Ismét Lengyelországban turnézik a Maladype Színház

2017 december 04. hétfő, 15:35

Sáry László Remek hang a futkosásban című kisoperája a Lengyelországi Magyar Kulturális Évad keretében december 7-én a gdański Teatr Szekspirowsk-ban, december 9-én pedig a varsói Dom Kultury-ban látahtó.

Maladype Színház: Remek hang a futkosásban / Fotó: Ádám János

Maladype Színház: Remek hang a futkosásban / Fotó: Ádám János

Sáry László Remek hang a futkosásban című kisoperája igazi sikertörténet: a darabot Balázs Zoltán rendezte 2015-ben a szombathelyi Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztiválon a Maladype Színház és a Qaartsiluni Ensemble koprodukciójában. A premiert országos és nemzetközi turné követte (Művészetek Völgye Fesztivál – Taliándörögd; Kisvárdai Művészetek Háza – Kisvárda; Egri Kamaraopera Fesztivál – Eger; Miskolci Nemzeti Színház – Miskolc; Pécsi Harmadik Színház – Pécs; Közép-Európai Színházi Fesztivál – Kassa, Szlovákia; Théâtre Saint-Gervais – Genf, Svájc; Musiktheatertage Wien Fesztivál – Bécs, Ausztria). 2016-ban Az év komolyzenei műve – Artisjus-díjat nyert az előadás.

Maladype Színház: Remek hang a futkosásban / Fotó: Ádám János

Maladype Színház: Remek hang a futkosásban / Fotó: Ádám János

Sáry László műve Balázs Zoltán nagy sikerű Theomachia-rendezése (Béres Ilonával a főszerepben) után a zenei és színházi élet örömteli és újbóli Weöres-felfedezését, a zeneszerző méltó ünneplését, valamint a kortárs zeneművészet és a kortárs színházművészet ritka együttállásait kínálja a közönségnek.

Balázs Zoltán rendezései nem egyszer arattak már nagy sikert itthon és külföldön: A kommunizmus története elmebetegeknek című chicagói rendezéséért legutóbb elnyerte a Legjobb rendező díját az ATELIER Nemzetközi Színházi Fesztiválon, az előadást a chicagói kritikusok a Legjobb előadás kategóriájában jelölték Jefferson Awards elnevezésű éves kritikusi díjukra is. A Maladype 100. Übü király-előadását korábban az Amerikai Egyesült Államokban ünnepelte; a világlátott, többek között a 2011. évi wroclawi DIALOG Nemzetközi Színházi Fesztiválon is bemutatott Leonce és Léna szintén százszor került színre. A Weöres Sándor egysorosára épülő, az INFANT Nemzetközi Színházi Fesztiválon Fődíjat nyert és 2011-ben az olsztyni DEMOLUDY Nemzetközi Művészeti Fesztiválon, valamint 2015-ben a varsói Teatr Bazaban is vendégszereplő Tojáséjt közel nyolcvanszor; Csehov Platonovját pedig negyvenszer láthatta a közönség.

Maladype Színház: Remek hang a futkosásban / Fotó: Ádám János

Maladype Színház: Remek hang a futkosásban / Fotó: Ádám János

A Remek hang a futkosásban korábbi genfi vendégjátékának helyszíne sem volt ismeretlen a Maladype vezetője számára, hiszen 2016 őszén ugyanott, az Ici c’est ailleurs elnevezésű fesztiválon a kortárs magyar színházi élet független színházi vonatkozásairól tartott előadást. Philippe Macasdar, a genfi színház igazgatója ekkor figyelt fel a Maladype szellemiségére és újító jellegű előadásaira. Az előadás Thomas Desi fesztiváligazgató meghívására a bécsi Musiktheatertage Wien Fesztiválon is vendégszerepelt, ahol a közönségtalálkozót és a szakmai beszélgetést követő napon a rendező az általa kidolgozott Aranybogár-módszer címmel színházi workshopot is tartott a fesztivál résztvevői számára.

Az alkotók gondolatai az előadásról:

„Zene és szöveg tökéletes egymásra találása Sáry László Remek hang a futkosásban című kisoperája. Sáry előtt aligha jutott volna eszébe bárkinek egy opera alapjául Weöres Sándor versét venni, a Téma és variációkat operaszövegkönyvnek választani. A „félig komoly opera” műfaji meghatározás azt jelenti, hogy a szűk egyórás műben minden másképp zajlik, mint ahogyan egy operában megszoktuk. Weöres Sándor egyes versszakainak szavai mindig más és más szórendben hangzanak el, így csupán a játszókon és közönségen múlik, hogy milyen új jelentéstartalmat adnak a folyton felcserélődő szavak együttesének. Az előbbieken túl viszont minden adott, ami egy kamaraoperához szükséges: nyitány, 12 jelenet, áriák, recitativók, kórusok és utójáték. A zárszámok Sáry kreatív zenei gyakorlatain alapuló társasjátékok, az utójáték pedig a klasszikus vígoperai finálék paródiája.”

Maladype Színház: Remek hang a futkosásban / Fotó: Ádám János

Maladype Színház: Remek hang a futkosásban / Fotó: Ádám János

Részlet az előadásról megjelent magyar kritikákból:

„Krónikásként hosszan keringek az előadás körül anélkül, hogy le tudnám írni, tulajdonképpen mi is történik a meglehetősen kis területű színházi arénában. Azonban az, ami történik, olyan elbűvölően változatos, váratlan, kamaszos, ihletett, erotikus, komikus, emberi, meghökkentő, hogy szóbeli érzékeltetése a maga konkrétságában teljesen reménytelen. De szavamat adom, hogy az egész minden pillanatban élvezetes és megunhatatlan.”
Malina János zenetudós, zeneesztéta – Muzsika, 2015

„Az előre megírt, kötött zenemű az előadás során – nem tudok jobb szót – belecsipkéződik a térbe. Akusztikus térhímzés ez, ami itt, előttünk születik. Az adott hanghatások a „MINTHA” élmény megélését segítik, a térbeli játékok viszont, mint például a tenyérnyi, parázspiros madárpihe lélegzetekkel való, fújkáló röptetése, elejtése és elrablása, vagy a zongoraszékekből épült torony lélegzetelállító megépítése és megmozdítása a mutatványok feszültségét, a Molnár Gál Péter által oly pontosan fogalmazott, nagybetűs „HÁTHA!” – némi galádságtól sem mentes – cirkuszi izgalmát hozzák. Hullámzik és kattog maga a látvány, vele és mögötte, felette-alatta röpköd a zene, pokolian pontos, begyakorolt koreográfiára, vagy a most születő mutatvány izgalmának vacogásától kísérve.”
Gabnai Katalin, színműíró, kritikus, egyetemi tanár – GRAMOFON, 2017

 
 

Kapcsolódó anyagok