Elhunyt Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója

2016 november 26. szombat, 12:46

Gedeon József súlyos betegséget követően, 60 éves korában hunyt el – értesült kollégáitól a Színház.org.

Minden előadáson bent ülök, mert szeretem a színházat. Ez az életem. A legjobb az, amikor a gyerekek tekintetét láthatom az ingyenes bábelőadásokon. A harmadik Shakespeare Fesztiválon kaptam egy varázsszőnyeget a türkmén Anna Malétól, amelyre, ha ráfeküdtek a sivatagban, a skorpió nem marta meg őket. Az a titok, hogy a szőnyeg széle büdös bakkecskeszőrből készült, amit ki nem állnak a bogarak. Hát ennyit a csodáról. (Gedeon József)

Gedeon József Gyulán született 1956. március 23-án. A Gyulai Várszínház igazgatójaként, művészeti menedzserként dolgozott.

Bölcsész tanárból lett direktor, számos helyi klub, országos és nemzetközi egyesület alapítójaként, elnökségi tagjaként is tevékenykedett.

Még gyermek voltam, amikor a ’60-as években a szüleim elvittek a Gyulai Várszínház előadásaira. Már akkor megfogott a közeg, a semmihez sem hasonlítható miliő. Később magam is statisztáltam több darabban, illetve lándzsás-fáklyatartó katona voltam a várhoz vezető útonmesélte 2014-ben a behir.hu-nak Gedeon József, akit akkor a hét emberének választottak.

A színpadok jellegzetes enyvszaga, amely a díszletekből áradt, végleg fogva tartott, később évekig Debrecenben is statisztáltam. 1991-ben egy merész ötlettel leptem meg Sík Ferenc művészeti vezetőt: dzsesszfesztivált akartam szervezni a Várszínházban. Azóta az idén rendezem a 22. fesztivált, amelyen most Miles Davis egykori zenésztársai is játszanak. 1995-ben pályázat útján kerültem a Várszínház élére. Azóta több száz előadást szerveztem ide, 1995-től nemzetközi Shakespeare Fesztivált is rendezünk”mesélte a Magyar Narancsnak.

“Mivel mindig közel álltam a művészetekhez, nagyon fontos volt nekem, hogy én magam állítsam össze a művészeti programot is; úgy érzem, sikerült tartani azt az elvemet, hogy csak magas szintű produkció kerülhet ide” – fejtette ki egy interjúban az Ellenfénynek. “A politika ezt mindig respektálta, elismerték, hogy amit csinálok, az jó még akkor is, ha esetleg úgy is gondolták, hogy nem tartozom az ő politikai szekértáborukba. Mindig vigyáztam, hogy a színházat ne politikai, hanem művészi meggyőződés alapján vezessem; nem nézem – és nem is érdekel –, hogy melyik művésznek milyen a politikai beállítottsága. Ha egy művész nem magas színvonalon alkot, akkor lehet bármilyen politikai színezetű, nem hívom meg Gyulára, még akkor sem, ha megsértődik ő vagy az, aki szimpatizál vele. Ilyen értelemben sosem voltam benne a politikában, és gondolom, hogy ezért maradhattam a pozíciómban: ha jobban benne lettem volna, akkor talán az egyik oldal bukásakor én is buktam volna. Befolyásolni tehát nem befolyásol a politika, inkább az a nehéz, hogy egyre kevesebb tere van a kultúrának: fogy a levegő azok körül, akiknek fontos az érték, a művészet. Nagyon sok helyről árad az igénytelen, kereskedelmi, haszonelvű szellemiség, ami nem a magas kultúrát szolgálja; egyre nehezebb mégis eltökélten ezt csinálni, egyre jobban szorongatják a kultúra bástyáit” – nyilatkozta Gedeon József.

gedeon_jozsef

Gedeon József / Fotó: mno.hu

Így írt pályájáról lánya, Gedeon Lívia:

Gyerekkorában zeneiskolában tanult trombitálni és zongorázni. 17 éves korában alabárdos katonaként dolgozott először a Gyulai Várszínházban, 1973-tól statisztaként több helyen is színpadra kerülhetett. Ekkor ejtette rabul a színház világa. Középiskolás korában az iskola diákszínjátszó csoportjával megnyerték a szentesi Országos Diákszínjátszó Találkozót – Saint-Exupéry: A kis herceg című darabjával, ahol a pilótát alakította.

Legmagasabb képesítéseit a Szegedi Egyetem magyar bölcsész és tanári szakán és az Iparművészeti Egyetem művészeti menedzser szakán szerezte. 1991-ig dolgozott általános iskolai – angol és magyar – tanárként, mely mellett már akkoriban jazz klubot, valamint a Fiatal Értelmiségiek Klubját vezetett és koncerteket, filmklubot szervezett. 1991-95 között a gyulai önkormányzatnál kulturális osztályvezetőként dolgozott. 1992-ben merült fel benne egy a gyulai várban rendezett jazz fesztivál ötlete, amivel megkereste Sík Ferencet, a Várszínház akkori művészeti vezetőjét, aki helyet adott az elképzelésnek. Az azóta már nemzetközivé vált fesztivál a legjelentősebb magyar jazz zenészeket fogadta, 1999-től pedig már világhírű külföldi muzsikusok is felléptek. A Gyulai Vár Jazz Fesztivál 2011-ben már huszadik alkalommal került megrendezésre.[1][2]

1995-ben pályázat útján került a Gyulai Várszínház élére. Vezetése alatt a nyári évad hathetes összművészeti fesztivállá bővült – új színházi bemutatókkal, vendégelőadásokkal a művészetek minden ágát megmutatva –, művészeti vezetőként ő állítja össze a színház programjait is.

1995-től elnökségi tagja a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetségének. 1997-ben Mátyás Irénnel, a Zsámbéki Szombatok igazgatójával kezdeményezte a Szabadtéri Színházak Szövetsége szervezet létrejöttét, melybe a legnagyobb és legrégebben működő szabadtéri színházak tömörültek, és amelynek azóta is ügyvezető elnöke. 2006-ban egyik kezdeményezője és alapítója volt az Európai Shakespeare Fesztiválok Hálózatának (European Shakespeare Festivals Network) – , mely hivatalosan 2010-től működik, így ennek az egyik jelentős tagfesztiválja lett a gyulai nemzetközi Shakespeare Fesztivál is. A Színikritikusok Díja 2005/2006 szavazáson hárman is különdíjra jelölték a Gyulai Várszínház programjaiért.

Ezek mellett 1989-ben alapító szervezője volt, majd szervező titkára az országos Erkel Ferenc Társaságnak, 1991-től a gyulai Magyar-Brit Baráti Társaság alapító elnöke is. 1999-ben a budapesti Kráter Műhely Egyesület Kiadó gondozásában jelent meg A brit oroszlán hétköznapjai című könyve. Magánemberként szívesen utazik, tájékozódik a kulturális eseményekről, külföldi és hazai zenei és színházi fesztiválokon.