“Azt kérdezik tőlem, mi ez a nagy optimizmus”

Borgula András válaszolt
2016 november 08. kedd, 20:04

A Gólem Színház vezetője többek között arról mesélt, hogy miért csodálkoznak rá kollégái és hogy mit gondolt, amikor több mint tíz éve megalapította Magyarország jelenleg egyetlen professzionális zsidó színházát.

Legutóbbi bemutatójukon, a Gólemese, avagy így ment a rabbi hohmecolni című előadáson bábokkal játszó színészek hívják négy zsidó mese szövevényeibe a 4–10 éveseket. Lefitymálva című díjnyertes előadásukkal pedig 12 magyar településen vendégeskedtek. Borgula Andrást az Olvass bele kérdezte.

Az olvassbele.com cikkéből:

„Engem a mai napig kísért, hogy nem értenek meg azok, akik itthon a zsidó közösségben vagy a színházban munkatársaim, ők azt kérdezik, mi ez a nagy optimizmus, az általános jókedv, ami uralkodik rajtam. Én azt gondolom, máshogy nem érdemes élni sem, alkotni sem. Más perspektívából látom a dolgokat. Ha az embernek nem kell attól félnie, hogy ha felszáll a buszra, felrobbantják, az egy jó nap Izraelben. Magyarországon egyelőre ettől nem kell tartani. Azt az életszemléletet szívtam magamba az ott töltött 8 év alatt, hogy rövid az élet, örüljünk neki, amíg lehet, és ami még ennél is fontosabb a mindennapokban: ha hiszed, meg tudod csinálni. Ha valóban hiszek benne, nem csak legenda lesz, hanem valósággá válhat. Önbeteljesítő fogadalmakat, látomásokat kell létrehozni, és megvalósulnak. Én máig óriási hittel teszem a dolgom, és ezt nem befolyásolják külső tényezők. Persze néha lehangolnak események, politikusok, mind Magyarországon, mind Európában, de ez a hit belülről fakad, van bennem motiváció és erő, annak ellenére, hogy látom, nem javult a helyzet az utóbbi tíz évben” – mondta Borgula András.

borgula

Fotó: juranyihaz.hu

A rendező elmesélte, amikor több mint tíz éve megalakultak, azt gondolta, hogy óriási sikertörténet lesznek a budapesti kulturális életben, ömleni fog a pénz és a hírnév, mert nem volt addig zsidó színház. „Ez önmagában kuriózum, egzotikum. Az, hogy izraeli színdarabokat fogok hozni, melyek itt még soha nem voltak bemutatva, hozzátesz majd ehhez, plusz a rendezői tehetségem, rátermettségem. Na, ez nem történt meg. De pont tavaly, a tizedik év összegzésekor láttuk az utat, s arra gondoltunk, jó helyen vagyunk, biztos lábakon állunk. Szép repertoárunk van, folyamatosan játszunk 5-6 darabot. Idén az egyik bemutatónk már megvolt, és még kettő lesz, díjakat kaptunk, meghívnak minket, néha még fesztiválokra is. Sok munkával elérkeztünk egy pontra, boldogok vagyunk. Most vannak új céljaink a következő tíz évre, szeretnénk egy állandó helyen és saját társulattal működni” – számolt be a Gólem vezetője.

Borgula András hangsúlyozta, előadásaik ugyanazoknak készülnek, mint a többi teátrumban. „Zsidó színház, de nem a zsidók színháza. Sem a társulat, sem a közönség tagjait nem kérdezem meg, hogy zsidók-e. Nem érdekel. A társulatnál a jó színészeket, jelmeztervezőket, díszletezőket keresem, a közönség meg jöjjön el, legyen nyitott, toleráns, kíváncsi. Sokszor vannak olyan előadásaink, amelyek kevesebbet adnak a zsidó közösségnek, mint a nem zsidóknak. Igen sok országban működik zsidó színház úgy, hogy a zsidó közösség tagjai csinálnak színházat a többieknek. Ilyen a térség legnagyobb társulattal és épülettel rendelkező állami zsidó színháza Bukarestben, ahol jiddisül játszanak.”

A teljes interjú itt olvasható.