéje / Fotó: Gálos M. Samu

Miskolci Nemzeti Színház: A hülyéje / Fotó: Gálos M. Samu

A hülyéje június 29-én 20 órától látható a Városmajori Szabadtéri Színpadon.