“Vágytam megnyugodni” – Tenki Dalma válaszolt

2016 november 26. szombat, 7:30

“Arról rengeteget tudok, hogy ki vagyok én. De hogy színészként ki vagyok? Mintha elölről kellene kezdenem az egészet” – mondja Tenki Dalma. Lapszemle.

Az Észak-Magyarország interjújából:

A fiatal színésznő a pályaválasztásról szólva úgy fogalmazott: “18 éves koromig minden akartam lenni. Dokumentumfilmeket készítek, újságíró leszek. Aztán egyértelművé vált számomra az egyetemen, hogy nagyon szeretem azt az érzést, ami a színpadon kap el. Máshol, más szakmában nem tudom elképzelni, hogy ezt felfedezhetném”.

dalmatenki

Tenki Dalma

Tenki Dalma arról is mesélt, az első felvételin leblokkolt, amikor megkérdezték, Tenki Réka testvére-e. Ennek kapcsán elmondta: “Én szélsőséges vagyok az érzelmi megnyilvánulásaimban. Réka sokkal megfontoltabb, de ő is nagyon érzékeny. Gyerekkorunkban sokat veszekedtünk. Most már barátnők lettünk. Igazából ő az egyetlen, akivel mindenről merek beszélgetni. Szakmabeli, ami nagyon jó. Nem mindig örültem ennek. Tudtam, nehéz lesz úgy elmennem a színművészetire felvételizni, hogy én a Tenki Réka húga vagyok. Amikor erre rákérdeztek a felvételin, leblokkoltam. “Én inkább elmennék innen.” És elmentem a Kaposvári Egyetemre, ahol fogalmuk nem volt, honnan jöttem. Ha tudták is, nem mondták”.

A kérdésre, miért Miskolcra szerződött, úgy válaszolt: “Sok városban megfordultam az elmúlt két évben, de mire beilleszkedtem volna, és elkezdtem volna önmagam lenni, mentem tovább a következő színházhoz, a következő városba. Vágytam megnyugodni, hogy egy helyen, egy társulattal legyek. Mint egy családdal – szeressük egymást”.

Tenki Dalma arról is beszélt, Miskolcon rögtön azt érezte, tud bátor lenni, ugyanakkor sokat vívódik magával. “Ha olyan rendezőkkel hoz össze a közös munka, képes vagyok mindent kiadni magamból. A Bakkhánsnők előadása olyan hangokat hívott elő belőlem, amiknek a létezéséről sem tudtam. Nem gondoltam, hogy ilyen helyzetekben, amikor a személyes és a színpadi életem közötti határt kell bejárnom, képes leszek helytállni. Valahogy egyre jobban merek”.

Euripidész művében Agaué a saját fiát öli meg. A felvetésre, miszerint ezt a szerepet lehetetlen a színész saját tapasztalataiból felépíteni, úgy fogalmazott: “Az első próbán a rendező, Szőcs Artur azt mondta: ezt a helyzetet egyfajta sokkos állapotnak képzeli. Kezdjem el és csináljam. Lett belőle egy hétperces ária, kiürült az agyam, képtelen voltam bármire gondolni – és valami olyan, tényleg egészen sokkos állapotba kerültem, amit a mai napig nem tudok visszaidézni. (…) Mostanra már vannak cölöpök, biztos igazodási pontok, ezekhez tudom magam tartani”.

A teljes interjút itt olvashatja.

 
 

Kapcsolódó anyagok