Beszámoló a VI. Pécsi Családi Színházi Fesztivál 1. napjáról

2018 május 28. hétfő, 15:22

Tizennégy társulat tizenkilenc előadásával várja a közönséget a hatodik Pécsi Családi Színházi Fesztivál május 26. és június 3. között. A fesztivál immár második alkalommal a teátrum új bemutatójával kezdődött, ami idén nem volt más, mint Rossini Hamupipőke című vígoperája a Kamaraszínpadon. A Nagyszínpadot pedig a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház vette birtokba, akik Arany János egyik leghíresebb művéből, a Toldiból készült musicalkölteményt hozták el Pécsre. Az előadás előtt Sipos Imre a dunaújvárosi produkció rendezője, Rázga Miklós a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója és Zentai Ármin önként jelentkező néző hivatalosan is megnyitotta a Fesztivált.

Megnyitó / Fotó: Pécsi Családi Színházi Fesztivál

Megnyitó / Fotó: Pécsi Családi Színházi Fesztivál

Pécsi Nemzeti Színház
Rossini: HAMUPIPŐKE

Immár hagyománynak számít, hogy a Fesztivál a Pécsi Nemzeti Színház egy saját premierjével indul az úgynevezett nulladik napon. Idén egy igazán különleges előadással, Rossini Hamupipőke című vígoperájával állt elő az operatagozat.

Gulyás Dénes operaigazgató mesélt a műről:

„Rossini szinte minden zenéje áttetsző, könnyű, fátyolszerű, tele napsütéssel és az Itáliára oly jellemző könnyedséggel. A Hamupipőke is ilyen, ezért remek választás, ha egy színház nem csupán az opera repertoáron tartását tűzi ki célul, de szándéka a komolyzene megszerettetése a legifjabb generációval is. Nem tudhatjuk, hogy Rossini idejében a gyerekek hogyan viszonyultak a komolyzenéhez, de feltételezem, könnyebb dolguk lehetett az akkori művészeknek, alkotóknak. Úgy vélem abban a társadalomban nem szennyezte annyi minden a fiatalok ízlésvilágát, nem érte őket annyi és olyan intenzív romboló hatás, amennyi ma például a médiából érkezik. Éppen ezért gondolom, hogy a színházaknak kötelessége a magas művészi érték felmutatása, ennek jegyében vettük elő Rossini gyöngyszemét.

Pécsi Nemzeti Színház: Hamupipőke

Pécsi Nemzeti Színház: Hamupipőke

 

Ha jól megnézzük a világ operaszínpadait, többségében felnőtt közönségnek mutatják be ezt a művet. A nagyjából három órás grandiózus mű rendkívül komoly teljesítményt kíván az énekesektől, így a zeneértő felnőtteknek is tökéletes szórakozást nyújt, divatosan nevezhetjük multifunkcionálisnak a darabot. Mi itt Pécsett felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt játszani fogjuk a jövő évadban. Méhes László rendezéseit régóta figyelemmel kísérem, egészen elképesztő zenei affinitással van megáldva. Zenei képzettség nélkül úgy nyúl a zeneművekhez, hogy ösztönösen betartja a zene törvényeit, kötelező érvényű szabályszerűségeit, nem tér el a szerzői szándéktól. Oberfrank Péter karmester pedig kiváló partnere volt ebben a próbafolyamat alatt. Az előadás dramaturgiailag is tökéletesen megáll, cselekményvezetése lehetővé teszi, hogy gyermekek, felnőttek figyelmét egyaránt lekösse.
Az eredetileg három órás művet mi kétszer negyven percre szűkítettük, hiszen főleg a gyerekek, de sok esetben a felnőttek figyelme sem köthető le ötven percnél tovább.

Rossini művéhez Jacopo Ferretti írt librettót mely néhány ponton eltér ugyan a történet legismertebb verziójától, a Grimm testvérek nevéhez kötődő mesétől, de lényegében, mondanivalójában nem különbözik. Hamupipőke egy bájos fiatal lány, aki megérdemli a boldogságot és végül meg is kapja azt.”

