„Szörnynek lenni könnyű…” – Beszámoló a VI. Pécsi Családi Színházi Fesztivál 6. napjáról

2018 június 02. szombat, 14:11

A Szegedi Nemzeti Színház A félőlény című musicalt, a Jászai Mari Színház pedig a Gőgös Gúnár Gedeon című koncert-színházi előadást hozta el a fesztiválra.

Szegedi Nemzeti Színház: A félőlény / Fotó: Pécsi Családi Színházi Fesztivál

Szegedi Nemzeti Színház: A félőlény / Fotó: Pécsi Családi Színházi Fesztivál

Szegedi Nemzeti Színház
Várkonyi Mátyás – Békés Pál
A FÉLŐLÉNY
Mese-musical
Rendező: Tóth Miklós

Tóth Miklós rendező munkája nem először szerepel a Családi Színházi Fesztiválion. Tavaly a Pinokkiót láthatta tőle és a szegedi társulattól a közönség. A rendezőt A Félőlényről kérdeztük.

„Öt évet töltöttem el szegeden, jól ismerem a társulatot. Spiró György a színház művészeti vezetője találta ki hogy én rendezzem meg A Félőlényt. Nem ismertem a darabot. Rendeztem bőven mesét, a gyermekeimnek meséltem is sokat, de ez a mű valahogy nem került a látókörömbe. Elolvastam a könyvet, elmeséltem a lányaimnak, nekem is és nekik is tetszett így belevágtam.

Szegedi Nemzeti Színház: A félőlény / Fotó: Pécsi Családi Színházi Fesztivál

Szegedi Nemzeti Színház: A félőlény / Fotó: Pécsi Családi Színházi Fesztivál

Ahogy elkezdtünk vele dolgozni, megtudtuk, hogy Békés Pál eredetileg hangjátéknak írta, majd Ács János rendező közreműködésével színdarab készült belőle és a mesekönyvet csak ezt követően írta meg a szerző.
Az örökösök engedélyével mi nem a színdarabot vettük alapul, hanem a mesekönyvből dolgoztunk, Sebők Bori dramaturg segítségével azt írtuk vissza színdarabbá. Várkonyi Mátyás a Rock Színház alapítója szerezte az eredeti előadás zenéjét, amit mi is használtunk. A mi előadásunk számára néhány helyen alakított rajta és korszerűbbé tette az alapot. Eleinte berzenkedtem a rockos hangzástól egy mesejátékban, de be kell látnom, hogy pont a mese epikussága miatt jól esik a zene dinamikája.

Mi kizárólag mesének kezeltük az előadást, de aki akarja, felfedezheti Békés Pál szövegében a társadalombírálatot is, így máris megtalálható benne a felnőttekhez szóló réteg. Egyetlen mondatot sem írtunk bele, a mesekönyv szövege szólal meg az előadásunkban. A barátság, az árulás, a gyerekek körében állandó téma. Az óvodában, az iskolában éppúgy napi problémák ezek, ahogyan a felnőtt világban. Egyik legfőbb üzenet, hogy fontos szembenézni a félelmeinkkel. Nem biztos, hogy le tudjuk őket győzni, de legalább kiderül, hogy jogos volt-e a félelem. A három próbából például kiderül, hogy „szörnynek lenni könnyű, szörnyen könnyű, nem lenni szörnynek– az a nehéz.” Számos mély gondolatot vet fel a mese, úgy mint: kell-e, és lehet-e áldozatot hozni a közösségért, vagy nem azok a legfőbb szörnyek akik úgy is néznek ki, hanem akiken nem látszik, illetve, hogy amíg vannak könyvek, vannak történetek addig a világunk (a kiserdő) megmenekül.”

