Hegedűs D. Géza: “Nincs védőháló, nincs immunitás, menekülő múlt van”

2016 december 24. szombat, 8:05

Hegedűs D. Gézát az Art7 művészeti portál kérdezte.

Az Art7 cikkéből:

Szeptemberben bemutatott Hallgatni akartam című estjén Márai Sándor Beszéljünk másról?, A Teljes Napló és a Halotti beszéd című művéből hangzanak el részletek. Hegedűs D. Géza ennek kapcsán úgy fogalmazott:  “Valahogy mindig szembejön velem egy szöveg. Így talált meg Camus Pestise négy évvel ezelőtt. Nem volt tudatos készülés, belegyalogol az ember.”

Fotó: Szkárossy Zsuzsa

A színész elmondta, amikor megjelent Márai Sándor Hallgatni akartam című kötete, Radnóti Zsuzsa dramaturg azzal hívta fel, olvassa el, mert szerinte nagyon erős teátrális szöveg rejtőzik a könyvben. B. Török Fruzsina írta meg a színpadi változatot, Marton Lászlót kérték fel a rendezésre.

“Számomra ez az előadás nem szerep. Vallomás. S akkor tud a legpontosabban megszólalni, ha úgy szólal meg, mintha én beszélnék. Azért választottuk Márai művét, mert úgy gondoljuk, fontos elmondani, hogy úgy szólaljon meg, hogy ez a mi történetünk. Amikor arról beszélnek, hogy ami történt, csak bizonyos társadalmi rétegek, hogy a zsidóság tragédiája, tagadom. Ez az egész magyar társadalom tragédiája. A nincs és a kivérzettség maradt. Visszanézve a múltba azt látjuk, hányszor vérzett ki értelmiségi szempontból is az ország, hány menekülő fázisa volt a történelmünknek. Ettől olyan törékeny, kiszakadt, kilyukadt a társadalom. Az a réteg, amelyik morálisan, szellemileg, víziójában erőt, biztonságot, a megtartását tudta volna adni az itt felnövekvőknek, nincs. Nincs védőháló, nincs immunitás, menekülő múlt van” – mondta Hegedűs D. Géza.

“A legnehezebb talán az volt, hogy lehet úgy időt kiszakítani a sűrű mindennapokból, mert ez egy nagyon elmélyült, csak önmagadra utalt helyzet, amikor oda kell adnia magát teljesen az embernek. Bármilyen anyaggal dolgozom, az visszahat rám, inspirál. Folyamatosan hordozom magamban, beépül, a világhoz való viszonyomat árnyalja. A Márai sok örömet szerez nekem, gyakran mintha az én gondolataim is felerősödnének Márainak köszönhetően. Vele együtt gondolkodva mondom el, osztom meg a nézőkkel” – fogalmazott a művész, aki úgy vélekedett, a legerőteljesebben az ember ott tud bizonyosat, határozottat, fontosat tenni, amihez köze van.

“Minden amit csinálok, abba a kulturális közegbe ágyazódik, ami fontos számomra. Egy 150 éves folyamat részesei vagyunk, nagy elődeink, mestereink voltak, s minden korszaknak megvoltak a jeles, felelősséget érző emberei. Nekik köszönhetően mentődtek át az értékek a következő generációknak. Ezért él ma a színház, mert a közönséggel szövetkezve, a színházi élet kulcsszereplői nem hagyták szétrombolni az addig megőrzött értékeket. Pedig lett volna rá igény. Ha ennek a súlyát felismered, ezzel a felelősséggel kell csinálnod a dolgod” – tette hozzá Hegedűs D. Géza.

A teljes interjú itt olvasható.