Pécsi Nemzeti Színház: Hamupipőke

Pécsi Nemzeti Színház: Hamupipőke

 

Bartók Kamaraszínház, Dunaújváros
Arany János – Szarka Gyula: TOLDI

Arany János egyik legismertebb művéből, a Toldiból készült musicalköltemény a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházban, melynek zenéjét Szarka Gyula a Ghymes együttes alapítója szerezte.

Az előadás rendezője, a színház művészeti igazgatója, Sipos Imre a darabról:

„A Bartók Kamaraszínház saját társulattal rendelkező, két tagozatos, kiemelt státuszú színház. A 360 fős színházteremben és a stúdió teremben évadonként tíz saját bemutatót tartunk, emellett vendégprodukciókat is befogadunk. A bemutatók összeállításakor nagyon figyelünk arra, hogy a város fiataljait is megszólítsuk, különböző bérleteket állítunk össze alsósoknak és felsősősöknek. Az idei évadban négy olyan előadást hoztunk létre, ami az ifjúsági korosztálynak szól. A Mikrokozmosz című produkcióban Bartók Béla zenéivel és kortárs költők verseivel ismerkedhetnek a gyerekek már hat éves kortól. A nagyobbaknak készült táncjáték és musical valamint egy ősbemutatóval is büszkélkedhetünk:

Böszörményi Gyula Lúzer Rádió Budapest! című népszerű ifjúsági regényéből – mely a kiskamaszok egyik legkeresettebb könyve – Somogyi Szilárd és Bori Tamás készített musicalt számunkra. Ehhez az előadáshoz drámapedagógiai program is társul. A pályázati lehetőségeket kihasználva rendszeresen szervezünk feldolgozó, vagy felkészítő foglalkozásokat, egy drámapedagógus végzettségű kollégánk Polgár Lilla színművésznő irányításával. Egyébként rendkívül szoros együttműködésben dolgozunk a Violin Művészeti Alapiskolával, melyben néhány éve színjáték tanszak is működik. Ennek köszönhetően tűzhetünk műsorra olyan előadásokat, mint a Valahol Európában vagy a jövő évadra tervezett Oliver. Őze Áron igazgatóval tudatosan figyelünk arra a darabválasztásnál, hogy ezek a gyerekek újra és újra lehetőséget kaphassanak.

Bartók Kamaraszínház: Toldi

Bartók Kamaraszínház: Toldi

 

A Toldi című musical-t az Arany-év kapcsán dolgoztuk fel, Szarka Gyula zeneszerző kereste fel először Vári Bertalant, tánctagozatunk a Bartók Táncszínház vezetőjét, majd engem, és mindketten örömmel vágtunk bele a munkába. Az volt a célunk, hogy Arany klasszikusát elsősorban látványvilágát tekintve közel hozzuk a mai fiatalokhoz. Nem akartunk egy aranyos mesei világot kialakítani. Matyi Ágota díszlet- és jelmeztervező sajátos vagány világának köszönhetően, remekül működnek a videojátékok effektjeire emlékeztető figurák, amelyek ismerősek lehetnek a 13-14 éves korosztálynak. A cseh vitéz például egy transzformerre hajaz, a bikáról pedig a virtuális világ szörnyetege juthat eszünkbe. Az előadás alatt Hetesi Attila képzőművész élőben rajzol, vonalrajzai a szöveghez kapcsolódnak, hangulatukban kísérik azt, irányítják és lekötik a figyelmet. Mindemellett az előadás hű Arany János történetéhez, nem akarja kiforgatni, mindegyik plusz elem az eredeti mondanivalót szolgálja. Úgy gondolom, hogy egy izgalmas előadás született és az a tapasztalatunk, hogy a célközönséghez, azaz a fiatalokhoz éppúgy eljut, mint a felnőttekhez.”

Kérdezett: Nagy Eszter