Jászai Mari Színház: Gőgös Gúnár Gedeon / Fotó: Pécsi Családi Színházi Fesztivál

Jászai Mari Színház: Gőgös Gúnár Gedeon / Fotó: Pécsi Családi Színházi Fesztivál

Jászai Mari Színház, Tatabánya és a Veronaki Zenekar
Varga Katalin – Mogyoró Kornél – Fejér Simon Pál
GŐGÖS GÚNÁR GEDEON
Koncert-színház
Rendező: Vidovszky György – Gyevi Bíró Eszter

Varga Katalin főleg gyermek- és ifjúsági könyveivel lett népszerű, de verseskötetei, regényei is megjelentek. Meséit, gyermekkönyveit számos nyelvre lefordították, több regényéből film is született. Legnépszerűbb könyve, a Gőgös Gúnár Gedeon 1962-ben jelent meg, azóta negyvenkét kiadást ért meg, és eddig több mint 2,5 millió példányban kelt el. A költőnő unokájával a Veronaki Zenekar énekesnőjével Tarján Veronikával beszélgettünk.

„A Veronaki zenakar két lemeze a Libaba és a Kiugrott a gombóc is a Gőgös Gúnár Gedeon című könyv alapján készült, amihez családi kötődésem is van, hiszen a nagymamám írta. A könyv egyébként egy véletlen műve, a nagymama egy könyvkiadónál dolgozott és a nagybátyámnak kezdett el verseket írni, akinek nehezen ment az olvasás. A kollégái látták az asztalán és ők bíztatták a kiadásra. Amikor elkészült a lemezanyagunk, férjemmel Mogyoró Kornéllal, aki a zenekar vezetője, otthon áthallgattuk és ő elkezdett rá táncolni és játszani. Nagyon jól szórakoztunk és már akkor tudtuk, hogy ebből előadást lehet csinálni. Régi kapcsolatom van a tatabányai Jászai Mari Színházzal és Crespo Rodrigo igazgatóval, ők örömmel fogadták az ötletet. Vidovszky Gyuri az előadás rendezője bevonta Gyevi Bíró Esztert is ami külön izgalmas volt hisz ő is anyaként dolgozik, nekünk is van egy másfél éves kislányunk.

Jászai Mari Színház: Gőgös Gúnár Gedeon / Fotó: Pécsi Családi Színházi Fesztivál

Jászai Mari Színház: Gőgös Gúnár Gedeon / Fotó: Pécsi Családi Színházi Fesztivál

Az volt a koncepció, hogy ne színházi előadás és ne koncert legyen, hanem mindkettő, ezért neveztük el koncert-színháznak. A zenészek nem csak kiszolgálják az előadást a zenekari árokban, hanem aktív szereplői, együtt élnek a színésszel. Folyamatos a kommunikáció a két világ között és ez nekünk is új, izgalmas feladat volt. Mivel családok jönnek, nem csak gyerek, felnőtt is ül a nézőtéren, nem lehet csak az a cél, hogy ők se unatkozzanak. Soha nem hagyom, hogy a felnőttek a háttérben üldögéljenek, a közönség számomra egy, nincs kora. Az egész egy közös játék, játszani kell, ha nincs játék minden meghal. Drámatanár, táncpedagógus végzettséggel és több mint tíz éves alternatív színházi tapasztalattal veszek részt ebben, itt minden eddig megszerzett tudást felhasználhatok. Az életem főbb területei a gyerekek, a színház, a zene és az éneklés, most mind egy helyen koncentrálódik.

A rendezőnk, Vidovszky Gyuri tanított is engem középiskolában, szoros a kapcsolatunk így szinte családinak mondható a vállalkozás. De a Veronaki zenekar amúgy is olyan mint egy család. Ritka a zenei életben, hogy igazi állandó zenekar jön létre, sokkal jellemzőbb hogy jönnek-mennek a zenészek, projektekre, koncertekre összeállnak. Nehéz fenntartani egy zenekart lelkileg és anyagilag egyaránt. Pedig az összetartozás megmutatkozik a színpadon, a közönség érzi. A zenészek akikkel együtt állok a színpadon, magasan képzett, felnőtt zenét is játszó nagyszerű művészek, nagyon erős csapat a mai napig rengeteget tanulok tőlük zeneileg.”

Kérdezett: Nagy Eszter