A Rosmersholmmal versenyez a POSZT-on a kolozsvári színház

2018 június 06. szerda, 12:50

Ibsen drámája június 13-án látható a Nagyszínházban Andrij Zsoldak rendezésében.

Kolozsvári Állami Magyar Színház: Rosmersholm

Kolozsvári Állami Magyar Színház: Rosmersholm

Ajánló a darab elé:

Saját bűnössége elől senki nem menekülhet. Tetteink az ajtó mögül leselkednek, a kandalló hamvában bújnak meg, az ablakban tükröződő arcképünkből néznek vissza ránk. Beszélhetünk, vagy hallgathatunk, bűnösségünk tudata úgy akaszkodik ránk, mint valami átázott kabát. Hogyan tudnánk találkozni egymással enélkül az állandó penészszag nélkül? Megpróbáljuk kinyitni az ablakokat és kiszellőztetni mindazt, ami visszahúz. Felmosni a padlót, elégetni az előérzeteket. Kiáltással elűzni a jó és rossz szellemeket. Rohanni, míg kifogy belőlünk a lélegzet, a gondolat. Majd hátunkra venni a másikat – őt, akit szeretünk –, mint egy zsákot, hogy feloldozzuk őt is.

Halál mindarra, ami nem engedi találkozni a szerelmeseket. Ez Rebekka. Rosmersholmon pusztítást visz végbe. Azért, hogy találkozhasson azzal a férfival, akit kiválasztott. Megbánás nélkül… De nincs felejtés, sem menedék annak, akit a bűntudata üldözőbe vett. Rosmersholmon, Isten hatalmas házában, ő és Rosmer az eredendő, az ártatlanságot elvesztett, örökkön üldözött pár. Szerelemmel, de hit és bizalom nélkül vergődnek úgy, mint két madár, aki szembenézett a halállal. Folyton a feladás határán. Törött szárnyú madarak. Kroll csupán Isten pálcája, aki megpróbálja visszahozni őket az atyai uralom alá, arra emlékeztetve, hogy elmenekülhetsz bár, de igazán elbújni sosem tudsz.

Kolozsvári Állami Magyar Színház: Rosmersholm

Kolozsvári Állami Magyar Színház: Rosmersholm

Kritikus szemmel az előadásról:

“Egy radikális kortárs előadás célja általában az érzékelhetőség határainak kikezdése, a megismételhetetlennel, a lehetetlennel, a kiszámíthatatlannal való szembesítés. Annak felmutatása, hogy nincs többé aktív színész és passzív néző, hanem az előadás ideje alatt az eseménynek mindenki egyformán kitett. Zholdak gyakran hivatkozik Artaud-ra, a cselekvő színházra, amelyet a maga rendezői praxisával rokonít. A kegyetlen színház például lélegzet-sikolyokkal érte el, hogy a közönség ne intellektuálisan legyen lekötve. A kabbalából származó sajátos légzésmódszer a test feminin vagy elnyomott oldalának felszabadítását célozta a társadalmilag kondicionált és elvárt viselkedés alól. A kegyetlenség azoknak a módszereknek a szigorában nyilvánult meg, amelyekkel a passzív oldalt aktívvá tették (nem egymással szemben).

Az ígéretes Artaud-hivatkozás után mégsem következett a határszegés felszabadító, eksztatikus tapasztalata. Egyrészt mert az elnyomás itt egyöntetű és differenciálatlan, tehát a folyamatos üvöltözés nem oldhatja fel, csak tünete lehet. Másrészt azért, mert túl erős maradt a nyelvi kódoltság, noha időről időre felfüggeszti a tánc, a mozgás, a tátogás, a hangos zene túlüvöltése, a dolgok hangjellemzőinek felerősítése (a cipő kopogása a kápolna padlóján), a vihar beszűrődő hangjai. Az előadás mindent megtett, hogy ellehetetlenítse az értelmezést, még parodizálta is a jelfejtő magatartást. Egy ponton megszólal a riasztó, Helsethné (Kicsid Gizella) hozza a poroltót, és lefújja vele a riasztót. Világos: nevetséges, ha a probléma helyett a problémára utaló jelekkel foglalkozunk.” (szinhaz.net)

Kolozsvári Állami Magyar Színház: Rosmersholm

Kolozsvári Állami Magyar Színház: Rosmersholm

HENRIK IBSEN: ROSMERSHOLM
a Kolozsvári Állami Magyar Színház előadása
2018. június 13., 20:00
Pécsi Nemzeti Színház – Nagyszínház